Az Antiküthéra-mechanizmust 1901-ben fedezték fel egy hajóroncs maradványai között, és azóta is fejtörést okoz a tudósoknak.
Az értékes ókori leletet szivacshalászok találták meg a görögországi Antiküthéra szigeténél, Krétától nem messze. Kezdetben a régészek úgy vélték, hogy ez a legrégebbi ismert analóg számítógép, amely évtizedekre előre megjósolja a csillagászati pozíciókat, valamint a napfogyatkozásokat. A legújabb kutatások azonban megkérdőjelezik ezt a feltételezést.
Az argentin Mar del Plata Nemzeti Egyetem mérnökei, Esteban Guillermo Szigety és Gustavo Francisco, olyan modellt dolgoztak ki, amely a szerkezet működését újraértékeli. Tanulmányuk két elsődleges hibaforrásra világít rá: a fogaskerék fogainak háromszög alakjára, amely szabálytalan mozgást okoz; valamint a gyártás minőségére, ami befolyásolja a pontosságot.
„Miután a készülés húsz évszázadot töltött a víz alatt, a lelet hiányos és töredezett. A megmaradt darabok azonban elegendőek ahhoz, hogy rekonstruáljuk a szerkezetét és főbb funkcióit. A masinában több, egymással összekapcsolt, fogaskerékrendszer által hajtott mutató volt. Ezek a Hold és a Nap (és valószínűleg a bolygók) állását mutatták az állatövön belül. Valamint a dátumot és egy görög holdnaptárat, illetve a közelgő nap- és holdfogyatkozások adatait” – írják tanulmányukban.
A kutatók Mike Edmunds, a Cardiffi Egyetem asztrofizikusának korábbi adatai alapján szimulálták ezeket a funkciókat, hogy megértsék, hogyan hathattak ezek a hibák a működésre. Ez az elemzés új betekintést nyújt ennek az összetett eszköznek a valódi képességeibe és történelmi jelentőségébe.
Arra a következtetésre jutottak, hogy míg a fogak háromszög alakja önmagában minimális hibát okoz, a gyártás során előforduló pontatlanságok jelentősen növelik a fogaskerék elakadásának vagy kioldódásának kockázatát. Ez arra utal, hogy az Edmunds által értékelt gyártási problémák szinte használhatatlanná tehették az Antiküthéra-mechanizmust. Két teóriát állítottak fel: gépezet soha nem működött (meglehet, hogy játék volt csupán), vagy hibái kevésbé voltak jelentősek, mint az Edmunds által azonosítottak. Ugyanakkor megjegyzik: valószínűtlen, hogy valaki szándékosan épített volna egy nem működő szerkezetet. Ezért az a feltevésük, hogy Edmunds megállapításait befolyásolhatta a műtárgy állapota.
A 2000 év víz alatt eltöltött idő valószínűleg korróziót okozott, ami feltehetőleg deformálta a fogaskerekeket. A komputertomográfiás felvételek felbontása pedig nem biztos, hogy elégséges a fogak csúcsainak és völgyeinek pontos kimutatásához. Ráadásul sok fogaskerék részben megsemmisült, ezért Edmundsnak hiányos adatokkal kellett dolgoznia. Ezen okok miatt ésszerű azt hinni, hogy az asztrofizikus által azonosított hibák eltúlzottak lehetnek a mechanizmus eredeti állapotához képest.
Az elemzés rámutat, hogy kétkedőbbnek kell lenniük a tudósoknak, amikor azt feltételezik, hogy méréseik tökéletesen tükrözik az eredeti értékeket. A mérnökök fontosnak tartják további vizsgálatok elvégzését is. Arra is figyelmeztetnek a szerzők, hogy saját eredményeiket is óvatosan kell kezelni. „Finomabb technikák kifejlesztésére van szükség, hogy jobban megérthessük az Antiküthéra-mechanizmus valódi pontosságát és funkcionalitását” – állapítják meg a kutatók, az Arxiv folyóiratban megjelent meg tanulmányukban.
Egyelőre tehát nem csupán az időutazást zárhatjuk ki a masinával kapcsolatban – mint az Indiana Jones és a sors tárcsája című filmben –, de az is kétséges, vajon mire szolgált, és feladatát milyen hatásfokkal volt képes ellátni ez a rejtélyes készülék.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
