Átfirkálták a komáromi vasúti tábla magyar nyelvű feliratát, a Magyar Szövetség Korčok megnyilvánulásait látja a történtek mögött Nagy Roland2025. 05. 02., p – 16:59 Komárom |
Átfirkálták a Komárom Örsújfalu városrészében található magyar nyelvű vasúti táblát, és a „szlovákul” szót írták alá – figyelmeztetett Facebook-oldalán Orosz Örs (Magyar Szövetség). A történtekre a párt is reagált.
„Úgy összeszorul ettől a gyomrom, mert őszintén hittem benne, hogy már túl vagyunk rajta, hogy a 2010-es évek nyelvi mozgalmai örökre pontot tettek ennek a rendszerváltás utáni időszakot jellemző nyelvhasználati háborúnak a végére” – olvasható Orosz Örs közösségi oldalán. A Nyitra megyei képviselő péntek délután osztott meg két fotót egy, a Komárom külvárosában található vasúti tábláról, amelyen áthúzták a magyar feliratot.
Olyan ez, mint egy rossz álom, de magam is tapasztalom az élet több területén, hogy jön vissza a magyargyűlölet.
– írta a képviselő, majd felelevenítette Slovan szurkolótáborának magyarellenes skandálását, a pozsonyi késeléses esetet, illetve a himnuszvideó ellen a napokban kikelő Ivan Korčok (Progresszív Szlovákia) megnyilatkozását.
Kapcsolódó cikkünk
A hétfői Orbán-Fico találkozó előtt Ivan Korčok volt külügyminiszter és elnökjelölt a pozsonyi vár feltűnését kifogásolta a köztévén rendszeresen vetített magyar himnusz videójában. Nem először fordul elő, hogy Korčok – külügyminiszterként vagy ellenzéki politikusként – összemossa a magyar kormánykritikát a közösségi témákkal.
A PS politikusa a két miniszterelnök találkozója előtt jelentette meg a videót a közösségi oldalán, melyben kifogásolta, hogy a magyar köztelevízió rendszeresen vetített himnuszában feltűnik a pozsonyi vár is. Korčok szerint felháborító, hogy a magyar fél saját állami szimbóluma részeként jeleníti meg a várat, ami ikonikus és nemzeti jelentőségű objektum.
A felvetés bejárta a sajtót és valóban témát generált: a sajtótájékoztatón a szűkös kérdéskeret miatt nem is lehetett kérdezni Orbánt és Ficót, a szlovák média egy része átvette a PS-politikus kritikáját, a kommentelők felháborodtak, a magyar közvélemény nagyobbik része viszont leginkább csak értetlenkedett, vagy maga is felháborodott azon, hogy Korčok mit kifogásol.
Az M1 himnusza évek óta változatlan formában fut, a vágóképsorok között a magyarországi helyszínek között a határon túl élő magyar közösségekre és a történelmi múltra emlékezve több kárpát-medencei helyszín (például a Romániában található Torockó, vagy a kárpátaljai Verecke) is feltűnik.
A két évszázadig a történelmi magyar királyság központjának számító Pozsony vára pár másodperc erejéig egy snitten látható az illusztrációk között, a jelenlegi formájában: egy lobogó szlovák zászló is a bemutatott kompozíció része.
Kényelmetlen magyarkérdés
Korčok a bejegyzésével azt sugallja, hogy a pozsonyi vár feltűnése a magyar himnusz felvételei között a szuverenitás megsértését jelenti – és nem először történik meg, hogy a politikus akár magánkezdeményezésből, akár külügyminiszterként arra utal, hogy Magyarország megsérti Szlovákia hatásköreit. Érdekesség, hogy ebben az ügyben Ódor Lajos volt ügyvezető miniszterelnök, a PS magyar nemzetiségű politikusa fél napig nem szólalt meg. Ódor később, kedd délután folyamán az európai értékekre hivatkozva bírálta Orbán és Fico találkozóját és beállt párttársa mögé, szintén provokációnak nevezte a himnusz alatti képsorokat.
Korčok a PS-be való integrálódása óta egyszer beszélt hangsúlyosan magyar témáról, mikor lebonyolított egy villámtalálkozót Magyar Péterrel, az egyre népszerűbb Tisza Párt vezetőjével. Akkor kijelentette, fontos számára a jó szlovák-magyar viszony, a „nemzeti érdekeket Európa-barát programmal is át lehet ültetni.”
A politikus a múltban ugyanakkor többször is belefutott a magyarok problémakörébe: az elnökválasztási kampányban a szavazókat keresve egyensúlyozott a magyar kormány kritikája és a magyar választóknak való kedvezés között, külügyminiszterként pedig keményen igyekezett fellépni Magyarország szlovákiai aktivitásai ellen, néhány esetben kimondottan szerencsétlenül csomagolva a saját mondanivalóját.
A politikus személyes népszerűségén mindez nyomot hagyott: a magyar választók túlnyomó része a tavalyi elnökválasztáson inkább Peter Pellegrinire szavazott, még ha nem is volt annyira egyértelmű a Hlas akkori elnökének támogatottsága, mint Zuzana Čaputová vagy Andrej Kiska esetében.
A jobboldali jelölt népszerűségvesztésével párhuzamosan megváltozott a politikai helyzetkép is: a szlovákiai magyarok felé már nem a jobboldali pártok gyakoroltak látható gesztusokat, hanem időnként a Smer és a Hlas.
Múltbéli sérelmek
Korčok bár igyekezett mérsékelni az őt magyarellenesnek kikiáltó kritikák élét, a gyakorlatban több ponton is megtalálta a közösséget: igaz, a legtöbbször azért, mert a magyar kormány lépéseit akarta bírálni, helyette azonban társadalmi jelentőséggel is bíró akcióknak tett keresztbe.
A himnusz-ügy csak egy újabb hasonló lépés a politikus életművében. Korčok leginkább a külügyminisztérium élén gyakorolt barátságtalan gesztusokat. A legnagyobb visszhangot kiváltó lépés 2021 októberében történt – ekkor Szijjártó Péter külügyminiszter kereste fel Pozsonyt, a frissen külügyminiszterré kinevezett Korčok pedig szokatlan módon a közös sajtótájékoztatón, a másik fél szemébe mondva a kritikát hívta fel a magyar fél figyelmét arra, hogy közös jóváhagyással és egyeztetéssel, a szlovák felet előre tájékoztatva hajtsa végre a „kormányprogram Szlovákiát érintő pontjait.” Ebbe a kategóriába tartoztak többek között a magyar tisztviselők szlovákiai látogatásai és a később is többször felhánytorgatott ingatlanvásárlások is.
A rendelkezésre álló információk szerint valószínűsíthető, hogy a magyar fél a protokollt a hivatalos események bejelentése kapcsán nem mindig tartotta be, de az offenzívnak tartott magyar ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban a szlovák állam mindig érvényesíthette volna az elővásárlási jogát.
A Korčok-vezette külügyminisztérium emellett a tárcavezető aktív közreműködésével fellépett a magyar nemzetiségű magánvállalkozók budapesti támogatásai ellen, és hangsúlyos szerepet játszott a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elbuktatásában is – ebben az esetben a kollektív jogok elismerésével akadt problémája a miniszternek.
Szlovákia szintén aktív szerepet vállalt a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag ellen indított európai perben. Az összes említett esetre érvényes, hogy bár Korčok kritikájának tárgya Magyarország tevékenysége volt, leginkább a szlovákiai magyar társadalom került hátrányos helyzetbe a történtek miatt.
Átalakuló törésvonalak
Azt nem látni, hogy Korčok megnyilvánulásai mennyire tekinthetőek a politikus egyéni nézetei kifejezésének, és mennyiben egy átfogó stratégia részét képezik a PS-en belül.
Az viszont világosan látszik, hogy a jelenlegi ellenzék számára a Magyarország- és a szlovákiai magyarkérdés (összemosva) inkább politikai tőkeszerzésre alkalmas, nem pedig a társadalmi árkok betemetésére.
Amennyiben a helyzet nem változik, a szlovákiai magyarságon belüli politikai törésvonal is állandósulhat egy, a korábbi mintáktól eltérő módon. A Korčokot és Ódor Lajost előtérbe állító PS azokat a szavazókat szólíthatja meg, akik számára a Magyarország-kritika fontosabb, mint a nemzetiségi vonzatú elvi kérdések, a közösség egy része (az elnökválasztási eredményekből kiindulva a többsége) azonban elidegenedik a legnagyobb ellenzéki párttól, amit emellett még magyarellenesnek is tarthatnak majd.
„Hiszek benne, hogy továbbra is feladatunk van abban, hogy nemzeteink őszintén megbékéljenek egymással, de mintha a kor egyre kevésbé kedvezne ennek. Srácok, nem igaz, hogy nem látjátok, hogy mennyire egyek vagyunk!?” – írta Orosz.
A fejleményekkel kapcsolatban a Magyar Szövetség is közzétett egy állásfoglalást, melyben szintén Korčok videójára utalnak.
„Akár ez is lehet az eredménye, ha egy szlovák-magyar viszonyra becsípődött politikus érzelmi intelligencia nélkül nyúl egy témához, avagy nem sokáig váratott magára a válasz a magyar himnusz miatt elégedetlenkedő videóra. Kíváncsian várjuk, hogy rajtunk kívül megtöri-e valaki a csendet…”
– üzente a párt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
