Újra napvilágra került Apollón szentélye Cipruson

Újra napvilágra került Apollón szentélye Cipruson

Több mint egy évszázad után újra feltárták az Apollón istennek szentelt kegyhelyet Cipruson, amelyet eredetileg 1885-ben fedezett fel egy német régész. A szentélyt a közelmúlt ásatásai során azonosították újra, és jelentős ókori leletek kerültek elő – köztük szobortalapzatok, szobortöredékek és egyiptomi amulettek.

A rég elveszettnek hitt szentély újraéledése

1885-ben Max Ohnefalsch-Richter német régész tárta fel először az Apollónnak szentelt kegyhelyet Cipruson. A lelőhely pontos helye azonban később feledésbe merült, miután az ásatásokat visszatöltötték.

A szentély a Frangissa-völgyben található, az ókori Tamassosz város-királyság közelében, amely egyike volt a sziget tíz történelmi királyságának.

2021 óta a frankfurti, kieli és würzburgi egyetemek régészei azon dolgoznak, hogy azonosítsák az elveszett lelőhelyet. Több év kutatás után, 2024-ben végre sikerrel jártak. A szentélyt Pera Orinis falu közelében találták meg.

Visszatért Apollón – szerkezeti maradványok és szoboralapzatok

Hírdetés

Az új ásatások során a régészek szerkezeti alapokat és egy felszentelt udvart tártak fel. A visszatöltött rétegekben több mint 100 szobortalapzat került elő, köztük kolosszális méretűek is. Ezek egykor hatalmas mészkőből készült, az i. e. 7–6. századból származó votív (fogadalmi) szobrokat tartottak.

A Ciprusi Köztársaság tájékoztatása szerint meglepő felfedezés volt, hogy a feltöltésben nemcsak a talapzatok, hanem szobortöredékek is előkerültek. Úgy tűnik, ezeket 1885-ben nem ismerték fel leletként.

Feliratok és uralkodók nyomai

Két talapzaton is feliratokat találtak. Az egyik helyi ciprusi szillabikus írással vagyis ciprusi szótagírással készült, míg a másikon görög betűk utalnak a Ptolemaiosz-dinasztiára, amely Ciprust is uralta a hellenisztikus korban.

A leletek arra utalnak, hogy a szentély nemcsak az archaikus korban volt jelentős. Egy később hozzáépített nagy perisztil udvar – valószínűleg ünnepi lakomák színhelye – azt jelzi, hogy a helyszín vallási szerepe a hellenisztikus korban is fennmaradt.

Ritka votív tárgyak a föld mélyéről

Az ásatások során korábban ismeretlen típusú votív tárgyakat is találtak. Ilyenek például a márványozott üveggyöngyök és az egyiptomi fajanszból – szinterezett kvarc kerámiából – készült amulettek, amelyek ritkák a hellenisztikus szentélyekben.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »