A Római Birodalom kiterjedése legendás, eljutottak Afrikába, átkeltek a Dunán, és még a Krím félszigeten is megvetették lábukat. A Charax néven ismert erőd és a római jelenlét a Fekete-tenger partján régóta tartó történelmi rejtély, amely a birodalom hatalmát és kereskedelmi érdekeit egyaránt tükrözi.
A Birodalom határai: A róma légiók elérik a Krím félszigetet
A Római Birodalom fénykorában katonái eljutottak Afrikától Jeruzsálemig, átkeltek a Dunán, sőt Skóciát is elérték. A római légiók nemcsak hódítottak, hanem biztosították a birodalom kereskedelmi és stratégiai érdekeit is – még a Krím félszigeten is.
A Krím félsziget római megszállása kevéssé ismert, de nem jelentéktelen epizódja a birodalom történetének. A terület, amely a Boszporuszi Királyság néven volt ismert, római protektorátusként működött. Bár a helyi görög és barbár népekkel való kapcsolat sosem volt olyan szoros, mint Galliával vagy Germániával, Róma mégis kiemelt figyelmet fordított a térségre.
Mithridatész hatalma és a római beavatkozás
A konfliktus gyökerei Kr. e. 2. századra nyúlnak vissza, amikor VI. Mithridatész Eupatór, a Pontoszi Királyság uralkodója terjeszkedni kezdett. Kis-Ázsia több területét, köztük Kappadókiát és a Krím félszigetet is bekebelezte. A rómaiak azonban nem nézték tétlenül a fejleményeket, és sorozatos háborúk révén Kr. e. 63-ra legyőzték Mithridatészt.
Pompeius, a köztársaság egyik legnagyobb hadvezére, Kr. e. 66-ban döntő csapást mért Mithridatészre. Bár a király a Krímbe menekült, Kr. e. 62-ben öngyilkos lett. Ezzel Róma megvetette a lábát a térségben, és a következő években katonai tábort hozott létre.
A római tábor helye sokáig vitatott volt. Claudius Ptolemaiosz szerint a Krím déli partján feküdt, valószínűleg az Ay-Todor-fokon, Jaltától délnyugatra. A Charax néven ismert erőd védelmi célokat szolgált, különösen a kereskedelmi útvonalak biztosítására.
Római légiók a Krímben: élet az erődben
A tábor nemcsak katonai, hanem kulturális központ is volt. Fürdők, fűtött helyiségek, falak és árkok jellemezték. A helyőrség létszáma 1000–2000 fő közé tehető – egy úgynevezett vexillatio. Az egység a ravennai flotta tengeri gyalogosai közül került ki, akik Róma egyik legerősebb haditengerészeti bázisáról érkeztek.
Bár a Krím több pontján is voltak katonai támaszpontok, Charax volt a legfontosabb. Védműveit valószínűleg helyi népek építették, de a rómaiak módosították őket – ezt a mészhabarcs használata is alátámasztja. A tábor a Kr. u. 3. századig működött, amikor a gótok támadása miatt a légiók kivonultak.
A gótok öröksége: Charax utóélete
Kr. u. 244-ben a rómaiak elhagyták Charaxot. A gótok bevonulása után az erőd új funkciót kapott: régészeti leletek tanúsága szerint temetkezési helyként szolgált. Bár a római jelenlét megszűnt, az erőd tovább élt a történelemben – a birodalom egyik legtávolabbi előretolt helyőrségeként.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
