Lyonban, a Fourvière dombon végzett régészeti ásatások során Kr. u. 1. századi római városkapu és kivételes állapotban fennmaradt út maradványait tárták fel. A leletek fontos adalékul szolgálnak Lugdunum – a mai Lyon római elődje – városszerkezeti és történelmi fejlődéséhez.
Monumentális bejárat Lugdunumba
A feltárt nyolc méter átmérőjű, kör alakú torony egykor egy másik hasonló toronnyal együtt több mint tíz méter magas, monumentális kapuszerkezet része volt. A városkapu gyalogosok és járművek számára is átjárást biztosított, ezáltal fontos közlekedési csomópontként szolgált az ókori Lugdunum életében.
A „tökéletes állapotban” fennmaradt leletek
A kaput egy meglepően jó állapotban fennmaradt, kövezett út keresztezte, amely minden bizonnyal a város egyik fő bejárati útvonala volt. A kutatók úgy vélik, hogy ez az út az ún. „óceáni út” része lehetett, amely Lugdunumot északon a La Manche csatornával kötötte össze. Az út tájolása – amely észak felé haladva fokozatosan ereszkedik le Vaise városrész felé – alátámasztja ezt a feltételezést. A régészeti hivatal szerint az út létrehozását a feltárt leletek alapján a Kr. u. 1. század közepére lehet datálni.
Az ásatások során egy másik jelentős lelet is előkerült: egy 2–3. századból származó gödör nyomai. A régészek szerint ez lehet az első tárgyi bizonyíték a Kr. u. 197-ben lezajlott csata előkészületeire, amikor Septimius Severus és Clodius Albinus seregei összecsaptak Lugdunum városánál. Clodius Albinus valószínűleg e védelmi gödröket ásatta ki, hogy megakadályozza ellenfele bevonulását – sikertelenül, mivel a várost elfoglalták és kifosztották.
Régészeti feltárás a Loyasse temető közelében
Az ásatások a Loyasse temető területén kezdődtek, amely közel fekszik Lugdunum egykori közigazgatási és politikai központjához. A terület – amely még nincs teljesen feltárva – már a kezdetektől nagy érdeklődést váltott ki a régészek körében. Az első kutatási szakasz az ókori és középkori városfalak maradványait hozta felszínre.
Audrey Henocque, Lyon kulturális ügyekért felelős alpolgármestere kiemelte a leletek „kivételes” jelentőségét, hozzátéve, hogy ezek új fejezetet nyitnak a város közös történetének megismerésében. Bár meglepő döntés, a város a maradványokat újra elfödi, hogy megóvja őket az állagromlástól, ugyanakkor egy bővítési tanulmány elkészítését is tervezi a közeljövőben.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
