A Demokraták szerint „több százmillió eurós” nyitott kérdéseink vannak Magyarországgal

A Demokraták szerint „több százmillió eurós” nyitott kérdéseink vannak Magyarországgal Lajos P. János2025. 05. 06., k – 14:30 Pozsony |

Nem értik a Demokraták párt vezetői, hogy miért olyan elégedett Robert Fico (Smer) miniszterelnök a szlovák-magyar kormányközi kapcsolatokkal, amikor több olyan nyitott kérdés is van a két ország között, amelyek több százmillió eurós kárt okozhatnak az országnak. Az egyik ilyen kérdés a Bős-Nagymarosi Vízerőmű. 

Furcsának tartja Jaroslav Naď, a Demokraták elnöke, korábbi védelmi miniszter, hogy Fico szerint nincsenek nyitott kérdések Szlovákia és Magyarország között. A miniszterelnök erről az Orbán Viktorral való közös sajtótájékoztatón beszélt. „Szerintünk több olyan fontos és nyitott politikai kérdés is van Szlovákia és Magyarország között, amelyek több százmillió euró veszteséget okozhatnak Szlovákiának” – jelentette ki a Demokraták elnöke. 

250 millió eurót blokkol Magyarország 

Az első fontos kérdésnek az Ukrajnának átadott fegyverekért és hadifelszerelésért járó uniós térítést nevezte, a kifizetéseket ugyanis Magyarország blokkolja. 

Magyarország blokkolja 250 millió euró kifizetését Szlovákiának

 – magyarázta Naď.  

A Demokraták szerint ezt megerősíti a kormány saját dokumentuma is, amelyet Peter Kmec (Hlas), az uniós helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettes készített. Az Ukrajna uniós csatlakozásának hatásairól szóló elemzés ugyan kicsit alacsonyabb összegről beszél. „Az Európai békekeretből az Ukrajnának szállított haditechnikáért Szlovákia eddig 92 millió eurót kapott, és az Állami Számvevőszék jelentés szerint ez a térítés összesen 327 millió euró lehet” – áll a jelentésben. Itt a különbözet 235 millió euró. 

„Korlátozott használhatóságú fegyverrendszerek” 

A jelentés közvetve cáfolja a Robert Fico és a Smer által gyakran hangoztatott kijelentést is, miszerint Szlovákia hatékony fegyvereket adott át Ukrajnának, Fico itt elsősorban az S-300-as légvédelmi rakétarendszert és a MiG 29-eseket szokta említeni. 

A Kmec-féle jelentés szerint azonban az átadott fegyverrendszerek „használata Szlovákiában már erősen korlátozott” volt.  

Naď szerint ez az eset is azt mutatja, hogy a kormány külpolitikája és a Fico-Orbán barátság egyáltalán nem erősíti Szlovákia szuverenitását. „A mi kormányzásunk idején az európai békekeretből több mint 80 millió eurót kaptunk, akkor Magyarország nem blokkolta ezt a kifizetést” – magyarázta a volt védelmi miniszter. Szlovákia összesen 698 millió euró értékben adott fegyvert Ukrajnának, ezért kellene megkapnia a 327 millió eurós uniós térítést. 

Emellett az USA-tól 204 millió euró, Németországtól pedig 381 millió euró értékben olyan haditechnikát, amit a szlovák hadsereg ma is használ

 – magyarázta Naď.  

Kapcsolódó cikkünk

Orbán Viktor hivatalos látogatásra érkezett Pozsonyba, előbb Peter Pellegrini államfővel, majd Robert Ficóval tárgyalt. A két kormányfő memorandumot írt alá az együttműködésről és a határon átnyúló fejlesztésekről.

Három hónap elteltével újra Pozsonyban tárgyalt Orbán Viktor magyar kormányfő. A januári találkozón az energiaellátás volt a legfontosabb téma, ezúttal Robert Ficóval a a kétoldali kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az Európai Unió előtt álló gazdasági és geopolitikai kihívásokról, az illegális migráció kérdéséről tárgyaltak. Emellett memorandumot írtak alá a határon átnyúló fejlesztésekről. Fico kiemelte, hogy mindketten rendkívül régóta vannak a politikában, és hozzátette, hogy reméli, „politikai matadorként” még sokáig aktív szereplői maradnak a nemzeti és az uniós politikának.

Rendkívül jók a szlovák–magyar kapcsolatok   

Mindkét kormányfő egyetértett abban, hogy különlegesen jók a szlovák-magyar kapcsolatok. A jó kapcsolatok bizonyítéka Orbán Viktor mai látogatása is, jelentette ki Robert Fico a tárgyalások után. Szerinte a magyar kisebbség és a szlovák többség együttélése is nagyon jó. Megköszönte az együttműködést Magyarországgal, mert az orosz földgázt jelenleg Magyarországon keresztül kapja Szlovákia. 

Nincs semmilyen nyitott politikai kérdés, amely terhelné a kapcsolatainkat, szükség esetén pedig készen állunk az esetleges viták megoldására

– mondta Fico. Kijelentette, hogy szerinte a magyar nemzetiségű állampolgárok jó viszonyban élnek a többséggel, majd többször hosszan méltatta a rendkívül jó szlovák–magyar kapcsolatokat. 

Orbán meg is hívta Ficót Budapestre, a szlovák kormányfő . 

Állíthatom, hogy ma a valaha volt legjobb szlovák–magyar kapcsolatok idejében élünk

– jelentette ki Orbán is. Három témát vettek át: a béke kérdését Ukrajnában, a szuverenitás kérdését és az energiaszállítás kérdését. Majd megdicsérte Donald Trump amerikai elnök béketörekvését, amelynek egyelőre azonban sok eredménye nincs.  

Fico: Szlovákia helye az EU-ban van, de az unió rossz irányba halad 

Fico megerősítette, Szlovákia helye az Unióban van, de szerinte a szövetség nem jó irányban halad. 

Hiszünk a szuverén nemzetállamokban, és én hiszem azt is, hogy az Európai Unió jó élettér számunkra, de a jelenlegi folyamatok az unióban nem a legkedvezőbbek számunkra

– jelentette ki Fico. Majd kitért a vétó kérdésére is az Európai Tanácsban: szerinte veszélyes lenne megvonni minden kérdésben a vétójogot a tagállamoktól. Úgy véli, hogy az EU ereje a szuverén tagállamok megegyezésében rejlik.

A visegrádi együttműködéssel kapcsolatban megkérte Orbán Viktort, hogy tegyen meg mindent a szövetség újraindítására, ugyanis júliustól Magyarország  veszi át a V4-ek elnöki posztját. Fico szerint a V4-eket az unió „verte szét”, mert nem akarta, hogy egy erős, 60 millió lakost tömörítő érdekvédelmi szövetség működjön az Unióban. 

Arra nem tért ki, hogy a V4-eket elsősorban az egyes országok az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjai osztották meg: míg Lengyelország és Csehország határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, addig Magyarország egyre inkább az orosz álláspontot képviseli, Szlovákia pedig a választások óta egyre jobban közeledik Moszkvához. Robert Fico egyedüli uniós vezetőként május 9-én Moszkvában ünnepli a 2. világháború befejeződésének 80. évfordulóját.  

Fico nem válaszolt a Bős-Nagymarosi Vízerőműről szóló megállapodásra vonatkozó kérdésre, és nem hagyták azt sem, hogy a szlovák közmédia munkatársa befejezze kérdését.

Szövetség: vannak még nyitott politikai kérdések 

A két kormányfő tárgyalására reagált a Magyar Szövetség is, amely támogatja a határon átnyúló fejlesztéseket, és a V4-es együttműködés megerősítését is. Megkérdőjelezte azonban, hogy valóban annyira problémamentesek lennének a szlovák–magyar kapcsolatok. 

Robert Fico azon kijelentését, hogy nincsenek nyitott politikai kérdések, azért hadd vitassuk. A Magyar Szövetségben azért dolgozunk, hogy biztosítsuk a magyar közösség parlamenti érdekképviseletét, mert mindenre a szlovák–magyar kormányközi kapcsolatok sem elegendőek

 – áll a Szövetség nyilatkozatában. 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Orbán három hónap elteltével újra Pozsonyba látogat. A januári látogatása alkalmával megígért márciusi találkozó azonban elmaradt. 

Donald Trump beiktatása után egy nappal, január 21-én járt Pozsonyban utoljára Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A találkozó fő témája akkor az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállításának leállítása volt, de Robert Fico és „kedves barátja”, Orbán Viktor megerősítette azt is, hogy „egységük még mindig töretlen”. 

A két politikus közös sajtótájékoztatójuk alkalmával szinkronban támadta Ukrajnát, kritizálta Brüsszelt és üdvözölte a régi-új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépését.

Januárban megegyeztek abban is, hogy hamarosan újra találkoznak Pozsonyban, mégpedig márciusban, hogy megünnepeljék a szlovák–magyar jószomszédi viszonyt biztosító szerződés aláírásának 30. évfordulóját. Fico ugyanis hivatalos látogatásra hívta a januárban csak egy rövid megbeszélésre érkező Orbánt. Akkor még arról is szó volt, hogy a két miniszterelnök március előtt is találkozhat, mert Orbán is meghívta Budapestre Ficót. 

A márciusi találkozót azonban elmosta – feltehetően – a koalíciós válság, Ficónak a kormány stabilizálása csak március végén sikerült.

Samuel Migaľt éppen aznap, március 19-én nevezték ki befektetési és régiófejlesztési miniszternek, amikor 30 évvel korábban Párizsban Vladimír Mečiar szlovák és Horn Gyula magyar miniszterelnök aláírta a szlovák–magyar alapszerződést. 

Kapcsolódó cikkünk

A szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) és „kedves barátja”, Orbán Viktor egysége még mindig töretlen, erről pedig a magyar miniszterelnök pozsonyi látogatása után is tanúbizonyságot tettek. A két politikus közös sajtótájékoztatójuk alkalmával szinkronban támadta Ukrajnát, kritizálta Brüsszelt és üdvözölte a régi-új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépését. 

Szankciók, béketeremtés, Ukrajna tiszteletlensége, Brüsszel elfoglalása és Donald Trump, röviden így lehetne összegezni a szlovák kormányfő, Robert Fico és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor egyeztetésének eredményeit.

A barátság legnagyobb előnye, hogy nincs szükségünk semmilyen felkészülésre a találkozónk előtt. Ezt pedig a mai egyeztetés is igazolja 

– kezdte Robert Fico, aki a tanácskozás eredményeinek összegzése előtt a belpolitikai eseményekről is szót ejtett. Elmondása szerint tájékoztatta Orbán Viktort mindarról, ami Szlovákiában folyik. Fico egyebek mellett azzal vádolta az ellenzéket, hogy puccsra készülnek.

„Kedves Viktor, nagyon jól esett a látogatásod, mivel a parlament éppen az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról tárgyal. A kabinetünket egyebek mellett a külpolitikánk miatt szeretnék meneszteni” – magyarázta a szlovák kormányfő, aki ezt követően egy kisebb kitekintést tartott arról, hogy a világ folyamatosan változik, ehhez pedig nekik is alkalmazkodniuk kell. Ennek a folyamatnak pedig az is része, hogy szükség esetén népszerűtlen döntéseket hoznak. Fico ezzel a decemberi moszkvai látogatására utalt, ami végleg kiverte a biztosítékot az ellenzéknél. A külpolitikai irányváltás témakörénél maradva megjegyezte, nem célja, hogy kivezesse az országot az Európai Unióból és a NATO-ból, azonban a továbbiakban is szuverén politikát kíván folytatni. 

„A napjainkban óriási szerepe van a barátságoknak” – erősítette meg Fico szavait Orbán, majd megjegyezte, egyáltalán nem érti, miért szított ilyen komoly indulatokat Fico kormányának külpolitikai irányultsága. 

A fő sodrony

Orbán Viktor elismerte, hogy gyakran „különutasként” hivatkoznak rá, azonban úgy véli, a régi-új amerikai elnök, Donald Trump hétfői hivatalba lépése újra feltette az által folytatott politikát a térképre.

A fő áramlat, a mainstream része lettünk

– jelentette ki Orbán, aki szerint ezzel a háborúról, családpolitikáról és a migrációról alkotott véleményük bizonyára előtérbe kerül. 

Robert Fico egyértelműen kijelentette, Orbánhoz hasonlóan több kérdésben is támogatja a régi-új amerikai elnök elképzeléseit. Ezt példával is igazolta. Fico ugyanis bejelentette, alaptörvényben rögzítené a két nem, a férfi és a nő fogalmát.

Főszerepben Ukrajna

A két békepárti politikus a szomszédban zajló háborúról is véleményt nyilvánított. Jelezték, nem adják fel azon törekvéseiket, hogy hozzájáruljanak a konfliktus mielőbbi lezáráshoz. Bár Ukrajna EU-tagságát hajlandóak lennének támogatni, a NATO-ba való belépést ellenzik, mivel elmondásuk szerint ellehetetlenítheti a béketárgyalásokat. 

Orbán szerint Brüsszelben még mindig a háborút szeretnék finanszírozni, ami rossz hír. Elmondása szerint legalább ilyen negatív fejlemény, hogy a szankciók folytatódnak, így Magyarország óriási veszteségeket szenved el. Míg Orbán ezúttal is elsősorban Brüsszelt állította a kritikája középpontjába, Fico Ukrajnára irányította a dühét.
 

„Nem Ukrajna szolgája vagyok, hanem Szlovákia kormányfője” – bizonygatta a miniszterelnök, aki megismételte korábbi kijelentéseit, melyek szerint az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egyoldalú döntése miatt került sor az ukrán gáztranzit leállítására, ami Fico számításai alapján nem csak Szlovákiának, de az egész uniónak komoly veszteséget okoz. 

Ahogy török partnereinkkel, úgy magyar barátainkkal is kompromisszumra jutottunk, amelynek köszönhetően Szlovákia nem lesz kizárólag a drága nyugati gázra utalva, hanem a biztos forrásból, kedvező áron érkező orosz nyersanyaghoz is hozzájuthatunk 

– erősítette meg azokat a korábbi értesüléseket Robert Fico, melyek szerint a magyar fél megnöveli a gázexport mennyiségét, így a Török Áramlaton keresztül Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével Magyarország irányából az eddiginél jóval több gáz érkezik majd Szlovákiába.

Kapcsolódó cikkünk

Hetek óta tart az ukrán gázszállítás leállítása miatt kialakult üzengetés Pozsony és Kijev között, a felek álláspontja pedig egyáltalán nem közeledik. A helyzet elmérgesedéséért nagyban felelős szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban a káosz kellős közepén, a legnagyobb titokban, megtalálta a megoldást, amely révén az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt megkerülve orosz nyersanyaghoz juthat.

Bár mostanra a miniszterelnök, Robert Fico is elismeri, hogy korábbi kijelentéseivel ellentétben nem várható gázválság, még mindig azon ügyködik, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásárolja a földgázt. Míg a környező országok sorra jelentik be az orosz nyersanyagtól való függetlenedésüket, addig Fico hetek óta kiskaput keres, hogy Szlovákiának ne kelljen eltávolodnia Oroszországtól. Úgy fest, a kormányfő „kedves barátjának”, Orbán Viktornak köszönhetően meg is találta a probléma megoldását. 

A magyar megmentő

A cseh ipari miniszter, Lukáš Vlček még decemberben jelezte, hogy szükség esetén Prága segédkezet nyújt Pozsonynak az orosz-ukrán szállítási megállapodás lejárta után. 

Készen állunk, hogy gáztranzit- és tárolókapacitást biztosítsunk, ezzel is hozzájárulva a stabil ellátás fenntartásához 

– írta a gazdasági minisztériumnak címzett levelében Vlček. A cseh tárcavezető azonban közel egy hónap elteltével sem kapott választ. Ez pedig egyáltalán nem véletlen. A magyar földgázhálózati rendszer üzemeltetőjének legfrissebb közleménye ugyanis arra enged következtetni, hogy Szlovákia Magyarországgal kötött megállapodást, amelynek köszönhetően az ország nemcsak nyersanyaghoz jut, de az a Robert Fico által preferált orosz forrásból érkezik majd.

Az FGSZ Zrt. és a szlovák Eustream a.s. között hatályos Együttműködési Megállapodás értelmében a Veľké Zlievce/Balassagyarmat határkeresztező ponton a nem megszakítható kapacitás növekszik Magyarország irányából Szlovákia irányába a 2025. április 1-jei gáznappal kezdődően

– áll a cég bejelentésében. 

Ahogy arra az FGSZ közleménye is utal, Szlovákiába eddig is érkezett gáz a Török Áramlaton keresztül Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével Magyarország irányából, a közeljövőben azonban évi 2,65-ről 3,5 milliárd köbméterre nő a gázexport mennyisége.

A Portfolio gazdasági hírportál által megszólított elemzők szerint a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Magyarország kiskaput biztosít Szlovákiának, aminek köszönhetően Pozsony az ukrán tranzit leállítása után is hozzájut az orosz gáz egy részéhez.

A szakértők ennek kapcsán Robert Fico korábbi kijelentésére is emlékeztetnek, mely szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin karácsony előtt ígéretet tett neki, hogy a Gazprom a továbbiakban is teljesíti a hosszútávú szlovák-orosz megállapodásban vállalt kötelezettségeket. Vélhetően annak is ez az oka, hogy a Szlovák Gázművek (SPP) eddig nem tettek jogi lépéseket az orosz vállalat ellen szerződésszegés miatt.

Kapcsolódó cikkünk

Közel két hét telt el azóta, hogy leállt az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás. Mivel a „Putyin fejőstehenének” is nevezett Gazprom a tranzitszerződés lejárta után nem teljesíti a Szlovákiával kötött megállapodását, a Szlovák Gázművek (SPP) milliókra perelhetné a vállalatot. Az SPP ehelyett Szlovákia-szerte óriásplakátot ezrein Robert Ficót és kormányát dicséri, amiért a kabinet által elfogadott energiatámogatásnak köszönhetően nem emelkedett a lakossági gázár. 

A koalíciót továbbra is belső ellentétek feszítik, amelyek miatt már maga a kormányfő, Robert Fico (Smer) sem zárta ki, hogy az ország előrehozott választással nézhet szembe. A miniszterelnök helyzetét azonban saját külpolitikai kalandozásai is nehezítik, amik miatt egyre többen vonulnak utcára. A Fico-kabinetre azonban még ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben is rámosolygott a szerencse. Váratlan segítséget kaptak az ország legnagyobb, egyébként állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatójától, a Szlovák Gázművektől (SPP). Az SPP ugyanis óriásplakátokon hirdeti, hogy a kormánynak köszönhetően nem emelkedik a gáz ára.

A kabinet döntött

„A Szlovák Köztársaság kormánya döntött. A háztartások 2025-ben sem fizetnek többet a gázért” – reklámozza országszerte, több tucat helyszínen a Szlovák Gázművek. A plakátokon szereplő közlemény többeknek ismerős lehet, mivel Robert Fico tavaly decemberben pontosan ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy kormánya elfogadta a 235 millió euró értékű energiatámogatást, amely lehetővé teszi, hogy egy újabb évre befagyasztják és mesterségesen alacsonyan tartsák a lakossági árakat. 

Kapcsolódó cikkünk

Két héttel azután, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bejelentette, jelentősen megemelt összegű árakat javasolnak a 2025-ös évre, Robert Fico kormánya úgy döntött, nem tétlenkedik tovább. A lakosok fellélegezhetnek, a kormányfő ezúttal valóban teljesítette korábbi ígéretét.

Az Árszabályozási Hivatal december elején tájékoztatott a jövő évi energiaárakról. Azt korábban már tudni lehetett, hogy az áram ára nem ígérkezik rázósnak, hiszen a kabinet korábban már jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.

Jelentős emelést vártak

A gázárak esetében azonban már nem szolgált ilyen jó hírekkel a hivatal elnöke. Holjenčík arról számolt be, hogy tarifáktól függően a polgárok költségei akár 29 euróval is emelkedhetnek.

A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ári havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.

Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.

Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28,63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 eurót vesz ki a családi kasszából.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.

Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.

A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező. 

A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.

A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.

Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.

A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.

Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő

– jelentette ki Fico.

 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.

A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.

Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak

– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.

A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.

A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk

– árulta el Kamenický.

A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.

Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása

– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is. 

Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt

– fogadkozott Rudolf Huliak.

Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.

A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni 

– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.

Jelentős emelés jöhet

A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek. 

A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.

A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.

Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.

Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;

A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.

Fájdalmas valóság

A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek

– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.

A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.

A bevételek és a kiadások mérlege

Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.

A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.

Költséges ágazatok

Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.

Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.

Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.

Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.

Az állam is spórol

Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.

Őszinte vallomás

A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.

A helyzet háztartásonként változik

A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.

A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.

Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.

Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez

jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink 

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben 

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében 

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.

Van esély a spórolásra

Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.

A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk

– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.

Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.

A labda a kormány térfelén pattog

Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő

– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).

A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.

A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé. 

A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.

A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.

Vége a tétlenkedésnek, a kormány közbelép

A bejelentést követően többen is kifogásolták a kormány hallgatását, a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) azonban azzal védekezett, hogy a jövő évi energiasegély kapcsán minden eshetőségre felkészültek. 

Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz-e 

– magyarázta akkor Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) már hónapokkal ezelőtt is elutasította, hogy a lakosság bármely csoportjának növekedjenek a költségei. 

Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő 

– jelentette ki a közelmúltban Fico.

Bár a miniszterelnök korábban tett ígéretei eddig nem teljesültek, hiszen a stabilitás mellett egyelőre az olcsóbb élelmiszerek kora se köszöntött be, Fico ezúttal mégis tartotta a szavát.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Egyre valószínűbb, hogy a háztartásoknak néhány napnál többet kell várnia, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Bár az Árszabályozási Hivatal már napokkal ezelőtt bejelentette, milyen árakat javasolnak 2025-re, a kormány egyelőre mélyen hallgat. Így nem kizárt, hogy a háztartások egy része hamarosan kézhez kapja a megemelt összegű számlákat.

Múlt decemberben, a negyedik Fico-kabinet hivatalba lépése után, közvetlenül az elnökválasztási kampány előtt az azóta megválasztott államfő, Peter Pellegrini akkor még házelnökként arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a kormány Mikulása róluk sem feledkezett meg.

Szép ajándékot kapnak

– jelentette be büszkén Pellegrini, hogy a 2024-re tervezett energiatámogatásnak köszönhetően a háztartások közüzemi számlái egyáltalán nem emelkednek.

Annak ellenére, hogy Robert Ficóék tavaly ilyenkor már a konkrétumokkal büszkélkedtek, a 2025-ös terveiket még mindig homály fedi, pedig lassan kifutnak az időből.

Vége a várakozásnak

A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a kabinet kizárólag akkor jelenti be a jövő évi energiasegély nagyságát, ha az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bemutatja a saját számításait. Az ÚRSO sajtótájékoztatóját követően a gazdasági tárca közleményt adott ki, amelyben leszögezték, a koalíciós tanács mellett szerdai ülésén a kormány is megvitatja a kérdést. Azonban hiába terítette ki a kártyáit az ÚRSO, Robert Fico és miniszterei a szerdai tanácskozásukat követően sem bizonyultak közlékenynek.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.

Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.

A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező. 

A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.

A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.

Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.

A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.

Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő

– jelentette ki Fico.

 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.

A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.

Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak

– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.

A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.

A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk

– árulta el Kamenický.

A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.

Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása

– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is. 

Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt

– fogadkozott Rudolf Huliak.

Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.

A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni 

– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.

Jelentős emelés jöhet

A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek. 

A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.

A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.

Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.

Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;

A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.

Fájdalmas valóság

A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek

– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.

A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.

A bevételek és a kiadások mérlege

Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.

A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.

Költséges ágazatok

Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.

Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.

Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.

Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.

Az állam is spórol

Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.

Őszinte vallomás

A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.

A helyzet háztartásonként változik

A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.

A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.

Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.

Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez

jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink 

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben 

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében 

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.

Van esély a spórolásra

Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.

A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk

– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.

Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.

A labda a kormány térfelén pattog

Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő

– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).

A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.

A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé. 

A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.

A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.

Lehetséges forgatókönyvek

Az Árszabályozási Hivatal bejelentése előtt Denisa Saková maga is beismerte, hogy két különböző forgatókönyvvel dolgoznak.

„Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz -e” – magyarázta Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) elutasítja, hogy a lakosok többségének költségei növekedjenek.

Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő 

– jelentette ki a közelmúltban Fico.

Denisa Saková egyúttal elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a kormány nem tudja finanszírozni a segélyt. Állítása szerint a szükséges összeget, ami nagyjából 280 millió euró lehet, képesek lesznek kigazdálkodni az elfogadott költségvetés forrásaiból.

Sajtóértesülések szerint az ÚRSO tájékoztatása után a gazdasági minisztérium megkezdte a számolást, a korábbi hírekkel ellentétben azonban akár hetekbe telhet, amíg véglegesítik a számokat. Vélhetően ennek tudható be, hogy az energiasegély kérdése nem szerepelt a kabinet szerdai ülésének napirendi pontjai között. Így nem kizárt, hogy a konkrétumokat tartalmazó dokumentum csak a kabinet idei utolsó ülésén, december 18-án kerülhet a miniszterek elé. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy legkorábban közvetlen az ünnepek előtt kerülhet sor a bejelentésre.

Ezt a feltételezést a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) is megerősítette. A belügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy legkorábban a kormányfő jövő héten esedékes brazíliai látogatása után mutathatják be a terveiket.

Hegerék hibájába eshetnek

A döntés elodázása sokakban kellemetlen emlékeket ébreszthet. 2022-ben, amikor Eduard Heger kormányán múlt az energiasegély sorsa, a Heger-kabinet szintén az utolsó pillanatban, december közepén hagyta jóvá a támogatást. Addigra azonban a háztartások egy része már kézhez kapta a magasabb összegről kiállított számlákat, így egy kisebb káosz alakult ki, mivel az érintett polgároknak fogalma sem volt, mekkora összeget utaljanak a szolgáltatónak. 

Egyes lakosok januárban és februárban is jóval többet fizettek az átlagnál, amit a vállalatok később próbáltak ellensúlyozni. 

A politikusok akkor egymásra mutogattak és próbálták másra hárítani a felelősséget, ami elsősorban őket terhelte. A cégeknek ugyanis törvényből adódóan 30 nappal az első megemelt összegű számla lejárta előtt kötelessége tájékoztatni a családokat arról, mennyit fizetnek majd a következő hónapban. Erről az aprócska adminisztratív kötelezettségről úgy fest, Robert Ficóék is megfeledkeztek.

A szerdai kormányülést követően azonban vélhetően az illetékesek is rájöttek a hibára, a gazdasági minisztérium ugyanis közleményt adott ki, amiben arra kéri a szolgáltatókat, ne állítsák ki a magasabb számlákat. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a vállalatok eleget tesznek -e a szaktárca kívánságának.

A kirakós utolsó darabja

A képviselők kedden áldásukat adták a 2025-ös költségvetés tervezetére, amely egy 460 millió eurós tartalékkal is számol. Ebből 421 millió eurót az olyan nem várt fordulatokra kívántak fenntartani, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a jövő évi büdzsére. Ezt a tartalékot azonban gyakorlatilag ki is merítették a parlamenti vita során eszközölt változtatásokkal. Az egészségügyisek bérének gyorsabb ütemű növekedése, az energiasegély, valamint az alacsonyabb áfakulccsal rendelkező termékek listájának bővítése a kormány „megtakarításainak” jó részét felemésztette. 

Bár Denisa Saková elmondása szerint nem okoz majd gondot az energiasegély finanszírozása, nem kizárt, hogy elszámolták magukat. 

A Saková által említett 280 millió euró még a tartalék által biztosított mozgástér határain belül van, a bökkenő csupán az, hogy ez a 280 millió euró mindössze az idei támogatás negyedének felel meg. Amennyiben tehát a kormány a mindenkit érintő támogatás foganatosítása mellett dönt, nem kizárt, hogy gondban lesznek.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.

A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.

A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Az érzékenyek egy része fellélegezhet

A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.

Néhányan mentességet kaptak

A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.

A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek. 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.

A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.

Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása

Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.

Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.

Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk 

– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.

Politizálók kizárva

A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.

Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak

 – magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.

Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.

„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.

Meghatározás kerestetik

Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.

„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.

Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.

Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára

– magyarázta Uhlerová.

Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.

A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).

A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.

Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.

Adókerülők figyelem!

Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.

Kamenický és Fico elégedett

A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.

A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.

Fico beavatkozott

A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.

Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.

Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik 

– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.

A bevételek és kiadások mérlege

Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Újabb konszolidáció jön

A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.

„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.

Saková a kormány pénteki ülésén előteresztette a jövő évi energiasegély tervét, amely minden háztartás támogatásával számol. A mezőgazdasági miniszter, Richard Takáč (Smer) a tanácskozás előtt elárulta, hogy a gazdasági miniszternek, aki néhány nappal ezelőtt Szentpéterváron tárgyalt a gázárakról, sikerült egy kifejezetten kedvező összeget kialkudnia. Szlovákiának így nem kell nyugatról drágább nyersanyagot vásárolnia. Ezen egyeztetések tartalmáról Denisa Saková nem kívánt további részleteket elárulni.

Üzleti tárgyalásokról van szó, így köt a titoktartás

– közölte.

Mégis jön orosz gáz

A kormányülést követően a miniszterelnök, Robert Fico is megerősítette a mezőgazdasági tárca vezetőjének korábbi nyilatkozatát. A kormányfő elismerte, hogy az ukrán fél korábbi döntése ellenére, amely szerint 2025 januárja után leállítják az orosz gáz tranzitját, tárgyalásokat folytatnak a nyersanyag szállításának további fenntartásáról. 

Intézkedések egész sorát fogadtuk el, ami stabilizálja és kompenzálja a hő és a gáz árának emelkedését 

– közölte Fico. A miniszterelnök elismerte, hogy kötelesek tiszteletben tartani az ÚRSO által elfogadott árakat, a kabinet mégis úgy határozott, hogy próbálják tehermentesíteni a háztartásokat. A döntés értelmében a hő és a gáz ára jövőre egyáltalán nem változik, a 2024-es árak 2025-ben is érvényben maradnak.

A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková jelezte, hogy az energiatámogatás 235 millió euróba kerül majd a kormánynak, a jóváhagyott dokumentumokban azonban 280 millió euró szerepel. Robert Fico ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az energiatámogatást beépítették a korábban már elfogadott költségvetésbe. Emiatt elutasítja, hogy bárki is további kérésekkel álljon elő, ha erre találtak pénzt, akkor egyéb területek utófinanszírozására is kerítsenek forrásokat.

Ellenzéki aggályok

Az ellenzék egyáltalán nem nézi jó szemmel a Fico-kabinet döntését, abban azonban nem tudnak megegyezni, mit kifogásoljanak. Míg az Sas és a KDH azért bírálja a kormányt, mert mindenkit segíteni akarnak, a Szlovákia mozgalom nehezményezi, hogy az energiaárak nem csökkennek.

Az energetikai vállalat egyébként a Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági minisztériumnak felel, de ezen kívül is több szálon kötődik a jelenlegi kormányhoz. Az igazgatótanács alig két éve kinevezett új elnöke, Vojtech Ferencz korábban négy évig volt a jelenlegi megbízott házelnök, Peter Žiga (Hlas) államtitkára a gazdasági tárcánál. 

Szokatlan reklám

A politikai pártok időről időre hajlamosak felhívni a választópolgárok figyelmét az elért eredményeikre. Ennek emlékezetes példája az volt, amikor az előző választási ciklusban Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) úton-útfélen azt hirdette, hogy teljesítették a „minden gyermekes családnak 200 eurót” ígéretüket. A mostani eljárás azonban kétségkívül szokatlan, mivel a megrendelő nem valamelyik politikus vagy a pártja volt.

Nem emlékszem olyasmire, hogy a múltban bármelyik állami vállalat hasonló módon reklámozta volna az aktuális kormány valamelyik döntését

– mutatott rá az Aktuality hírportál kérésére Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint a kampány másik tökéletlensége, hogy egyáltalán nem tájékoztatja a lakosokat arról, hogy az energiasegélyt valójában ők maguk fizetik majd meg. 

Tartózkodó reakció

A reklámokat ért kritikát maga az SPP sem hagyta szó nélkül. A vállalat szóvivője, Ondrej Šebesta szerint 1 000 új plakátot rendeltek 275 ezer euró értékben, azonban nem mindegyik utal a kormány eredményeire. 

„Olyan üzenetekkel is találkozhatnak, hogy »Másfél millió ügyfél bízik bennünk«, valamint »Gondoskodunk Szlovákia stabil és biztonságos gázellátásáról«” – jegyezte meg Šebesta, aki azt is jelezte, a szóban forgó plakátokat a vállalat „saját üzleti döntése” értelmében helyezték el a köztereken, céljuk egyáltalán nem a Fico-kabinet dicsérete volt.

A gazdasági tárca korábbi vezetője, Karel Hirman (Demokraták) azonban úgy véli, az állami vállalatok politikai propagandát folytat, amihez hasonlót legfeljebb Magyarországon látni.

Az adófizetők pénzén reklámozzák és szponzorálják a kormánypártokat

– adott hangot ellenérzéseinek Hirman.

Kapcsolódó cikkünk

A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.

A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.

Fico rendet akart tenni Brüsszelben

A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.

Kapcsolódó cikkünk

A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér. 

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.

Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.

A probléma forrása

A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.

A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.

Kapcsolódó cikkünk

Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.

A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca. 

Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.

Ismétlődő múlt

Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”. 

A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.

Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban

– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával. 

Fico ukrán kollégájával is beszélt

A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.

Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.

Utolsó pillanatos megállapodás

Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.

Egyértelmű ukrán nem

Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.

Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe

– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.

Kapcsolódó cikkünk

Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. 

A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.

Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.

Konstruktív véleménycsere

A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.

„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.

Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;

A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt. 

Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt

– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.

Újra terítéken a jól bevált módszerek

Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került

– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.

Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.

Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.

Felkészülnek a hírességek

Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is. 

Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők

– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.

Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között

– élcelődött a kormányfő.

Történelmi pillanat

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.

Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára

– közölte a földművelési miniszter.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.

A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;

A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.

Fájdalmas valóság

A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek

– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.

A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.

A bevételek és a kiadások mérlege

Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.

A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.

Költséges ágazatok

Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.

Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.

Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.

Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.

Az állam is spórol

Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.

Őszinte vallomás

A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.

A helyzet háztartásonként változik

A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.

A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.

Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.

Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez

jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink 

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben 

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében 

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.

Van esély a spórolásra

Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.

A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk

– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.

Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.

Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.

Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak« 

– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.

Elengedhetetlen az együttműködés

A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.

A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak

– jegyezte meg Macho.

A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.

Robbanékony hangulat

A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.

A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.

A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Az érzékenyek egy része fellélegezhet

A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.

Néhányan mentességet kaptak

A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.

A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek. 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.

A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.

Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása

Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.

Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.

Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk 

– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.

Politizálók kizárva

A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.

Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak

 – magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.

Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.

„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.

Meghatározás kerestetik

Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.

„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.

Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.

Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára

– magyarázta Uhlerová.

Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.

A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).

A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.

Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.

Adókerülők figyelem!

Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.

Kamenický és Fico elégedett

A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.

A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.

Fico beavatkozott

A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.

Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.

Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik 

– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.

A bevételek és kiadások mérlege

Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Újabb konszolidáció jön

A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.

„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.

Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel 

– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.

A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.

Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért 

– ismételte meg többször Robert Fico.

Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.

A kormányfő aggódik

Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.

Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe

– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.

Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.

Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír. 

A közvetítő sem segített

Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.

Hibás megközelítés

Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.

A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után

– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.

Extra költségek

A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.

Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat 

– figyelmeztet az igazgató.

Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni. 

„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.

Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.

Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez 

– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.

A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.

A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.

Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét 

– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.

A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.

Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.

A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.

Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása

– jegyezte meg Fico.

Kapcsolódó cikkünk

Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.

A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.

Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.

A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.

Blanár Szijjártóval egyezkedik

Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.

A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza

– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után. 

A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.

Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja

– közölte Szijjártó Péter.

Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.

Megvalósul a brüsszeli tárgyalás

Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.

 

Az ukránok is válságtervvel készülnek

Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.

Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország. 

Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.

A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.

Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna

– olvasható a szaktárca közleményében.

Forrong az ellenzék

A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.

Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát

– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.

 

Akadna jobb dolguk is

A volt gazdasági miniszter szerint ez SPP-nek lenne ennél jobb dolga is. Karel Hirman is osztja az elemzők, valamint az ellenzék azon véleményét, mely szerint a Szlovák Gázműveknek több környező ország energetikai vállalatához hasonlóan perelnie kellene az orosz Gazpromot, amiért nem teljesíti a Szlovákiával kötött szerződésben foglaltakat.

2024 végén lejárt az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom azon megegyezése, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gáz szállítását biztosította. A Gazprom így január elseje óta nem biztosít gázt Szlovákiának, ezzel pedig megszegik az SPP-vel kötött megállapodást, ami 2034-ig érvényes. Érdemes megjegyezni, hogy nem Szlovákia az egyetlen, aki ebben a cipőben jár, a csehek és az osztrákok azonban már jogi lépéseket tettek az ügyben. Az osztrák OMV pere pedig sikerrel zárult, 230 millió eurós kártérítésre jogosultak.

Ha Ausztria képes volt kompenzációt kisajtolni a Gazpromtól szerződésszegés vádjával, akkor Szlovákia is sikerrel járhat

– mutatott rá Hirman, aki szerint az SPP maradéktalanul teljesítette a dokumentumban meghatározott feltételeket, így nem csak jogosult a per elindítására, hanem bele is kellene vágnia. 

A Szlovák Gázművek egyelőre nem tett közzé tájékoztatást az ügyben, és sajtóérdeklődésre sem kívánták megerősíteni, fontolgatnak -e jogi lépéseket. 

Van gáz, de…

Annak ellenére, hogy Robert Fico így egy tételt kihúzott a problémáit tartalmazó listáról, rögtön kapott is helyette egy újabbat. 

A Reuters értesülései szerint az Európai Unió úgy határozott, január végén megszünteti a gázárplafont, amit 2022 decemberében vezettek be.

Az intézkedés akkor élesedett volna, ha a földgáz megawattóránkénti ára elérte volna a 180 eurót a holland TTF gáztőzsdén. Mivel azonban erre nem került sor, a terv így soha nem lépett életbe. Az unió döntése ennek ellenére többeket is érzékenyen érint, mivel a hír egy igen bonyolult időszakban érkezett. Európa helyzetét az ukrán gáztranzit leállítása mellett az utóbbi években tapasztaltnál hidegebb tél is nehezíti. Emiatt több tagállam, például az olaszok, azt javasolták, hogy hosszabbítsák meg az árplafont, a 180 eurós korlátot pedig csökkentsék 60 euróra. Sajtóértesülések szerint egy ilyen lépés Szlovákiának sem lett volna ellenére.

Az Európai Bizottság már az egyes tagállamokkal is tudatta a fejleményeket, így feltehetően nem véletlen, hogy Szlovákia sürgetni kezdte, hogy mielőbb tartsák meg a gázügy miatt életre hívott munkacsoportot első ülését.

Robert Fico múlt héten Brüsszelben jelentette be, hogy a közeljövőben létrehoznak egy szakértői csapatot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csoport célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás. A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) szerint az első tanácskozásra már a napokban sor kerülhet.

Kapcsolódó cikkünk

A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.

A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.

Fico rendet akart tenni Brüsszelben

A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.

Kapcsolódó cikkünk

A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér. 

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.

Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.

A probléma forrása

A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.

A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.

Kapcsolódó cikkünk

Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.

A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca. 

Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.

Ismétlődő múlt

Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”. 

A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.

Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban

– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával. 

Fico ukrán kollégájával is beszélt

A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.

Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.

Utolsó pillanatos megállapodás

Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.

Egyértelmű ukrán nem

Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.

Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe

– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.

Kapcsolódó cikkünk

Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. 

A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.

Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.

Konstruktív véleménycsere

A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.

„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.

Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;

A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt. 

Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt

– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.

Újra terítéken a jól bevált módszerek

Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került

– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.

Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.

Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.

Felkészülnek a hírességek

Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is. 

Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők

– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.

Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között

– élcelődött a kormányfő.

Történelmi pillanat

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.

Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára

– közölte a földművelési miniszter.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.

A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;

A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.

Fájdalmas valóság

A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek

– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.

A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.

A bevételek és a kiadások mérlege

Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.

A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.

Költséges ágazatok

Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.

Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.

Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.

Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.

Az állam is spórol

Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.

Őszinte vallomás

A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.

A helyzet háztartásonként változik

A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.

A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.

Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.

Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez

jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink 

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben 

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében 

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.

Van esély a spórolásra

Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.

A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk

– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.

Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.

Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.

Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak« 

– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.

Elengedhetetlen az együttműködés

A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.

A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak

– jegyezte meg Macho.

A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.

Robbanékony hangulat

A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.

A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.

A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Az érzékenyek egy része fellélegezhet

A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.

Néhányan mentességet kaptak

A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.

A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek. 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.

A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.

Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása

Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.

Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.

Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk 

– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.

Politizálók kizárva

A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.

Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak

 – magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.

Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.

„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.

Meghatározás kerestetik

Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.

„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.

Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.

Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára

– magyarázta Uhlerová.

Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.

A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).

A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.

Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.

Adókerülők figyelem!

Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.

Kamenický és Fico elégedett

A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.

A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.

Fico beavatkozott

A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.

Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.

Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik 

– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.

A bevételek és kiadások mérlege

Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.

A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket. 

Három új áfakulcs

Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.

Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.

Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.

Jön a tranzakciós adó

Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.

A régió legmagasabb társasági adója

Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.

Engedmények az egyes vállalkozóknak

A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.

Marad a 13. nyugdíj

Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.

A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.

Magasabb járulékok

A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.

A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.

A koalíció ünnepel

Laco, köszönöm! 

– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.

A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta 

– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.

Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.

Küszöbön a kormány bukása

Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.

A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.

Újabb konszolidáció jön

A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.

„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.

Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel 

– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.

A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.

Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért 

– ismételte meg többször Robert Fico.

Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.

A kormányfő aggódik

Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.

Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe

– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.

Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.

Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír. 

A közvetítő sem segített

Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.

Hibás megközelítés

Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.

A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után

– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.

Extra költségek

A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.

Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat 

– figyelmeztet az igazgató.

Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni. 

„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.

Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.

Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez 

– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.

A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.

A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.

Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét 

– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.

A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.

Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.

A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.

Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása

– jegyezte meg Fico.

Kapcsolódó cikkünk

Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.

A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.

Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.

A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.

Blanár Szijjártóval egyezkedik

Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.

A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza

– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után. 

A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.

Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja

– közölte Szijjártó Péter.

Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.

Megvalósul a brüsszeli tárgyalás

Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.

 

Az ukránok is válságtervvel készülnek

Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.

Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország. 

Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.

A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.

Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna

– olvasható a szaktárca közleményében.

Forrong az ellenzék

A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.

Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát

– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.

 

Fico sajtóérdeklődésre elismerte, Szlovákiának továbbra is érdekében áll a gázszállítás megújítása, ezért tartja magát a tervhez, mely szerint találkozni kíván Zelenszkij elnökkel. Hangneme ezúttal sem sikerült békülékenyre, azonban nem Fico volt az egyetlen, aki Ukrajnát támadta.

Ha Ukrajna jót akar magának, rendezze a viszonyát Szlovákiával, Magyarországgal, és viseltessen tisztelettel a két országgal szemben. (…) Jelenleg úgy viselkednek, mintha diktálnának, azonban kérni is tudni kell 

– közölte Orbán Viktor, aki Ficóhoz hasonlóan válaszlépéseket helyezett kilátásba, ha Kijev kivívja a haragját. 

Újabb vizit jöhet

A szlovák kormányfő a kötetlen, baráti egyeztetés után hivatalos látogatásra hívta magyar kollégáját, hogy márciusban megünnepeljék a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt biztosító szerződés aláírásának 30. évfordulóját. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az újabb tárgyalásra ennél korábban is sor kerülhet, mivel Orbán bármikor szeretettel várja Budapestre Ficót.

Miről tárgyal ma Orbán Ficóval? 

Orbán és Fico tárgyalásának témái ma is hasonlók lesznek, mint januárban, legalábbis a szlovák fél hivatalos tájékoztatása alapján. Orbán titkársága nem adott semmilyen információt a miniszterelnök pozsonyi útjáról.  

Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke a kétoldali kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az Európai Unió előtt álló gazdasági és geopolitikai kihívásokról fog tárgyalni

– tájékoztatott pénteken a kormányhivatal, hozzátéve, érintik majd az illegális bevándorlás elleni óvintézkedések témakörét, valamint az energetikai együttműködés kérdését is. 

Utóbbi alatt azonban most feltehetően nem, vagy nemcsak az orosz gáz Magyarországon át történő szállítását értik. 

Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter ugyanis arról beszélt, hogy rendeződhet a bősi vízerőmű helyzete, vagyis a két ország lezárhatja a vitát a Bős-Nagymarosi Vízerőműről.

Erre a hágai nemzetközi bíróság kötelezte a két országot még 1997-ben. A két ország közt folyó tárgyalásokról múlt hét szerdán a környezetvédelmi miniszter tájékoztatta a kormányt. És nem kizárt az sem, hogy egy hónap csúszással megemlékeznek a szlovák–magyar alapszerződés aláírásának 30. évfordulójáról.

A három hónappal ezelőtti látogatástól eltérően ma fogadja Orbánt Peter Pellegrini köztársasági elnök is, de ennek a találkozónak a témáiról még kevesebbet lehet tudni.

Mibe kerül majd a megállapodás Bős-Nagymarosról? 

A másik nyitott kérdés Michal Kiča korábbi környezetvédelmi államtitkár szerint a Bős-Nagymarosi Vízerőmű kérdésének lezárása, amelyről Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter tárgyal a magyar féllel. Áprilisban a kormány egyeztetett a miniszter által előterjesztett jelentésről, amely a tárgyalások aktuális állásáról számolt be, és javaslatot is tartalmazott a tárgyalások folytatására. A dokumentumot azonban titkosította a kormány. Kiča szerint éppen ez az első probléma a jelentéssel. „Ráadásul Tomáš Taraba kidobott mindenkit a szakmai bizottságokból, aki ellent mert mondani neki, így az is csak véletlenül derült ki, hogy a tárgyalásokon részt vett Jozef Holjenčík, az energia-árszabályozási hivatal elnöke” – magyarázta Kiča. Szerinte ez bizonyítja, hogy Szlovákia hajlandó lenne adni a Bősön termelt energiából Magyarországnak is. 

A vízmű kérdése valóban szóba került Robert Fico és Orbán Viktor múlt heti találkozóján.

A kérdés az, hogy le akarjuk-e véglegesen zárni ezt a vitát, és implementálni a hágai bíróság ítéletét, de nem egyeztünk meg semmiben

 – számolt be röviden a tárgyalásáról Fico a vasárnapi sajtótájékoztatóján. Megerősítette, hogy Magyarország szeretne vásárolni Bősön termelt energiát. „Minden csak az ár és megegyezés kérdése” – mondta Fico. Szerinte, ha kedvező feltételeket kapnak, akkor meg fognak tudni egyezni.  

Kiča attól tart, hogy a megállapodás Szlovákia számára hátrányos lesz. 

A bősi erőmű 2023-ban 438 millió euró hasznot termelt. A zöldenergia hatalmas érték, alapvető a gazdaság fejlődése szempontjából

 – magyarázta a Demokraták környezetvédelmi szakértője. 

A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőről folytatott tárgyalásokról megkérdeztük a környezetvédelmi minisztériumot is, ha választ kapunk, bővítjük hírünket. 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Újra megtartotta a már rendszeressé váló vasárnapi sajtótájékoztatóját Robert Fico miniszterelnök. Figyelmeztette koalíciós partnereit, hogy a megállapodásokat be kell tartani, beszólt Zelenszkijnek az USA-val kötött megállapodás miatt, ő viszont utazik Moszkvába. 

Megszüntetné, illetve hétköznapra halasztaná a vasárnapi politikai vitaműsorokat Robert Fico miniszterelnök, ezt kérte legalábbis politikustársaitól. 

Kész vagyok aláírni egy megállapodást a vasárnapi vitaműsorok megszüntetéséről

 – jelentette ki Fico, a vasárnapi sajtótájékoztatóján, amelyet már második alkalommal rendezett meg. Ha azonban nem lesz ilyen megállapodás, akkor ő minden vasárnap tájékoztatja majd a sajtót, mert a vasárnapi műsorokat szerinte felkészületlen műsorvezetők vezetik. 

Aki fél, nem menjen a politikai erdőbe

A vitaműsorok mellett a koalíciós partnereinek üzent. A koalíciós pártok vezetői már több mint egy hónapja nem találkoztak, az SNS és a Hlas pedig a tranzakciós adó módosítását szeretné elérni. 

Nem ismétlődhet meg, hogy a konszolidációval vagy bármi mással kapcsolatban megegyezünk a koalíciós tanácsban, a parlamentben elfogadjuk, majd valaki megnézi pártja támogatottságát és elolvas három cikket az újságban, és megijed. Aki fél, ne menjen erdőbe, főleg ne politikai erdőbe

 – üzente az SNS és a Hlas elnökeinek Fico. A tranzakciós adó megszüntetését nem tudja elképzelni, mert az „700 millió euró bevételt jelent”. Legfeljebb kisebb, technikai jellegű módosításokra hajlandó. Nagyobb változásokat csak akkor tart elképzelhetőnek, ha a koalíciós partner javaslatot tesz arra is, hogy honnan fedezzék a kieső bevételt.  

Kijelentette, hogy nem hajlandó a nyilvánosság előtt üzengetni a koalíciós partnereivel, és hangsúlyozta, hogy a Smer vezeti a koalíciót. 

Mi fogjuk meghatározni a koalíció tempóját, de tiszteletben tartjuk a partnereink belső életét, de visszautasítom, hogy a koalícióban bárki a Smer kárára oldja meg belső problémáit

 – mondta a miniszterelnök.  

Azt is megérti, hogy a koalíciós partnerei frusztráltak, miután a parlamenti frakciójukból képviselők távoztak, akik utána miniszterként jelentek meg a kormányban. „A legrosszabb a rémülettől, ijedtségtől bekövetkező politikai halál” – mondta Fico. Szerinte a cél, hogy 2027-ig tudjanak kormányozni. „A koalíció sokkal értékesebb a számomra, minthogy azonnal reagáljak a partnerek kijelentéseire” – magyarázta a kormányfő.„

„Az egészségemhez senkinek semmi köze”

A kormányfő nem válaszolt egyenesen az egészségi állapotára vonatkozó kérdésre. Fico a héten több programját is lemondta, kedden egy oxfordi vitaesten vett volna részt, május elsején pedig beállt volna egy éjszakai műszakba. A programja törlését most sem magyarázta, de kijelentette, hogy a tavalyi merénylet még mindig hatással van az egészségére, részben korlátozzák is a munkájában, de azt visszautasította, hogy nem tudná elvégezni a kormányfői poszttal járó feladatokat. „

Vannak olyan, a merénylethez kapcsolódó dolgok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy négy órát üljek az autóban

 – mondta Fico, miután kijelentette, hogy az egészségéhez egyébként senkinek semmi köze.  

 

Kapcsolódó cikkünk

Nem lehet eltörölni a tranzakciós adót jelenleg, mivel olyan mértékű pénzösszeget biztosít a költségvetés számára, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a konszolidáció. Közölte ezt Robert Fico kormányfő, de egy órás sajtótájékoztatóján több témába is belekapott.

Azt mondtam, hogy valamit módosítani kell az adón, de nem azt, hogy meg kell szüntetni

– pontosította korábbi kijelentéseit a miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a tranzakciós adóval kapcsolatban felmerülő technikai problémák kijavítására gondol.

Szavai alapján Ladislav Kamenický pénzügyminiszter április végéig, vagyis szerdán bemutatja a konszolidációs tervet a 2026-os évre, ami állítólag nem lesz annyira drasztikus, mint a mostani.

Az SNS mindeközben már benyújtotta a parlamentbe azt a törvényjavaslatot, amely eltörölné a tranzakciós adót az évi 100 000 eurónál kisebb forgalmat bonyolító vállalkozók számára. Fico szerint viszont ez csak Andrej Danko pártelnök kapálózása, hogy felszínen maradjon a politikában.

Richard Raši házelnök JOJ 24 politikai műsorában kijelentette, hogy a Hlas a tranzakciós adó megváltoztatása mellett van. Szerinte a pénzügyminiszternek egy elemzést kellene közzétennie a becsült 700 millió eurós bevételről.

Kapcsolódó cikkünk

Manapság a tranzakciós adó az egyik fő téma. Gyerünk, nézzük meg, és amit lehet, kijavítunk benne – jelentette ki pénteken Robert Fico (Smer) kormányfő a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) közgyűlésén mondott beszédében, és egyúttal biztosította a vállalkozókat, hogy a jövő évi konszolidáció nem tartogat számukra semmilyen kellemetlen meglepetést.

„Muszáj volt konszolidálnunk az államháztartást, egyszerűen anyagi forrásokhoz kellett jutnunk valahonnan. Ennek ellenére azt mondom, nézzük meg a tranzakciós adót, és amit lehet, kijavítunk a törvényben” – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy a jövő évi konszolidáció összegét április 30-án jelentik be, de a vállalkozói szektort nem éri semmilyen kellemetlen meglepetés.

Fico reagált az olcsó szlovákiai munkaerővel kapcsolatban is, ami korábban a szlovák gazdaság versenyképességét erősítette. „Határozottan és keményen visszautasítom az olyan gazdasági növekedési modellt, amely az olcsó munkaerőn alapszik. Ezt egyszerűen el kell felejtenünk. Végleg. Felejtsük el, hogy Szlovákia úgy konkurálhat a világ más országaival, hogy olyan fizetést kínálunk a dolgozóknak, ami messze elmarad a várakozásaiktól” – hangsúlyozta a kormányfő.

A gazdasággal kapcsolatban kijelentette, a hazai fogyasztáson alapuló gazdasági növekedést fel kell váltania a beruházásokon alapuló növekedésnek. Kiemelte a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohuníc) atomenergetikai fejlesztést, ami az építőipart is segíti, továbbá a Nagysurányban felépülő akkumulátorgyárat. „Ezek a dolgok azt igazolják, hogy a szlovák gazdaságot már a beruházások fogják húzni, és nem a hazai fogyasztás” – összegezte a kormányfő.

Minden vasárnap kamerák elé állna?

Robert Fico – annak ellenére, hogy az ország miniszterelnöke – nem tart gyakran hagyományos sajtótájékoztatót, ahol az újságírók szabadon tehetnek fel kérdéseket neki. Így most vasárnap a jelenlévők meg is ragadták az alkalmat, és több aktuális témáról is faggatták.

Sőt, még azt is felvetette a kormányfő, hogy ha az emberek ragaszkodnak hétvégente a politikai műsorokhoz, ő kész minden vasárnap 10 órakor újságírók elé állni, és válaszolni kérdéseikre.

Megtörik az elnöki vétót

Ismételten megerősítette, hogy a parlamentben megtörik majd Peter Pellegrini köztársasági elnök vétóját a Covid-amnesztiáról. Hangsúlyozta, tiszteletben tartja Pellegrini alkotmányos jogát a vétóhoz, de a koalíció is az alkotmánnyal összhangban jár el, ha újra megszavazzák a parlamentben a törvényt. 

Fico ezzel összefüggésben inkább azért aggódik, hogy így kevés idejük lesz az embereknek kártérítést igényelni.

„Megpróbálunk mozgósítani” – fogalmazott.

A Covid-amnesztia újbóli elfogadására májusi-júniusi ülésen lesz lehetősége a törvényhozásnak. A járványügyi intézkedések megszegéséért kiszabott bírság ellen pedig augusztus 31. lehet majd folyamodni.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Peter Pellegrini köztársasági elnök nem írta alá a Covid-amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, így a parlamentnek újra kell tárgyalnia a jogszabály-módosítást.

Pellegrini nem ért egyet azzal, hogy az állam kártérítést fizessen azoknak, akik a koronavírus-járvány idején megszegték az óvintézkedéseket, és ezért a hatóságok megbírságolták őket.

Minden egyes személyt, aki megsértette az akkor hatályos rendeletet, és ezért a törvény szerint megbüntették, most az új törvény értelmében kártalanítani kellene. Ezt rendkívül veszélyes precedensnek tartom

– fogalmazott az államfő.

Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány első hullámának kirobbanásakor még ő volt a miniszterelnök, és ő maga is kemény biztonsági óvintézkedéseket vezetett be, amelyek emberéleteket menthettek meg.

Nem tudnék a koronavírusban elhunytak hozzátartozóinak szemébe nézni, ha a jogszabály ilyen formában lépne életbe. Meg vagyok győződve róla, hogy módosításra szorul

– vélekedett.

Egyúttal megjegyezte, a törvény azon részében nem lát problémát, hogy az állam megtérítse az étkeztetés költségeit azok számára, akik a karanténkötelezettségüket valamilyen állami intézményben töltötték, és az étkezés árát a saját zsebükből kellett megtéríteniük.

Továbbá elmondta, egyetért azzal, hogy ki kell vizsgálni az előző kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit. Éppen ezért választották meg Peter Kotlárt a kormánybiztosi pozícióba, de az államfő szerint az SNS jelöltje eddig nem mutatott fel valódi eredményeket.

A parlamentnek így újra kell tárgyalnia a Covid-amnesztiákkal kapcsolatos törvényjavaslatot, viszont az elnöki vétó megtöréséhez elegendő az egyszerű többség, vagyis a 76 támogató voks.

Kapcsolódó cikkünk

A köztársasági elnök, Peter Pellegrini alkalmanként egyáltalán nem biztos benne, hogy a Robert Fico (Smer) vezette kormány ki szeretné tölteni a hivatali idejét. A kaotikus törvénykezés azonban még a koalíció belső válságainál is jobban aggasztja az államfőt, aki szerint az ország vezető politikusai az elmúlt hetekben több kérdésben is veszélyes precedenst teremtettek.

Az államfő, Peter Pellegrini néhány héttel ezelőtt még abban bízott, hogy sikerült pontot tenni a kormányválság végére, az elmúlt napok történései azonban állítása szerint azt igazolják, hogy a koalíció politikusai az emberek gondjai helyett még mindig a saját problémáikkal vannak elfoglalva, közölte a köztársasági elnök az STVR Szombati párbeszédek című műsorában.

Előrehozott választás jöhet

Figyelemmel követem az események alakulását, és egyes hírek hallatán azon gondolkozom, a koalíció valóban ki szeretné -e tölteni a hivatali idejét 

– mondta Peter Pellegrini, aki teljesen abszurdnak nevezte, hogy a koalíciós partnerek egyes politikusok személyes ambíciói miatt hónapokig halogatták a házelnök megválasztását, amely eredménye végül tiszteletben tartotta a koalíciós szerződésben foglaltakat.

Pellegrini szerint kezdetben még a kormányfő, Robert Fico sem vette kellően komolyan a válságot, hiszen maga is bátorította a pozícióra áhítozó Andrej Dankót. Az államfő úgy véli, ez a hiba máig kísérti Robert Ficót, mert így megágyazott a „zsarolásnak”. A nemzetiek elnöke az utóbbi napokban például a partnerei akaratát figyelmen kívül hagyva a tranzakciós adó megszüntetéséért kardoskodik. 

„11 nap után még nem tudjuk értékelni, hogy a tranzakciós adó teljesíti -e az elvárásokat, azt azonban látjuk, hogy komoly feszültségeket okoz” – hangsúlyozta Peter Pellegrini, aki úgy véli, ez annak tudható be, hogy a lakosok egyáltalán nem értik, miért van szükség az új adónemre. Ennek ellenére kiáll azon döntése mellett, hogy aláírta a tranzakciós adóról szóló törvényt, mert enélkül nem tudták volna elfogadni az idei költségvetést. 

Ha ezen az úton haladunk tovább, nem zárom ki, hogy előrehozott választások jöhetnek

– jelentette ki Pellegrini, majd hozzátette, „a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem lenne előnyös, ha sor kerülne a voksolásra, mivel egyik oldal részéről sem látja, hogy olyan javaslatokkal állnának elő, amik az ország érdekeit szolgálnák”.

A köztársasági elnök úgy gondolja, a kormány az elmúlt időszakban képtelen volt mérsékelni a társadalomi polarizációt. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a kabinet az elmúlt hónapokban az emberek problémái helyett a saját gondjaival volt elfoglalva, már meg is kapjuk a választ arra a kérdésre, miért törnek előre Szlovákiában is a szélsőséges pártok.

„A szabványoknak megfelelő politikai pártok inkább az ideológiai kérdések felé fordultak a mindennapok kihívásainak megoldása helyett, ez pedig az extrém térnyerésének kedvez, akik bár nyersen, de érthetően, a saját nyelvükön próbálnak kommunikálni az emberekkel” – magyarázta Peter Pellegrini. A köztársasági elnök egyelőre hipotetikusnak tartja a kérdést, de nem utasította el egyértelműen azt a lehetőségét, hogy a jövőben hajlandó lenne kinevezni egy olyan kormányt, amelynek a Szlovákia mozgalom, esetleg a Republika is tagja lenne. Pellegrini elmondása szerint az említett tömörülésekért, amelyeket egyébként bomlasztónak tart, a kormányfő felelne.

Koalíciós kritikák egész sora

Peter Pellegrini nem spórolt a kormánynak címzett kritikával. Az államfő egyértelműen elismerte, komoly problémája van a törvényjavaslattal, amely értelmében a főügyész, Maroš Žilinka busás juttatást kapna élete végéig. 

Nem látok logikát abban, hogy úgy biztosítsunk életjáradékot a főügyésznek, hogy ki sem tölti a hivatali idejét

– utalt Pellegrini arra, hogy a képviselők által elfogadott módosítás értelmében a főügyész már négy leszolgált év után jogosult lenne az életjáradékra. A köztársasági elnök egyúttal bejelentette, jelenlegi formájában nem hajlandó aláírni a változtatást, aminek a honatyák már zöld utat adtak.

Az elnöki interjú után az ellenzéki Progresszív Szlovákia politikusai üdvözölték az államfő bejelentését, valamint megjegyezték, abban bíznak, hogy legalább néhány koalíciós képviselő jobb belátásra tért a főügyésznek járó juttatás elfogadása óta, így nem törik majd meg Peter Pellegrini vétóját.

Veszélyes precedens

Pellegrini azonban még ennél is élesebben bírálta a parlament által a napokban elfogadott Covid-amnesztiákat.

Nagyon veszélyes precedenst teremtettek. Fogalmam sincs, hogy a javaslat előterjesztői hogyan néznek majd azok szemébe, akik elveszítették valamelyik szerettüket a világjárvány idején. Arról nem is beszélve, hogy a nagyszámú halálozáshoz azok is hozzájárultak, akik nem tartották be az intézkedéseket

– szögezte le az államfő, aki arra is emlékeztetett, hogy a parlament egy olyan időszakban fogadta el a módosítást, amikor Szlovákiában egy újabb járvány tombol, a politikusok pedig azt várják, hogy az emberek tiszteletben tartsák a szabályokat, amiket a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében hoztak. 

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy támogatja a kormányfő „négy égtáj felé orientálódó” külpolitikáját, ugyanakkor arra figyelmeztette Robert Ficót, hogy ne feledkezzen meg Szlovákia nyugati szövetségeseiről.

Kotlár marad

Peter Kotlár járványkezelési kormánybiztos mellett teljes mellszélességgel kiáll a miniszterelnök. A miniszterek többsége ugyan szintén nem találja problémásnak a kormánybiztos ténykedését – még ha gyakorlatilag a teljes szakmai közeg el is ítéli – a Hlasban akadnak kritikus hangok. Tomáš Drucker oktatási tárcavezető a közelmúltban például többször is kifejezte nemtetszését a járványkezelés felülvizsgálatáért felelős Kotlárral kapcsolatban.

Elfelejtheti, hogy Kotlárt menesztjük

– üzente ezúttal Druckernak Fico.

Raši szerint ugyanakkor a legjobb az lenne, ha a kormánybiztos nyilvánosságra hozná a jelentését az oltóanyagokról –  „mindannyiunk, a Szlovák Köztársaság 5,4 millió lakosának a nyugalma érdekében”. A házelnök hangsúlyozta: nem elegendő csupán egy olyan „tanulmány” következtetéseiről beszélni, amelyet senki sem látott.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormány szerdán elfogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök javaslatát, mellyel megbízza a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szakembereit egy új elemzés kidolgozására a koronavírus elleni vakcinák összetétele kapcsán. A kabinet ülésén ismét megjelent Peter Kotlár járványkezelési kormánybiztos is, aminek a Hlas miniszterei nem feltétlenül örültek.

Kotlár láthatóan továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát: 

a kormánybiztos nemrégiben arról beszélt, a koronavírus elleni vakcinák veszélyesek, módosítják az emberi DNS-t, ezért be kellene tiltani a használatukat, most pedig Fico a kormány elé terjesztett egy javaslatot az oltások kapcsán. 

A dokumentumban a kormányfő felszólítja az SAV Biogyógyászati Központját, végezzenek egy újabb elemzést a vakcinák összetételéről, különös tekintettel a DNS-koncentrációra, valamint arra, hogy ez milyen hatással lehet az emberi szervezetre. Amíg az elemzés nem készül el, addig az állam leállítja a vakcinák beszerzését.

A javaslat továbbá tartalmazza, hogy Kotlárnak legkésőbb 2025 júniusáig a kormány elé kell terjesztenie a jelentését a koronavírus-járvány elleni intézkedések hatékonyságáról, működéséről és gazdaságosságáról.

Kotlár már előre tudja, hogy nem fogja elfogadni az SAV elemzését

A szerdai kormányülésen megjelent Kotlár is, saját bevallása szerint azért, hogy ismertesse az mRNS vakcinák betiltásával kapcsolatos érveit. Fico javaslatát az elemzés kidolgozásáról pozitív lépésnek tekinti, ugyanakkor azt már most tudja, hogy az SAV elemzésével nem lesz elégedett. 

Senki sem fogadhatja el az eredményeket, hiszen nincs megfelelő minősítéssel ellátott laboratóriumuk

 – fogalmazott a kormánybiztos az ülés előtt.

Ő maga állítólag egy csehországi laboratóriumban vizsgáltatta be a vakcinákat, és ennek eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy az oltások veszélyesek, illetve módosítják az emberek DNS-ét. A bizonyítékokat azonban nem ismertette a nyilvánosság előtt.

A Denník N rámutatott, hogy Kotlár analízise a cseh biológus Soňa Peková laboratóriumában készült, akitől nem áll messze az összeesküvés-elméletek terjesztése, ahogy a szlovák kormánybiztostól sem.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos a génmódosított kukoricához hasonlította a beoltott embereket. Emellett betiltaná az mRNS-vakcinákat is, miközben semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be, amely alátámasztaná a veszélyességüket – áll a Denník N összefoglalójában.

Peter Kotlár szokásához híven tudománytalan és konteókba ágyazott állításokat fogalmazott meg a koronavírusról és a védőoltásokról a parlamentben tartott feszültségektől sem mentes sajtótájékoztatóján. Az mRNS-vakcinákról azt mondta, minden vizsgált mintájukban olyan genetikai információt találtak, amely képes módosítani az emberi DNS-t, így szerinte súlyos betegségeket okozhatnak ezek az oltások. Úgy gondolja, be kéne tiltani az mRNS-vakcinákat.

„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával“ 

– szónokolt Kotlár. Azt is mondta: „Szlovákok, mi nem kukorica vagyunk“.

Légből kapott „tézisek“

A kormánybiztos ugyanakkor nem árulta el az újságírók kérdésére, hogy milyen laborban és kik tesztelték a vakcinákat – ráadásul semmilyen bizonyítékokat nem mutatott be állításai alátámasztására. Úgy látja, „nem köteles“ ezt megtenni, ill. bizonyos „biztonsági okok“ is emellett szólnak. 

Ugyanakkor elmondta: azt szeretné, ha a rendelkezésére álló elemzésekkel a főügyészség foglalkozna. Maroš Žilinka napközben erre a hivatalos Facebook-oldalán azzal reagált, hogy fogadni fogja a kormánybiztost.

Kotlár Peter Pellegrini államfőbe is beleszállt, aki szerinte „dehonesztáló“ módon viszonyul az általa végzett munkához. Mint ismeretes, Pellegrini szerdán a Szlovák Tudományos Akadémián kritizálta a kormánybiztos tevékenységét.

Elvetik Kotlár agymenéseit

A PS és a KDH külön-külön szólították fel a kormányt arra, hogy reagáljanak Kotlár kijelentéseire.

A Denník N rámutatott, hogy Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter rendszeresen figyelmen kívül hagyja Kotlár kirohanásait, s nem kommentálja azokat. A lap ezt Kotlár képviselői mandátumával magyarázza, mivel a kormánynak minden egyes szavaztra szüksége van a parlamentben. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeresen tudománytalan konteókat terjesztő Kotlár továbbra is bírja Robert Fico kormányfő támogatását.

Ugyanakkor Martin Smatana egészségügyi elemző (aki a kormányt is ellátja tanácsokkal az új eperjesi kórház építése kapcsán) elítélte Kotlár sajtótájékoztatón tett kijelentéseit. Többek közt azt mondta, 

a kormánybiztos által „szisztematikusan és kitartóan terjesztett pánik, félelem és hazugságok hosszútávú hatással lehetnek ránk, mint társadalomra“. 

Kotlár konteóit Peter Sabaka infektológus is elítélte, a vakcinák szerinte nem okoznak sem agyi érkatasztrófát, sem infarktust vagy trombózist. A Denník N arra is emlékeztetett, hogy Kotlárnak már a Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia is részletesen elmagyarázta: az mRNA vakcinák biztonságosak. 

Drucker: Kotlár inkább tegye a dolgát

Bár a miniszterelnöknek láthatóan nincs problémája azzal, hogy a járványkezelés felülvizsgálatáért felelős kormánybiztost gyakorlatilag a teljes szakmai közeg elítéli, a Hlas miniszterei között akadnak olyanok, akik nem teljesen értenek egyet Kotlár ténykedésével.

Közéjük tartozik Tomáš Drucker oktatási tárcavezető, aki a múltban többször is kifejezte nemtetszését a kormánybiztos kijelentései kapcsán. Drucker a szerdai kormányülés során úgy fogalmazott, alapvetően nincs problémája Fico javaslatával a szakértői vélemény kidolgozásáról, de Kotlárnak is végre tennie kellene a dolgát, hiszen másfél évvel ezelőtt választották meg kormánybiztosnak, de még semmit sem tett lesz az asztalra. 

Ha Kotlár úr nem tudja teljesíteni a feladatát, nem muszáj kormánybiztosnak lennie

 – üzente, hozzátéve, ha nem készül el időben a jelentésével, akár a leváltásának kérdése is felmerülhet.

Az egészségügyi miniszter visszafogott

A szintén hlasos Kamil Šaško egészségügyi miniszter visszafogottabb nyilatkozatot tett a javaslat elfogadása után. Elmondása szerint egyelőre nem látta a Kotlár által emlegetett elemzést, de ha igaz is a tartalmuk, a megemelkedett DNS-koncentráció egyelőre nem bizonyít semmit. Druckerhez hasonlóan ő is kiemelte, Kotlárnak június végéig van ideje bemutatni a jelentését a járványkezelés gazdasági oldaláról, hiszen végső soron ezért választották meg kormánybiztosnak. 

Šaško emellett megerősítette, a minisztérium összeállít egy szakmai bizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze Kotlár jelentésének igazságtartalmát a mRNS vakcinákról, amelyet még márciusban mutatott be a kormány előtt.

Annak kapcsán, hogy Kotlár nem fogja elfogadni az SAV elemzésének eredményét, a tárcavezető úgy fogalmazott, Szlovákinak nemzetközileg is elismert szakemberei vannak, így érdemes megbízni bennük.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A Fico-kabinet szerdán tudomásul vette Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos jelentését, amelyet az mRNS alapú vakcinákról mutatott be. Az egészségügyi miniszter rögtön le is szögezte, munkacsoportot alakítanak, hogy a kormánybiztos állításait ellenőrizzék.

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került Peter Kotlár, aki ezúttal az mRNS alapú vakcinákról szóló kijelentéseivel botránkoztatta meg a nyilvánosságot és a szakmai közeget. A kormánybiztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, az oltások módosíthatják az emberi DNS-t, ezért be kellene tiltani őket.

„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával”

– állította a kormánybiztos, akit  aztán sok bírálat ért a kijelentései miatt. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) még fel is akarta jelenteni az SNS jelöltjét álhírterjesztés gyanúja miatt, de végül az SaS ezt megtette helyettük.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos a génmódosított kukoricához hasonlította a beoltott embereket. Emellett betiltaná az mRNS-vakcinákat is, miközben semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be, amely alátámasztaná a veszélyességüket – áll a Denník N összefoglalójában.

Peter Kotlár szokásához híven tudománytalan és konteókba ágyazott állításokat fogalmazott meg a koronavírusról és a védőoltásokról a parlamentben tartott feszültségektől sem mentes sajtótájékoztatóján. Az mRNS-vakcinákról azt mondta, minden vizsgált mintájukban olyan genetikai információt találtak, amely képes módosítani az emberi DNS-t, így szerinte súlyos betegségeket okozhatnak ezek az oltások. Úgy gondolja, be kéne tiltani az mRNS-vakcinákat.

„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával“ 

– szónokolt Kotlár. Azt is mondta: „Szlovákok, mi nem kukorica vagyunk“.

Légből kapott „tézisek“

A kormánybiztos ugyanakkor nem árulta el az újságírók kérdésére, hogy milyen laborban és kik tesztelték a vakcinákat – ráadásul semmilyen bizonyítékokat nem mutatott be állításai alátámasztására. Úgy látja, „nem köteles“ ezt megtenni, ill. bizonyos „biztonsági okok“ is emellett szólnak. 

Ugyanakkor elmondta: azt szeretné, ha a rendelkezésére álló elemzésekkel a főügyészség foglalkozna. Maroš Žilinka napközben erre a hivatalos Facebook-oldalán azzal reagált, hogy fogadni fogja a kormánybiztost.

Kotlár Peter Pellegrini államfőbe is beleszállt, aki szerinte „dehonesztáló“ módon viszonyul az általa végzett munkához. Mint ismeretes, Pellegrini szerdán a Szlovák Tudományos Akadémián kritizálta a kormánybiztos tevékenységét.

Elvetik Kotlár agymenéseit

A PS és a KDH külön-külön szólították fel a kormányt arra, hogy reagáljanak Kotlár kijelentéseire.

A Denník N rámutatott, hogy Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter rendszeresen figyelmen kívül hagyja Kotlár kirohanásait, s nem kommentálja azokat. A lap ezt Kotlár képviselői mandátumával magyarázza, mivel a kormánynak minden egyes szavaztra szüksége van a parlamentben. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeresen tudománytalan konteókat terjesztő Kotlár továbbra is bírja Robert Fico kormányfő támogatását.

Ugyanakkor Martin Smatana egészségügyi elemző (aki a kormányt is ellátja tanácsokkal az új eperjesi kórház építése kapcsán) elítélte Kotlár sajtótájékoztatón tett kijelentéseit. Többek közt azt mondta, 

a kormánybiztos által „szisztematikusan és kitartóan terjesztett pánik, félelem és hazugságok hosszútávú hatással lehetnek ránk, mint társadalomra“. 

Kotlár konteóit Peter Sabaka infektológus is elítélte, a vakcinák szerinte nem okoznak sem agyi érkatasztrófát, sem infarktust vagy trombózist. A Denník N arra is emlékeztetett, hogy Kotlárnak már a Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia is részletesen elmagyarázta: az mRNA vakcinák biztonságosak. 

A kormány elé került az elemzés, rábólintottak

A szerdai kormányülésen Kotlár be is mutatta a nagy port kavart elemzést, ami nem nyerte el az összes miniszter tetszését. Nyílt titok, hogy a kormánybiztos egyik fő támogatója maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök, viszont a Hlas politikusai közül nincs mindenki kibékülve az álhírterjesztő tisztviselővel. Ez nyilvánvaló volt akkor is, amikor Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszternek távoznia kellett a posztjáról. Párttársa, az oktatási tárcát igazgató Tomáš Drucker akkor azt mondta, ha Dolinkovának mennie kellett, Kotlárnak is le kellene mondania.

Az oktatási miniszter ezúttal sem fogta vissza magát, Kotlár kijelentéseit a „laposföld-elméletek szintjére” sorolta, sőt, még veszélyesebbnek is tartja. Megjegyezte,

Kotlár arra kapott felhatalmazást, hogy felülvizsgálja a koronavírus-járvány idején hozott biztonsági intézkedések jogosságát, de ezzel kapcsolatban az SNS jelöltje még semmit sem csinált.

Ehhez képest a kormány végül tudomásul vette az elemzést, sőt, Kotlár megkapta a korábban már jelzett hatásköri bővítéseket is: egyebek mellett együtt dolgozhat az egészségügyi minisztériummal a „világjárvány” törvényi meghatározásán, valamint részt vehet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ülésein, amelyen az új járványügyi megállapodás feltételeiről tárgyalnak.

Kapcsolódó cikkünk Genf/Pozsony |

Egyre több szakmai szervezet szólal fel, amiért Szlovákia elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott járványügyi megállapodástól. Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter az ügy felülvizsgálatát ígérte.

Június elején a WHO konferenciát szervezett Genfben, amelyre a világ mintegy 190 országát meghívták, köztük Szlovákiát is. A konferencia témája a nemzetközi egészségügyi előírások frissítése volt, amit a koronavírus-járvány lecsengése után több ország is kérvényezett. Szlovákiát Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos képviselte.

A nem véglegesített megállapodás kapcsán több kétely is felmerült: Oroszország és Argentína például fenntartotta annak jogát, hogy az országhatáraikon belül az egyes frissítések bevezetéséről ők maguk dönthessenek. Abban viszont minden állam egyetértett, hogy a 2000-es évek elején kidolgozott irányelvek – amelyeket a főként Ázsiában terjedő SARS-járvány idején vezettek be – már nem elegendőek egy esetleges új világjárvány megfékezésére. Kivéve Szlovákiát, amely Kotlár révén teljes egészében elhatárolódott a nemzetközi egészségügyi előírásoktól.

Felháborodás

A döntés nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai és szakmai közegben. Az ellenzék, amely Kotlárt korábban többször is bírálta az álhírportálokhoz kötődő múltja miatt, a parlament egészségügyi bizottságának összehívását kezdeményezte, amelyen a kormánybiztosnak és az egészségügyi miniszternek egyaránt meg kellene jelenniük, hogy megmagyarázzák a döntés hátterét. Peter Stachura, a KDH képviselője és korábbi egészségügyi államtitkár világraszóló szégyennek nevezte Kotlár lépését, amellyel szerinte veszélybe sodorta a szlovák állampolgárok egészségét. Az ügy egyesítette a parlamenti ellenzéket, mindegyik párt képviselteti magát a rendkívüli bizottsági ülésen.

Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki. A Szlovák Orvoskamara (SLK) nyugtalanítónak nevezte Kotlár döntését. Mint írták, a világjárványok idején az állampolgárok védelme szempontjából kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés. A Szlovák Orvosi Társaság (SLS) érthetetlennek és károsnak nevezte a kormánybiztos hozzáállását, hiszen a megállapodás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a világnak követnie kellene a járványok kirobbanásakor. A Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) pedig felszólította az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, hogy Szlovákia is csatlakozzon a többi országhoz.

Érvek és ellenérvek

Kotlár elhatárolódása egyébként nem volt váratlan, a kormánybiztos az utóbbi hetekben többször is nyíltan bírálta a WHO tevékenységét és magát a megállapodást is. A konferencia után hosszú közleményben indokolta, miért döntött úgy, hogy Szlovákia nem csatlakozik a többi 190 ország álláspontjához. Úgy véli, az új nemzetközi egészségügyi előírások sértik az egyes országok szuverenitását, és homályos megfogalmazásmódjuk miatt ellehetetlenítik az objektív értelmezés lehetőségét. Kotlár szerint a megállapodás túl sok hatalmat adna a WHO főigazgatójának kezébe, például ő döntene a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről, a tagállamok beleegyezése nélkül.

Peter Sabaka infektológus viszont úgy látja, Szlovákia ezzel a lépéssel csak veszített, hiszen a megállapodás valójában az információcsere megkönnyítéséről és a kutatási eredmények megosztásáról szól, de megkönnyíti a gyógyszerek és a vakcinák beszerzését is, valamint kijavítja azokat a hibákat, amelyeket a koronavírus-járvány kezelése során elkövettek. 

Dolinková reakciója

Dolinková saját bevallása szerint nyugtalanul szemléli a járványügyi megállapodás körüli fejleményeket. A miniszter úgy gondolja, ebben a szigorúan szakmai kérdésben elsősorban azoknak kellene döntenie, akik valóban otthonosan mozognak a témában, tehát a szakértőknek. Éppen ezért javasolni fogja az egészségügyi előírásokat ellenőrző bizottság kibővítését, amelynek a közeljövőben az lesz a feladata, hogy a WHO dokumentumát részletesen, szakmai szempontok mentén értékelje. Az eredményeket Dolinková a kormány előtt is ismertetni szeretné. A tárcavezető hangsúlyozta, racionálisan kellene viszonyulni a nemzetközi előírásokhoz.

„Óvatosan és körültekintően kell megközelítenünk az új kihívásokat, hogy a jövőben szembe tudjunk nézni a lehetséges egészségügyi kockázatokkal”

– fogalmazott.

(nar, TASR, aktuality.sk, Denník N)

A kormányülés után Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter közleményt adott ki, melyben hangsúlyozta: a kormány nem elfogadta Kotlár kijelentéseit, mindössze tudomásul vette. Ahhoz azonban, hogy a kabinet állást foglalhasson az elemzés kapcsán, szükség lesz egy szakértői munkacsoport létrehozására, amely felülvizsgálja a dokumentumban szereplő állításokat. A tárcavezető a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR), az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS), az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI), az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) képviselőit fogja felkérni a feladatra. 

Politikai cirkusz

A kormánybiztos elemzésének bemutatását egy időre félbe kellett szakítani, ugyanis Kotlárnak vissza kellett sietnie a parlamenti szavazásra, ahol Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter „csendőrtörvénye” volt terítéken.

És bár a koalíciós válság átmenetileg megoldódni látszott, a szerdai ülésnap is tartogatott meglepetéseket – Andrej Danko, az SNS vezetője ugyanis megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó támogatni Kaliňák jogszabály-módosítását.

Az SNS listáján parlamentbe jutó Kotlár azonban nem követte a pártelnök példáját és beállt a védelmi tárcavezető javaslata mögé, amit végül 73 támogató vokssal sikerült második olvasatba utalni.

Kapcsolódó cikkünk

Bár a gyakorlatban is megegyezés született a kormány átalakításáról és a koalíciós többség újrateremtéséről, a parlament szerdai ülésnapja megmutatta, hogy van tüske a koalíciós partnerekben: Andrej Danko rögtön két kezdeményezést is eredménytelenül próbált meg elbuktatni.

Danko és az SNS a kormány átalakításának talán legnagyobb vesztese: a nemzeti párt márciustól elveszítette az egyetlen minisztériumát, amit közvetlenül is az ellenőrzése alatt tartott – a kimondottan a koalíciós szerződésnek köszönhetően létrejött idegenforgalmi és sportminisztériumot, ahol Rudolf Huliak rövid úton meg is kezdte a rendrakást és az SNS-hez köthető tisztviselők eltávolítását. Huliak távozásával a párt frakciójából megint csak nem jártak jól a nemzetiek, hiszen a helyére lépő Miroslav Radačovskýval sem lettek kisegítve. A volt EP-képviselő rövid úton közölte, hogy nem akar belépni az SNS frakciójába. Így továbbra is fennmaradt az a furcsa helyzet, hogy Danko pártjának nincs is elegendő képviselője egy önálló frakció működtetéséhez, a minimális létszámot a Smertől októberben kölcsönkapott Dušan Muňko biztosítja.

Danko megaláztatásai itt nem értek véget: a nap végére váratlan módon leváltották a környezetvédelmi tárca egyetlen SNS-es kötődésű államtitkárát, a megbízható pártkáder Gabriela Matečnát is. Bár könnyen elképzelhető, hogy a politikust átrendelik egy másik fontos pozícióba, ahol ráhatása lesz a források elosztására, előállt az az ideiglenes abszurd helyzet, hogy az SNS-nek kormánypártként sem értelmezhető frakciója, sem pedig államtitkára nincs.

Danko bosszúja

Az SNS vezetője a délelőtt folyamán megpróbálta bizonyítani, hogy a kormánykoalíció működtetéséhez szükséges számok még mindig a pártjától függnek, de hiába próbálkozott meg kétszer is a példastatuálással, mindkétszer kudarcba fulladt a terve.

Az első próbálkozás Robert Kaliňák „zsandárjavaslatát” érintette. A védelmi miniszter a rendőrség személyi állományának túlterheltségén próbálna enyhíteni a hadsereg bevetésével: azokban a régiókban, ahol létszámhiánnyal küszködnek a rendőrök, a zsandárok, azaz a kirendelt katonák foglalkoznának a közrend fenntartásával. A törvénytervezetről szerdán első olvasatban szavazott a parlament és tudni lehetett, hogy az SNS számára ebben a formában problémás. Dankónak nem a koncepcióval van gondja, hanem azzal, hogy a „zsandár” kifejezés visszahozatala az Osztrák–Magyar Monarchia időszakát juttatja a közvélemény eszébe.

Az SNS terve nem jött be: hiába tartózkodott Danko és vele a nemzeti pártfrakció többsége, a hiányzó ellenzéki képviselők miatt a koalíciónak elég volt 73 szavazat is ahhoz, hogy második olvasatba utalja a törvényt. Nem mellesleg az SNS frakciójában ülő, hivatalosan független képviselőnek számító Peter Kotlár járványügyi kormánybiztos, valamint a „kölcsönzött” Muňko sem azonosult a frakció álláspontjával, nem szavaztak.

Danko második kísérletének sikerére még kevesebb volt az esély: a párt ugyanis korábban is tiltakozott a lengyelországi és balti államokba induló katonai misszió kiküldése ellen. A kormánykoalíciót a téma kapcsán az ellenzék is támogatta, az SNS gyakorlatilag egyedül maradt az álláspontjával (Radačovský és Kotlár ebben az esetben tartózkodott).

Az SNS témákat keres

A Szlovák Nemzeti Párt támogatottsága hosszú ideje elmarad az öt százaléktól, ami a parlamentbe kerüléshez szükséges, így Dankónak szüksége van olyan témákra, melyek megkülönböztetik a többi párttól.

Az SNS manővereit saját koalíciós partnerei is ezzel magyarázták: Tibor Gašpar (Smer) parlamenti alelnök például rámutatott, hogy Danko még csak nem is volt konzisztens az álláspontjával, a szavazás előtti órákban jelentette be, hogy az SNS nem támogatja a koalíciós partnereit a javaslatok kapcsán.

A kérdés a jövőre nézve az, hogy miként viselkedhet az SNS akkor, ha valóban kulcsfontosságú javaslatok elfogadásáról lesz szó. A Kaliňák-féle zsandárjavaslat az elbuktatása esetén némi időeltolódással kerülhetett volna megint a parlament elé, a balti katonai misszió esetén pedig esély sem volt a sikerre. Az SNS ráadásul a viselkedésével felbátoríthatja azokat a koalíciós képviselőket is, akik nem értenek egyet a nemzeti párt ellentmondásosabb javaslataival is – a civil törvény mellett például az állami szimbólumokról szóló SNS-kezdeményezés találkozhat nem várt ellenállással, növelve a koalíciós partnerek egymással szembeni bizalmatlanságát.

Ezt követően Kotlár visszatért a kormányhivatalba, a miniszterek pedig tudomásul vették a jelentését.

Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke „bulváros összeesküvés-elméletnek” nevezte, hogy Kotlár támogatásáért cserébe a kormány is tudomásul vette a botrányos elemzést.

Az ellenzék szerint Fico is a konspirátorok oldalára állt

Az ellenzék viszont sokkal élesebben bírálta a kormányt a javaslat elfogadása miatt. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke úgy gondolja, egy újabb elemzést végeztetni a szakemberekkel csak kidobott pénz, hiszen Kotlár előre jelezte, úgy sem fogadja el az eredményeket.

Oskar Dvořák, a PS parlamenti képviselője szerint ebből is látszik, hogy a kormány nem az egészségügy valódi problémáival van elfoglalva, mint például a nővérhiány vagy a hosszú várólisták.

Az SaS szintén úgy gondolja, hogy Ficóék ezzel akarják elterelni a figyelmet a valódi gondokról. 

Mindannyian emlékszünk arra, hogy Fico azt mondta, az egészségügy nem miniszterelnöki téma. Emlékszünk, hogyan mondott le az egészségügyi miniszter, és hogyan nem foglalkozott Fico az orvosok és ápolók fizetésével, illetve a kórházak állapotával. Ficót nem érdekli, hogy az emberek összeomló kórházakban halnak meg, hogy hat hónapot várnak a vizsgálatokra, vagy hogy a kórházakban csótányokat kell irtani. Amikor azonban Kotlár szamárságairól és összeesküvéseiről van szó, Fico hirtelen megszólal azzal a követeléssel, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia vizsgálja ki Kotlár téveszméit

 – mondta Branislav Gröhling, az SaS elnöke.

A civiltörvényünk saját?

A kormányfő hosszasan fejtegette, hogy a civilszervezetekről szóló törvénymódosítást nem lehet orosznak nevezni, ahogy amerikainak vagy izraelinak sem. Elmondása szerint ezekben az országokban jelölik meg azokat civil szervezeteket, amelyeket külföldiek is támogattak.

Állítása szerint Pellegrini aláírja a törvényt. Ha pedig mégsem, akkor megtörik az elnöki vétót ebben az ügyben is.

Fico szerint Zelenszkij háborút vásárolt

Fico megerősítette, hogy utazik Moszkvába a második világháború befejeződése alkalmából szervezett ünnepségre, ahová Vlagyimir Putyin hívta meg. A kormányfő egyedüli uniós vezetőként utazik a moszkvai parádéra, a meghívást az utóbbi napokban már India védelmi minisztere is lemondta. Fico fehérorosz, észak-korai, kínai, kubai és venezuelai vezetők társaságában nézheti majd a Putyin által szervezett megemlékezést. 

El kell határolódnom Zelenszkij elnök kijelentésétől, aki mintha fenyegetőzött volna, hogy mi minden történhet a fasizmus elleni győzelmi ünnepségen május 9-én Moszkvában

 – mondta Fico. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt üzente a meghívottaknak, hogy ne menjenek Moszkvába, elismerte azonban, hogy a meghívottak biztonságát Oroszországnak kell biztosítania.  

A kormányfő gyakorlatilag delegáció nélkül utazik. „Egy plusz kettes formáció lesz, két diákot viszek magammal” – mondta Fico. Azt elismerte, hogy több politikus is utazik vele, de nem mint a delegáció tagja. “Nekik saját programjuk lesz” – mondta Fico. Megnevezés nélkül bírált több uniós államot, amelyek szerinte nem hajlandóak átengedni a kormánygépet a légterükön.

 A miniszterelnök azért is bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mert kijelentette, hogy nem garantálható a jelenlévők biztonsága a háború miatt. Zelenszkij téma volt a héten aláírt USA-Ukrajna helyreállítási megállapodás miatt is. Fico szerint ez egy „ördögi megegyezés”, amivel Zelenszkij háborút vásárolt magának, és ez a háború még sokáig folytatódni fog. „Hasonló szerződéseket mások is aláírtak már az ördöggel” – mondta Fico. Szerinte ilyen volt, amikor Szlovákia 1999-ben engedélyezte a NATO-gépek átrepülését a szlovák légtéren, és az uniós szerződés is, amely a Jaslovské Bohunicei atomerőmű bezárását eredményezte. 

Én tudom, miért írta alá Zelenszkij ezt a megállapodást, Zelenszkij ezzel háborút vásárolt, Zelenszkijnek nagyon fontos a háború folytatása

 – jelentette ki Fico. Szerinte az ukrán elnök úgy érzi, ezzel a megállapodással „lecsillapította az USA békeerőfeszítéseit”.  Az ukrán elnököt bírálta azért is, mert elutasította a Vlagyimir Putyin által javasolt háromnapos tűzszünetet. Putyint nem bírálta, pedig ő már hetek óta elutasítja az USA által javasolt 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet, amelyet Ukrajna kész életbe léptetni.

Volt egy kis kultúrbetét is a végén

Fico nem állta meg, hogy ne térjen ki putyinbarát Anna Netrebko orosz operaénekes pozsonyi fellépésére, és az ugyancsak Putyint támogató orosz jégkorongozónak, Alekszandr Ovecskinnek , a Washington Capitals játékosának az eredményére.

 Kijelentette, hogy “ez a művészet”, majd párhuzamba állította ezt Michal Šimečka (PS) partnerének, Soňa Ferienčíkovának a táncszínházával. 

Netrebko pozsonyi fellépése ellen élesen tiltakoztak a Szlovák Nemzeti Színház művészei, és a szlovák kulturális élet több képviselje is. 

Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »