A vikingekkel kapcsolatban is rengeteg a tévhit, a hamis mítosz, ami évszázadok során alakult ki. A népszerű, vikingek életét feldolgozó sorozatokban, filmekben is megtalálhatóak ugyanezek az elemek.
Minden skandináv viking volt
A viking kifejezést sokszor nép elnevezésként szokták használni, pedig vikingnek lenni egyfajra foglalkozást jelentett. Ennek megfelelően Skandinávia és Izland területén több népcsoport is élt és nem mind voltak vikingek. Ott voltak például a svea törzsek – vagyis a kora középkori svéd törzsek, akik kereskedelmi érdekből indultak útnak, jellemzően keletre. Ők voltak a varégok, akik az első Ruszokat, a Kijevi és a Novgorodi Ruszt alapították. A viking kifejezést alapvetően azokra az emberekre használták, akik zsákmányszerzés céljából portyáztak, raboltak a tengereket járva. A vikingek kora 793-tól 1066-ig tartott.
A vikingek sisakjai
Jól ismert ábrázolásaik szárnyas sisakokkal, vagy éppen szarvakkal díszített fejfedőkkel… Valójában ilyet sem viseltek. A szárnyas sisakok ötlete Carl Emil Doeplertől, a 19. századi német művésztől ered, aki Richard Wagner egyik operájához készített jelmezeket. A darabban germán istenek is megjelentek, és szárnyas sisakot viselt Odin, a háború és győzelem istene. A későbbiekben, főként a korabeli festményeken szintén így ábrázolták a vikingeket. A sisakra szerelt szárnyak, vagy szarvak kifejezetten nehezítették volna a viking harcosok dolgát, hiszen azoknál fogva leránthatták volna fejükről a páncélt.
Csak portyázással voltak elfoglalva
A vikingek nem csak harcosok voltak, hanem képzett és tapasztalt hajósok és felfedezők is. Leif Eriksson Kr. u. 1000. körül szállt vízre, és hajózott el egészen Észak-Amerikáig. Grönlandról nyugat felé indulva, eljutott egy területre, amit „Vinlandnak” nevezett el – ez valószínűleg a mai Új-Fundland térsége volt Kanadában. A sagák szerint Eriksson ott felfedezte a szőlőt, a fákban gazdag vidéket, és ideiglenes telepet is létrehozott. Ez azt jelenti, hogy az Izlandon született férfi majdnem ötszáz évvel megelőzte Kolumbusz Kristófot a kontinens felfedezésével
Sárkányfejes harci hajók
A vikingek vízi csatáinak ábrázolásakor gyakorta láthatunk olyan hajókat, amik élén sárkányfej díszeleg. Ugyan a 13. századból van róla ábrázolás, de csak évszázadokkal az események után készült el a rajz, ami megkérdőjelezi hitelességét. A régészek egyetlen olyan hajót találtak Dániában, amin egyszer lehetett sárkányfej: egy előkelő temetése kapcsán, valószínűleg rituális szerepe lehetett.
Rendkívüli erőszakosság
Nem a vikingek voltak az egyetlenek ebben az időben, akik erőszakos cselekedeteket hajtottak végre Európában. A brutális háborúk és mészárlások általánosak voltak. De a hírhedt betörések, rajtaütések természetesen megerősítették a vikingek erőszakos hírnevét. Nincs korabeli adatunk arról sem, hogy a „véres sas” brutális eljárást alkalmazták volna kivégzések során. A véres sas említése főként Snorri Sturluson 13. századi műveiben jelenik meg, és lehet, hogy költői túlzás vagy a keresztény szerzők által dramatizált pogány barbarizmus leírása. Egyes történészek szerint a „véres sas” csak félrefordítás vagy metafora lehetett eredetileg.
Minden viking szőke
Az az elképzelés, hogy minden viking „északi” kinézetű volt – azaz magas, szőke és kék szemű –, a 19. századból eredhetett. A vikingek inkább kulturális, mint etnikai csoportot alkottak. A közelmúltban el tudtak végezni DNS-vizsgálatokat viking maradványokon, és kimutatták, hogy a skandinávok keveredtek a dél-európaiakkal, a szlávokkal, sőt, még bizánciakkal is. E mögött többek között a kiterjedt kereskedelmi hálózatuk is állhat.
A kereszténység szelídette meg őket
A vikingek nem voltak rákényszerítve a kereszténység felvételére, többnyire kulturális kölcsönhatásnak lett eredménye a megtérésük. Amikor a 8. században először keresztény területekre érkeztek még teljes mértékben saját isteneikben hittek, azonban I. Kékfogú Harald – aki Dánia és Norvégia királya volt 986-ban bekövetkező haláláig – büszke volt arra, hogy Dániát keresztény hitre térítette. Elterjedt tévhit, hogy ennek köszönhetően lettek szelídebbek a vikingek, és végül felhagytak a harcos életmóddal. Azonban a tömegsírok alapján arra lehet következtetni, hogy a keresztény hitű vikingek is nagyszámú embert mészároltak le.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
