Többet fizetünk a kávéért, a csokoládéért, az alkoholért – így drágult a húsvéti bevásárlás Nagy Roland2025. 04. 18., p – 14:45
Aki idén spórolni szeretett volna húsvétkor, annak fel van adva a lecke: a kávé, a csokoládé és egyéb élelmiszerek ára is hatalmasat emelkedett a tavalyihoz képest, és aki alkohollal kínálná a locsolókat, annak is a zsebébe kell nyúlnia.
A húsvéti bevásárlás igencsak megterhelően hathat az alacsonyabb bevételű háztartások költségvetésére, derült ki a 365.bank elemzéséből. A helyzetet csak nehezíti, hogy a kormány konszolidációs csomagjának eredményeként ugyan az alapvető élelmiszerek áfája alacsonyabb lett, de az infláció mértéke és a folyamatos drágulás miatt így sem spórolunk a kasszáknál.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kormány ősszel bejelentett egy megszorítási csomagot, amelynek eredményeként 2025-től 23 százalékra emelkedik az áfa alapkulcsa. A kormányfő azzal próbálta enyhíteni a helyzetet, hogy cserébe olcsóbb élelmiszert ígért. Megnéztük, egy hét elteltével mi érezhető ebből.
A kormány konszolidációs csomagjának köszönhetően az alapvető élelmiszerek (különféle húsok, halak, tejtermékek, pékáruk, zöldségek és egyéb élelmiszerek) áfája idén 10 százalékról 5 százalékra csökkent, a többi élelmiszeré pedig 20 százalékról 19-re. Robert Fico (Smer) miniszterelnök a bejelentéskor hangsúlyozta, az adócsökkentésnek a boltok árcéduláin is látszódnia kellene.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évet köszöntöttünk, hiszen 2025. január 1-jén életbe lépett a kormány konszolidációs csomagja. Mivel az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, így az elszabadult deficit mérséklése érdekében hozott intézkedések árát elsősorban a lakosok fizetik meg.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett konszolidációs csomag 17 megszorító intézkedést tartalmaz, amelyek többsége gyakorlatilag már a mindennapi életünk része.
Új áfakulcsok
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni az államkincstár őrének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”. A döntés értelmében az általános forgalmi adó alapkulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett, így a termékek egy részéért 2025-ben valamivel többet fizetünk. Akad azonban néhány kivétel.
Jó hír, hogy az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek adóterheit az eddigi 10-ről 5 százalékra mérsékelték. Ugyancsak csökkentett áfakulcs vonatkozik a könyvekre, folyóiratokra és magazinokra, de az éttermek, a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is alacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szabott ki a kormány.
Csökkenő adóbónusz
A polgárokat érintő változások közül érdemes még megemlíteni, hogy jelentősen módosulnak a gyermekes szülők által nagy segítségként értékelt adóbónusz kifizetésének feltételei. Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. A felnőtt korú egyetemisták szülei pedig búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
Ami pedig a családi pótlékot illeti, ezen juttatás összege nem emelkedik, az érintettek idén is 60 euróra számíthatnak.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évnek nézünk elébe, hiszen januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja. Hogyan tegyünk rendet a pénzügyeinkben, hogy a lehetőségekhez mérten kevéssé érezzük meg a megszorítások hatásait? Baráth Kinga pénzügyi szakértőt Tilajcsík Dóra kérdezte.
A kormány konszolidációs csomagjának fő ismérve, hogy az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, a megszorítások árát így elsősorban az ország lakosai fizetik meg.
Mennyi pénzt vesz ki az emberek zsebéből a konszolidáció?Melyek azok az intézkedések, amelyeken keresztül a háztartások valóban megfizetik a megszorítások árát?Hogyan csattannak a lakosokon azok az intézkedések, amik elsősorban nem őket érintik?Milyen anyagi helyzetben vágnak neki a polgárok az előttük álló, megszorításokban gazdag új évnek?Hogyan tegyünk rendet a családi költségvetésben, mielőtt életbe lép a konszolidációs csomag?Hogy vághatjuk vissza a lehető legkönnyebben a kiadásainkat?Milyen módszerekkel érdemes megtakarítást építeni? Eltörölt szülői nyugdíj
A gyermekes háztartások mellett a nyugdíjasok is megérzik a spórolást. A Smer egyik zászlóshajójának nevezett intézkedés, a 13. nyugdíj továbbra is érvényben marad, Ficóéknak azonban elmondásuk szerint áldozatot kellett hozniuk a kifizetése érdekében. A kormány végül a szülői bónusz eltörlése mellett döntött. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. A juttatás megszüntetése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csak átalakul. A gyermekek a jövőben adójuk 2 százalékával segíthetik a szüleiket. A bökkenő csupán az, hogy az idősek így elesnek a korábbi támogatás 90 százalékától, a kifizetésre pedig leghamarabb 2026-ban számíthatnak.
Különbségek a vállalkozók és a cégek között
A kormány próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. A kisvállalatok 10 százalék, az önfoglalkoztatók pedig 15 százalék jövedelemadót fizetnek majd idén. Ezzel szemben a nagyvállalatokat a régió legmagasabb társasági adójával sújtják.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk, mire számíthat.
Mivel az új év első napján általában módosul a egészségbiztosítónak fizetett díj összege, valamint a minimális és maximális adóalap is, így azon juttatások nagysága is változik, amiket ez alapján számol ki a Szociális Biztosító. Emelkedik például a táppénz, az anyasági, valamint apasági támogatás összege, de jobban járnak a várandós kismamák és azok is, akik valamelyik szerettüket ápolják.
A napi kivetési alap a 2024-ben érvényes maximumról, 85,7425 euróról 2025-ben legfeljebb 94,0274 euróra módosult. A biztosítási díj minimális kivetési alapja pedig 23,8334 euróra változik.
Mire számíthatunk munkaképtelenség esetén?
A dolgozók többsége nem szívesen megy betegszabadságra, hiszen ebben az esetben elesnek a munkabérük egy részétől. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az érintett a munkaképtelenség idején a napi kivetési alap bizonyos százalékát, az első három napban 25, a negyedik naptól 55 százalékát kapja csak kézhez. Bár továbbra sem éri majd meg sokat hiányozni a munkahelyünkről, 2025-ben már valamivel több támogatásra számíthatunk, ha ágynak esünk. Az egy évvel ezelőtt érvényes havi 47 euró idén 52-re lesz, ami annyit jelent, hogy egy 30 napos hónap végén maximum 1551 eurót kapunk a biztosítótól.
Mennyivel kapnak többet az anyukák?
Az anyasági támogatás nagyságát ugyancsak a napi kivetési alap segítségével határozzák meg. A munkavállalók esetében ez a bruttó bérük, amelyből társadalombiztosítási járulékot fizetnek, az önfoglalkoztatóknál pedig az az alap, amelyből kiszámolják az általuk fizetett járulék nagyságát. A juttatást a kivetési alap 75 százalékában határozták meg, és 34-43 hétig folyósítják.
Mivel a támogatás nagysága ebben az esetben is emelkedett, a gyermekéről gondoskodó anya naponta legfeljebb 70 euró kaphat, ami egy 31 napos hónap végére elérheti a 2 186,20 eurót is. Azonban ahhoz, hogy az édesanya hozzájuthasson ehhez a maximális összeghez, a korábbi havi keresetének legalább 2 860 euró körül kellene mozognia.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az anyasági támogatást kizárólag azoknak folyósítják, akik a gyermek születése előtti két évben legalább 270 napig rendelkeztek társadalombiztosítással. Egy tavaly életbe lépett módosításnak köszönhetően azonban már a középiskolás és egyetemen tanuló anyák is igényelhetik a juttatást.
Az apák is jobban járnak
Egy 2022-es változtatás révén már az újdonsült apukák is lehetőséget kapnak, hogy két teljes hetet otthon töltsenek kicsi gyermekükkel. A 14 napos apasági szabadság idején az érintetteknek nem a munkaadójuk fizet bérpótlékot, hanem az anyukákhoz hasonlóan a Szociális Biztosítótól kapnak támogatást, amely nagyságát az anyaságihoz hasonlóan határozzák meg. Az idei emelésnek köszönhetően az apukák a két hét leteltével legfeljebb 987,30 euróra számíthatnak (a napi kivetési alap 75 százaléka x 14 nap).
Már a kismamák is több pénzből gazdálkodhatnak
A Matovič-kormány korábbi döntése értelmében a kismamák a várandósságuk 13. hetétől a szülésig terhességi támogatásban részesülhetnek, amit a napi kivetési alap 15 százalékában határoztak meg. A juttatás célja, hogy az állam némiképp kompenzálja a gyermekvárással járó többletköltségeket. A várandós hölgyek 2025-től napi 14 euróra jogosultak, így egy 31 napos hónap esetében akár 437,30 eurót is kaphatnak a Szociális Biztosítótól.
A 270 napos társadalombiztosítási kitétel ebben az esetben érvényes, de az igénylőnek az elmúlt 5 évben a Szociális Biztosítóval szemben sem lehet 5 eurónál nagyobb hátraléka.
A tanulmányaikat végző leendő anyukák ún. terhességi ösztöndíjat igényelhetnek, amely összege 200 euró. Ezt azonban nem a Szociális Biztosító, hanem az a közép- vagy főiskola folyósítja, ahol a váradós hölgy tanul.
Magasabb ápolási támogatás
A szerettükről gondoskodó személyek idén naponta legfeljebb 51 euróra számíthatnak. A juttatást a Szociális Biztosító fizeti maximum 14 napra, az összege pedig nem haladja meg a 724,10 eurót. Hosszabb távú betegség esetén akár 90 napig is igényelhető a támogatás, amely összege egy 31 napos hónap esetében legfeljebb 1603,20 euró lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány áldását adta a szociális ellátásról szóló törvény módosítására. A javaslat bemutatása után azonban többen is aggodalmuknak adtak hangot, mert úgy tűnt, fogyatékkal élők egész csoportjai eshetnek el a támogatástól. A munkaügyi miniszter most tiszta vizet öntött a pohárba, mire számíthatnak a jövőben az egészségkárosult polgárok.
Miért szemlélték aggodalommal a készülő módosítást az egészségkárosultak érdekvédelmi szervezetei;Hogyan oszlatta el a reformmal kapcsolatos ellenérzéseket a munkaügyi miniszter;Mik a módosítás legnagyobb előnyei;
Az elmúlt években számtalan kritika érte az államot a szociális juttatások elbírálási rendszerének működésképtelensége miatt. Az akadozó döntéshozatal következtében néhányan akár egy teljes évet is vártak rá, hogy megítéljék számukra az egyébként jogosan kérvényezett pénzügyi hozzájárulást, egészségügyi segédeszközöket. A tökéletlenségek kiküszöbölése érdekében a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az előző kabinet által előkészített alapokra hivatkozva egyfajta forradalmat hirdetett. A törvénymódosítási javaslat első verziójának bemutatása azonban lázadást eredményezett.
Tökéletlen tervezet
A munkaügyi minisztérium műhelyéből származó módosítás fő célja, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék az értékelési rendszert, ami alapján meghatározzák a polgárok egészségi állapotát, valamint szociális szükségleteit. Ezt egyebek mellett a bürokratikus kötelezettségek csökkentésével szeretnék elérni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben az értékelést nem több különböző szerv, hanem a munka-, szociális és családügyi hivatalok végzik majd egy egységes módszertan alapján. Egy-egy személy kérvényét tehát több különböző szempont alapján, egyszerre értékelik.
Az új rendszer az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott WHODAS módszeren alapul, amely értelmében a munkaügyi minisztérium által folyósított támogatásokat a jövőben nem konkrét diagnózishoz kötik, a fizikai vagy mentális funkciócsökkenés kompenzálására szolgálnak majd.
Abban minden érintett fél egyetért, hogy óriási szükség van a reformra, a hatékonyságot elősegítő változásokat pedig kivétel nélkül mindenki üdvözli. Akadnak azonban olyan pontok, amik miatt az érdekvédelmi szervezetek megkongatták a vészharangot. A tárcaközi véleményezési eljárás végeztével ugyanis attól tartottak, ha az általuk is kommentált változat kerül elfogadásra, akkor több olyan családra nézve is negatív következménnyel járhat, amely valamelyik tagja fogyatékkal él.
Annak ellenére, hogy korábban rámutattunk, a szabályozás nem lehet rosszabb a jelenleg érvényben lévőnél, mégis reális esély van rá, hogy bizonyos diagnózisokról teljesen megfeledkeznek
– mutatott rá Zuzana Stavrovská betegjogi biztos, aki elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a különböző intoleranciákban szenvedők évente több száz eurótól eshetnek el, de egyes autisták, az Asperger-szindrómás betegek és a pszichiátriai páciensek is kieshetnek a rendszerből.
Az érdekvédelmi szervezetek mellett a politikai spektrum egy része is igyekezett nyomást gyakorolni a tervezet kidolgozóira.
Ha az értékelési rendszer reformját a minisztérium által közzétett formában hagyják jóvá, mindenki irigykedni fog ránk, ugyanis a csodás gyógyulások országa leszünk
– jelentette ki Jana Žitňanská (Demokraták), aki korábban a szlovákiai és az európai parlamentben is tevékenykedett.
Nincs ok az aggodalomra
A munkaügyi minisztérium a kritikára reagálva jelezte, hogy a reformtervezetet egy 30 szakértőből álló munkacsoporttal közösen dolgozták ki, így a végleges verzióban az általuk megfogalmazott javaslatok és észrevételek is helyet kaptak.
Egyetlen diagnózis sem esik ki a rendszerből, így az érintetteknek a továbbiakban is folyósítjuk a már megítélt kompenzációs támogatásokat
– közölte a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš külön kiemelve, hogy az olyan diagnózisok, mint az autizmus, az Asperger-szindróma vagy a glutén intolerancia, továbbra is érvényben maradnak.
Hatékonyabb értékelés
A kételyek eloszlatása érdekében a miniszter arról is szót ejtett, hogyan zajlik majd a jövőben az értékelési eljárás.
„A jövőben az értékelés minden részét »egy fedél alatt« végezzük. Először egy orvosi, majd egy szociális ellenőrzésre kerül sor. A szakorvos az egészségügyi állapotot értékeli, a szociális munkás pedig megállapítja, milyenek az érintett személy életkörülményei. Az együttes értékelés legnagyobb előnye, hogy egyszerűbb esetekben a kérvényező azonnal tudni fogja milyen kompenzációs támogatásokra és szociális juttatásokra jogosult, de bonyolultabb helyzetben is legfeljebb 60 napon belül választ kap” – magyarázta Tomáš, aki egyúttal azt is jelezte, a hatékonyság növelése érdekében a vizsgálatot végző orvosok számát 100, a szociális munkásokét pedig 140 fővel növelik.
Mivel a kormány már zöld utat adott a reformnak, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül. A kabinet gyorsított eljárást szorgalmaz, így a honatyák még az év vége előtt áldásukat adhatják a módosításra. A változások 2025. szeptemberében lépnek érvénybe, így a munka-, szociális és családügyi hivataloknak 9 hónap áll a rendelkezésére, hogy mindent előkészítsenek.
Próbavásárlás
Az árcsökkenés tesztelésére végeztünk két próbavásárlást: az egyiket még az újév előtt, a másikat pedig a múlt hétvégén. Ügyeltünk arra, hogy mindkét vásárlás esetén ugyanolyan márkájú és mennyiségű élelmiszert tegyünk a kosarunkba, hogy össze tudjuk hasonlítani, a kormány csomagja mennyire kíméli a pénztárcánkat.
A kosár összeállításakor olyan élelmiszereket próbáltunk beválogatni, amelyek kisebb vagy nagyobb mennyiségben minden háztartásban használatosak. Továbbá törekedtünk arra, hogy az egyes termékeknél egyikből se a legdrágábbat válasszuk ki, ugyanakkor a minőség is elfogadható legyen. A bevásárlást a Billa üzletlánc egyik boltjában végeztük.
Egyúttal fontos leszögezni, hogy az alábbi összeállítás nem tekinthető semmiféle reprezentatív felmérésnek vagy átfogó elemzésnek. Pusztán egy hétköznapi vásárló egyéni, szubjektív megközelítését láttatjuk.
Mi került a kosárba?
Az influenzaszezonra való tekintettel ügyeltünk arra, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt vásároljunk, így a kosarunkba helyeztünk fél kilogramm banánt, fél kilogramm mandarint, 250 gramm koktélparadicsomot, 200 gramm csiperkegombát, 3 darab fokhagymát és 3 kaliforniai paprikát.
Ami a pékárukat illeti, egy közel fél kilós szeletelt barna kenyérre és 3 darab hagyományos méretű kiflire esett a választásunk.
A bevásárlás jelentős részét adták a tejtermékek, vagyis a már-már luxusterméknek számító vaj, az 1,5 százalékos zsírtartalmú tej (literes kiszerelésben), a 10 százalékos zsírtartalmú főzőtejszín (fél literes csomagolás), továbbá egy csomag reszelt edami sajt, egy csomag lapkasajt és két ömlesztett tömlős sajt.
A húsáruk tekintetében visszafogottabbak voltunk, egy csomag sertés virslit, 3 csomag csirkesonkát és 1 kilogramm csirkemellet tettünk a bevásárlókosárba.
Utóbbihoz köretként rizst képzeltünk el, így ebből 1 kilogrammot vásároltunk, de választottunk mellé masnitésztát is, fél kilogrammos kiszerelésben.
Nem megfeledkezve az édesszájúakról, vásároltunk még két joghurtot.
Mindezek mellett még tojást szerettünk volna venni, de abból már egyetlen darab sem volt a bolt polcain. Az imént felsorolt élelmiszerekért december 30-án 48,58 eurót hagytunk ott a pénztárnál.
Általános tapasztalatok
Pár nappal később visszatérve azt tapasztaltuk, hogy az élelmiszerárak némileg valóban csökkentek, de alig érezhető módon. A legtöbb termék 2 centtel lett olcsóbb, például a 100 grammos csirkesonka ára 1,89 euróról 1,87-re, a sertés virslié 1,29-ről 1,27-re, a masnitésztáé 2,25-ről 2,23-ra, a joghurté pedig 1,99-ről 1,97-re esett vissza. A zöldségek esetében látványosabb a csökkenés, az általunk vásárolt kaliforniai paprika 9 centtel, a fokhagyma 8 centtel, a csiperkegomba pedig 7 centtel lett olcsóbb. A kenyér 2,09 euró helyett 1,99 euróba került, míg a kifli egy centtel lett olcsóbb.
Igazán látványos visszaesést a csirkemell árában láthattunk, melynek kilogrammja az előző évben 7,49 euróba került, idén viszont már 7,14 euróba.
A végeredmény
Ugyanezen bevásárlásért idén már csak 42,75 eurót fizettünk, vagyis 5,83 euróval kevesebbet, mint az előző évben. Fontos azonban kiemelni, hogy a különbség főként az akciós csirkemellnek és a vajnak köszönhető: előbbihez 4,99 euróért, utóbbihoz pedig 2,59 euróért jutottunk hozzá (3,79 euró helyett). Ez a két árleszállítás önmagában mintegy 4 euróval csökkentette az árat, de más termékek is akciósak voltak.
Ha mindkét vásárlás során az eredeti árakból indulnánk ki, és egyik esetében sem számítanánk az akciókat, akkor ugyanaz a bevásárlás tavaly 52,44 euróba, idén pedig 51,55 euróba került volna, vagyis az áfaváltozások eredményeképpen 89 centet spóroltunk volna meg.
Kiemelnénk még, hogy a bevásárlásunk egy egyetlen főt számláló háztartásra vonatkozik, és nagyjából 4-5 napra elegendő, ha minden étkezését az otthon főzött ételek teszik ki. Egy nagyobb család heti bevásárlása nyilván ennek a többszörösébe is kerülhet.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag csak élelmiszereket vásároltunk, így például egyetlen higiéniai eszköz sem került a bevásárlókosárba, amelyekre nem az áfacsökkentés, hanem éppen a megemelt áfa vonatkozik. Így tehát elképzelhető, hogy az élelmiszereken megspórolt centeket felemészti az egyéb, a hétköznapokból nélkülözhetetlen termékek drágulása.
Sőt, az említett elemzésből kiderült, hogy egy átlagos húsvéti beváráslás 8 százalékkal többe kerül, mint tavaly.
Az elemzők összehasonlították, hogy a tavalyi próbabevásárláshoz képest idén ugyanazért a fogyasztói kosárért mekkora összeget kell kifizetni. A tavalyi húsvéti nagybevásárlás a 365.bank becslése alapján 164,09 euróba került.
Idén ugyanez a kosár 176,57 euróra rúg, ami egész pontosan 7,6 százalékos növekedésnek felel meg.
Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője rámutatott, a zöldségek, a gyümölcsök, valamint bizonyos húsok ára némileg ugyan visszaesett, illetve a sütéshez való hozzávalók (mint például a liszt vagy a kristálycukor) is olcsóbba kerülnek a fogyasztói kosárban, de ezek az árcsökkenések sem képesek kompenzálni az egyéb termékek drágulását. Boháček szerint a legmagasabb áremelkedést a kávé esetében figyelhetjük meg: a 250 grammos csomagolásért, amely tavaly még 3,13 euróba került, idén már 5,62 eurót kell fizetni. Ez mintegy 80 százalékos növekedésnek felel meg.
Ugyanazért a pénzért tavaly még csaknem két csomag kávét vehettünk volna
– fogalmazott az elemző.
A kávé mellett szintén hatalmasat emelkedett a tejcsokoládé összege, amely a húsvéti bevásárlás elengedhetetlen részét képezi. Ezért a termékért tavaly még 1,01 eurót kellett fizetni, idén viszont már 1,72 eurót. Nagy áremelkedés figyelhető meg a vaj (37 százalék) és a méz (23 százalék) esetében is.
Kapcsolódó cikkünk
Egyesek szerint a tavasz hírnöke, mások viszont meghitt családi ünnepként tekintenek a húsvétra. Az azonban biztos, hogy ilyenkor egyik háztartásból sem hiányozhatnak a hímes tojások, a sütemények, a füstölt húsok és más finom falatok. Mivel azonban a drágulás a hagyományos menü alapanyagainak árára is hatással volt, a húsvéti bevásárlás valamivel ismét többe kerül majd. 2025-ben legalább 10 százalékkal lesznek drágábbak a húsvéti hagyományos ünnepi menühöz szükséges alapanyagok, mint 2024-ben.
Az elmúlt időszakban újra lendületet vett a drágulás, így folyamatosan emelkedik az élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek ára. Míg egy kisebb bevásárlás alkalmával nem feltétlenül tűnik fel az embereknek, hogy a címkéken szereplő összeg valamivel ismét magasabb, egy nagyobb, ünnepi beszerző körút azonban már kifejezetten szembetűnő lyukat tud ütni a családi költségvetésen.
A legfrissebb adatok szerint idén egy átlagos háztartás körülbelül 330 eurót költ majd a húsvéti készülődésre, derül ki a Partners felméréséből.
Érezhető különbség
A Partners elemzői minden évben figyelemmel kísérik a hagyományos ünnepi menühöz szükséges alapanyagok fogyasztói árának alakulását. Így egyértelműen kijelenthető, idén a tojás, a majonézes krumplisaláta hozzávalói, a füstölt áru, a sütéshez szükséges alapanyagok, így a liszt, a vaj, a kakaó és csokoládé, de a dekorációk és a locsolóknak szánt meglepetések is jóval többe kerülnek, mint tavaly. Jó hír azonban, hogy a csokoládényuszik ára valamivel mérsékeltebb ütemben emelkedett.
2025-ben legalább 10 százalékkal kerülnek többe az említett tételek, mint 2024-ben. Ha azonban az utóbbi hat esztendő átlagát nézzük, akkor a különbség kifejezetten szembetűnő, mivel idén minden 64 százalékkal többe kerül, mint 2019-ben. Az ilyen mértékű drágulás komoly terhet ró a családokra, különösen akkor, amikor a legtöbben alacsony jövedelemmel és folyamatosan emelkedő kiadásokkal küzdenek
– mutatott rá Ivana Mikitová, a Partners személyes pénzügyekért felelős szakértője, aki azt is megjegyezte, ha valaki meglepetéssel, esetleg némi zsebpénzzel készül a locsolóknak, akkor a korábbi időszakhoz képest érdemes kicsit emelnie az erre a célra szánt büdzsé összegét.
A húsvét a legtöbb esetben egyet jelent a családlátogatással, így érdemes az utazási költségekkel is számolni. A végösszegre pedig még az is hatással lehet, ha valaki a melegebb, tavaszias napokra halasztotta a nagytakarítást és a ház körüli teendők végrehajtását.
Érdemes tartalékolni
A társadalmi elvárások sokakat arra késztetnek, hogy a tökéletes ünnep érdekében túlköltekezzenek. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem érdemes feláldozni a húsvét oltárán a családi megtakarításokat, de a hitelfelvételtől is mindenkit óva intenek.
„A húsvét minden évben eljön, ezért érdemes előre gondolkodni. Kifejezetten hasznos lehet, ha az érintettek már jóval korábban tervezni kezdik az ünneppel járó költségeket. Előnyös lehet továbbá, ha elkülönítenek egy fix összeget, amit erre a célra szánnak. Amennyiben ezt a tervet nem sikerül megvalósítani, semmiképp nem javasoljuk, hogy a váratlan helyzetekre fenntartott vésztartalékból csípjék le a húsvéti büdzséből hiányzó összeget” – hangsúlyozta Ivana Mikitová, aki arra is kitért, ha valaki úgy érzi, tovább nyújtózkodna, mint ameddig a takarója ér, érdemes lehúznia néhány felesleges tételt a bevásárlólistájáról.
Mindig gondoljuk át alaposan, valóban szükségünk van-e háromféle sonkára, ötféle süteményre és teljesen új csecsebecsékre
– jegyezte meg Mikitová. A személyes pénzügyekért felelős tanácsadó arra is kitért, hogy egy-egy a boltban hagyott árucikk miatt legfeljebb pár percig búslakodunk, míg a felesleges kívánalmaink finanszírozására felvett hitel törlesztése miatt hónapokig, de akár évekig is fájhat a fejünk.
A szakértő egyébként mindenkinek azt ajánlja, készítsen egy átlátható táblázatot, amelyben csokorba gyűjti az összes kiadását. Ebben az ételek mellett az utazási költségeket, a tavaszi nagytakarításhoz szükséges tisztítószereket, a locsolók meglepetéseit, de a család legkisebbjeinek szánt ajándékokat is érdemes feltüntetni.
„Egy ilyen lista segít megakadályozni a hirtelen felindulásból elkövetett impulzusvásárlást, így eleve megtakaríthatunk egy kisebb összeget. A mennyiség helyett törekedjenek a minőségre. Ahelyett, hogy egy termékből három különböző típust választanának, részesítsenek előnyben egy olyat, ami mindenki tetszését elnyeri. Ami pedig a dekorációkat illeti, bizonyára minden otthonban akad néhány dísz tavalyról, amit idén is felhasználhatnak” – adott néhány tippet a spóroláshoz Ivana Mikitová, aki arra is kitért, hogy a bevásárlás előtt érdemes egy kisebb leltárt készíteni odahaza, hogy biztosan ne vásároljunk olyan termékeket, amiket korábban már beszereztünk.
„Így könnyen elkerülhető, hogy feleslegesen felhalmozzunk bizonyos ételeket, amelyek egy része aztán a kukában végzi. Ha ugyanis elpazaroljuk az élelmiszert, akkor a pénzünk egy részét is kidobjuk. Éppen ezért érdemes okosan használni kedvezményes kuponokat, valamint törzsvásárlói kártyákat, de éhesen se menjünk vásárolni, mert számos felesleges dolog landolhat a kosarunkban” – emelte ki a szakértő.
Egyre többen utaznak
Akadnak azonban olyanok is, akik a spórolás sajátos módját választják. Néhányan úgy próbálják megúszni az ünneppel járó kiadásokat, hogy külföldre mennek.
A TUI utazási iroda statisztikái szerint csaknem 22 százalékkal emelkedett azon polgárok száma, akik a tradicionális húsvét helyett az utazást választják. Az árvágta miatt azonban a kalandozásra szánt költségkeretek is megcsappantak, a lakosok közel 30 százalékkal kevesebbet költenek a kiruccanásokra. 2024-ben még nagyjából 2767 eurót szántak egy-egy utazásra, idén azonban átlagosan 1969 euróból gazdálkodnak.
„A legnépszerűbb célállomások Spanyolország és Horvátország, de folyamatosan nő az érdeklődés a távolabbi desztinációk iránt is” – magyarázta Mariana Metwaly Veiglová, az utazási iroda munkatársa. Emellett a hosszú hétvégén a wellness iránt is érezhetően megnő az igény.
Tudatos nevelés
Mivel húsvétkor a fiúk, de néhány családban a lányok is, szép summára tesznek szert a locsolkodásnak, valamint a húsvéti nyuszi bőkezűségének köszönhetően, így a szülőknek érdemes kihasználnia az alkalmat, hogy fejlesszék gyermekük pénzügyi tudatosságát. A szakértők szerint ilyenkor három egyszerű leckére érdemes koncentrálni:
• A fele mehet „zsebbe”, egy részét azonban tegyük el későbbre. Adjunk lehetőséget a gyermeknek, hogy arra költse a zsebpénzét, amire szeretné, de magyarázzuk el neki, hogy nem kell minden fillért azonnal elszórni. Ha ezt megértik, és az összeg egy része a malacperselyben landol, akkor máris megtették az első lépést azért, hogy megtakarítást építsenek.
• Hagyjuk, hogy az övék legyen a végső döntés. A szülők általában nem nézik jó szemmel, ha gyermekük haszontalan tárgyakat vásárol, néha azonban érdemes rájuk bízni, hogy mire költenek. Elképzelhető, hogy hibázni fognak, de összességében véve gyakorlati tapasztalatot szereznek, ami arra nevelheti őket, hogy a következő alkalommal már sokkal felelősségteljesebb döntést hozzanak.
• A locsolásért kapott eurók kétségkívül könnyen jönnek. Mielőtt azonban a gyermekek magától értetődőnek vennék, hogy ennyire egyszerű pénzhez jutni, érdemes elmagyarázni, hogy a felnőttek helyzete már közel sem ennyire ideális. Egy bizonyos kor felett ugyanis minden centért meg kell dolgozni.
Boháček végül kiemelte, az alkohol árának növekedése sem segít a spórolásban.
Ha alkohollal szeretné megvendégelni a locsolókat, legyen óvatos. A hagyományosnak mondható, 7 deciliteres szilvapálinka 19 százalékkal drágult (13,5 euróról 16 euróra), a borovicska pedig 17 százalékkal (7,6 euróról 8,92 euróra). Az áremelkedéshez hozzájárult a jövedéki adó növelése is
– zárta az elemző.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
