Magyarországon 1945 után a sportot állami irányítás alá vonták. Az élsport mellett nagy hangsúlyt fektettek a tömegsportra, amelyet szovjet mintára, központi irányítással igyekeztek mozgalommá szélesíteni. Az első ízben 1951-ben megrendezett falusi spartakiád-versenysorozattal a parasztifjúságot akarták bevonni a sportmozgalomba. Ezt különböző tömegszervezetek és a tanácsi sportirányítás együttes munkájával igyekeztek megvalósítani, több-kevesebb sikerrel. Megyei tapasztalatok szerint a résztvevők számát tekintve az első falusi spartakiád vegyes eredményeket hozott, mégis ezt követően a spartakiádokat változó lebonyolítási formában ugyan, de az 1980-as évek végéig megrendezték.
Sáfár Gyula: A falusi dolgozók első spartakiádja Békés megyében című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 21. évfolyamának 4-5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Bevezető
1951-ben szervezték meg először a falusi dolgozók spartakiádját. Ezt az országos versenysorozatot azután egy-két kivétellel minden évben megrendezték, egészen az 1980-as évek végéig.
A falusi spartakiádnak fontos szerep jutott az 1950-es évek elejétől kibontakozó tömegsportmozgalomban.
1945 után megszüntették a polgári sportegyesületeket, a levente-egyesületeteket és a cserkészetet, a sport állami irányítás alá került.
Az 1951 augusztusában kezdődő falusi spartakiád küzdelemsorozat lebonyolítása az Országos Testnevelési- és Sportbizottság (OTSB) feladata volt. Az OTSB-t az 1951. évi 2. sz. törvény alapján szervezték meg. Feladata a testnevelési és sportmunka szakirányítása és ellenőrzése volt.
A törvény rendelkezései szerint a testnevelési és sportbizottságokat Budapesten, továbbá minden megyében, járásban, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városokban is meg kellett alakítani. A helyi testnevelési és sportbizottságok közvetlen felügyelete a megyei tanács végrehajtó bizottsága, sportszakmai felügyelete pedig az OTSB feladata lett.
A megyei TSB hatásköre a megyei sportélet szinte minden területére kiterjedt. A bizottság elnökének kinevezése az OTSB hozzájárulásával történt, a bizottság többi tagját a végrehajtó bizottság nevezte ki.
A verseny kiírása május végén érkezett meg a megyei TSB-hez. A kiírás szerint helyi szinten a spartakiád lebonyolítását az OTSB felügyeletével a helyi TSB-k irányították és ellenőrizték. A kiírás szerint augusztus első felében meg kellett rendezni a községi spartakiádokat, majd 1951. augusztus 20-a körül a járási, szeptember elején pedig a megyei spartakiádot.
A megyei forduló versenyszámainak első és második helyezettei vehettek részt az országos spartakiádon. A községi versenyeken részt vehetett minden 18. életévét betöltött férfi és nő, aki termelőszövetkezeti csoport tagja volt, valamint az állami gépállomások, az állami gazdaságok, az erdőgazdaságok dolgozói, minden dolgozó paraszt, falusi értelmiségi és azok családtagjai.
A versenyszámok főként atlétikai számokból álltak: síkfutás, mezei futás, távolugrás, gránátdobás, valamint kerékpár, az egyetlen csapatverseny a röplabda volt. A falusi spartakiádot igyekeztek összekapcsolni a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalommal. Az MHK-mozgalomban próbákat kellett teljesíteni. Sikeres próba esetén lehetett elnyerni a megfelelő fokozatú MHK-jelvényt. A spartakiádon elért eredmények, ha megfeleltek az MHK-szinteknek, sikeres próbának számítottak.
Sáfár Gyula: A falusi dolgozók első spartakiádja Békés megyében című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 21. évfolyamának 4-5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
