Három – eddig Rembrandtnak tulajdonított – festmény szerzősége kérdőjeleződött meg, amelyek a hágai Mauritshuis múzeumban látható.
Jelenleg a hágai Mauritshuis múzeumban (Hollandia) három olyan korábban Rembrandtnak tulajdonított festményt őriznek, amelyek szerzősége a közelmúlt vizsgálatai alapján megkérdőjeleződött. Az intézményben 11 darab festmény van a holland géniusztól – az eredeti 18 darabból hetet már elvetettek.
Ma három közülük – a Rembrandt portréja egy gorgóval, az Egy öregember troniája és az Idős férfi tanulmánya – újra felülvizsgálatra került, modern eszközökkel és módszerekkel. Jelenleg együtt vannak kiállítva a Rembrandt? Három festmény vizsgálata című tárlaton, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy felfedezzék a szakértői elemzések eredményeit – írja connaissancedesarts.com.
Rembrandt portréja egy gorgóval (1629 körül)
A Rembrandt portréja festményt V. Vilmos orániai herceg 1768-ban vásárolta meg. Évekig úgy tartották, hogy ez a festmény Rembrandt egy fiatal kori önarcképe. A festmény másik változata Nürnbergben a Germanisches Nationalmuseum gyűjteményében található.
Kép forrása: Facebook / Mauritshuis
25 évvel ezelőttig azt hitték, hogy a nürnbergi verzió másolat. Majd a festék alatt vázlatot fedeztek fel, ami nem szokott előfordulni Rembradt művei esetében. Ez további vizsgálatokra késztette a szakértőket, melyek eredményeként kiderült, hogy a nürnbergi festmény az eredeti Rembrandt-mű, míg a Mauritshuis múzeumban található változat a másolat. Miután a festményt restaurálták és újabb vizsgálatnak vetették alá, megerősítették: a hágai múzeumban a festmény másolata található.
Egy öregember troniája (1630 körül)
1892-ben Abraham Bredius, a Mauritshuis múzeum alapítója és igazgatója megszerezte az Idős férfi tróniáját, amiről úgy vélték, hogy Rembrandt apját, Harmen Gerritsz van Rijn-t ábrázolja. Egy másik portréval való összehasonlítás azonban kétségeket ébresztett és az újabb elemzések is kérdéseket vetettek fel. Bár a fejfedő meggyőző, a részletek, mint a jobb szemöldök fölötti vörös vonal és néhány pontatlan ecsetvonás nem egyeznek Rembrandt stílusával. Ami miatt valószínűbb, hogy a festményt inkább a műhelyének egyik tagja készítette.
Kép forrása: Facebook / Mauritshuis
A röntgenvizsgálat azt mutatta, hogy a festő változtatásokat hajtott végre a festés folyamán. Az ecsetvonások kissé durvák, a férfi szemében található vörös kiemelések nem szokványosak a „bizonyított” Rembrandtokban, és az ecsetvonások pontatlanok, de vannak olyan elemek, amelyek magas minőségűek, mint például a kalap meggyőző elhelyezése a férfi fején. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy átfestették olyan festékkel, amit Rembrandt nem használt pályafutásának ezen szakaszában. Mivel azonban az átfestett háttér nem távolítható el a jelenlegi technikákkal végleges következtetéseket nem lehet levonni. A jelenlegi álláspont nem tudja teljes alátámasztottsággal kijelenti, hogy a képet egy tanítvány vagy maga Rembrandt készítette.
Idős férfi tanulmánya (1655-1660 körül)
Az Idős férfi tanulmánya c. festmény rossz állapota, a sok elszíneződött átfestés miatt több titkot rejt – most új információk láttak napvilágot.
A festményen olvasható „Rembrandt fecit” (azaz „Rembrandt készítette”) aláírás szinte biztosan eredeti: a festék még nedves volt, amikor aláírták és az írásmód is hasonló a festőéhez. A 17. században ugyanakkor nem volt ritka, hogy a mester a tanítvány munkáit is aláírta. A restauráció után a szakértők arra jutottak, hogy a mű nem Rembrandttól származik.
Kép forrása: Facebook / Mauritshuis
Az ő munkáiban minden ecsetvonás tökéletes – ebben az esetben viszont a kivitelezés nem teljesen meggyőző. A munka „nyersnek” tűnik, mintha egy tanítvány próbálta volna utánozni a mestert. A szemek foltosak, az orr nincs világosan definiálva. Az alsó rétegekben vastag vonalak találhatók a férfi állán, amelyek a festés során végzett javítást jelzik. Lehetséges, hogy magát Rembrandttól származik, aki tanítványának munkáját javította ki. A szakértők végső következtetése szerint a művet Rembrandt egyik tanítványa készítette.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
