Alig akad uniós tagállam, ahol kevesebbet keresnek, mint hazánkban Tilajcsík Dóra2025. 04. 10., cs – 15:47
Bár 2025 januárjában ismét emelkedett a minimálbér összege, uniós összehasonlításban még mindig kifejezetten rosszul állunk. Alig akad olyan tagállam, ahol a társadalom legsérülékenyebb rétege kevesebbet keres, mint hazánkban.
A köznyelvben az Európai Unió statisztikai hivatalának is nevezett Eurostat legfrissebb adatainak tanulságai szerint 2025 januárjában mindössze 10 olyan tagállamot regisztráltak, ahol a minimálbér összege nem haladta meg az 1000 eurót. Szlovákia nemcsak ezen országok csoportját „erősíti”, Pozsony egyfajta negatív rekordernek is tekinthető, mivel mindössze négy olyan tagállam van, ahol az érintettek alacsonyabb minimálbérért dolgoznak, mint hazánkban.
Akik jobban teljesítenek
Az Eurostat adatgyűjtése azt mutatja, 6 ország teljesít kifejezetten jól, ezekben a tagállamokban a minimálbér összege jócskán meghaladja az 1500 eurót. A képzeletbeli rangsor élén Franciaország (1802 euró), Belgium (2070 euró), Németország (2161 euró), Hollandia (2193 euró), Írország (2282 euró) és Luxemburg (2638 euró) áll.
A középmezőny, ahol a minimálbér összege 1000 és 1500 euró körül mozog, ugyancsak hat tagállamot számlál. Ide Ciprus (1000 euró), Portugália (1015 euró), Litvánia (1038 euró), Lengyelország (1091 euró), Szlovénia (1278 euró) és Spanyolország (1381 euró) tartozik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér, a helyzeten pedig még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Bár ilyesmire 2019 óta nem volt példa, a fizetések terén még mindig az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten jóval előnyösebb a helyzet. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Nőnek a fizetések, de…
Annak ellenére, hogy a statisztikai hivatal által közölt információk alapján az átlagbér terén nem állunk rosszul, a reálbérek tekintetében valamivel árnyaltabb a helyzet, derül ki az XTB legfrissebb elemzéséből. A reálbérek átlagosan 7 százalékkal magasabbak, mint 2019-ben, a világjárvány előtt, a növekedés mértéke azonban közel sem elégséges. A láthatóbb és érezhetőbb emeléshez elengedhetetlen lenne, hogy Szlovákia kiküszöbölje a gazdaság strukturális problémáit. Amíg ez nem történik meg, addig az uniós rangsor végén kullogunk majd.
Az infláció következtében a párnába varrt spórolás értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, a bérszínvonal azonban egyáltalán nem stagnál, sőt Szlovákia azon kevés állam közé tartozik, ahol a reálbérek még az ugrásszerű áremelkedések ellenére is nőttek
– mutatott rá Marek Nemky, az XTB pénzpiaci elemzője, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek miatt a nettó bérek, amit az alkalmazottak kézhez kapnak, már nem emelkedtek ilyen mértékben.
Ebből adódik, hogy a vásárlóerő tekintetében is az uniós átlag alatt teljesítünk, mivel a szlovákiai polgárok jóval kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megfizetni a bérükből, mint más tagállamok lakosai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
A családok valamivel jobban állnak
Bár Szlovákia eddig elég jelentős támogatást nyújtott a gyermeket nevelő családoknak, ami egy-egy szülő jövedelmének nagyságára is hatással volt, Pozsony még ennek ellenére is sereghajtó az uniós összehasonlításban. A két gyermeket és egy kereső felnőttet számláló háztartások vásárlóerő-paritással kiigazított átlagos nettó jövedelme 2023-ban 1776 euró euró volt, amivel Szlovákia a hetedik helyre fért be, a bökkenő csak az, hogy hátulról. Az uniós átlag csaknem 1000 euróval magasabb, így eléri a 2 761 eurót. Az egyedülálló, gyermektelen egyének helyzete azonban még ennél is rosszabb. Vásárlóerő-paritás tekintetében esetükben a nettó kereset 1230 euró körül alakul, az EU átlaga ebben az esetben 2294 euró.
A kilátások sem túl jók
Az XTB úgy véli, a reálbérek növekedése elsősorban a gazdasági fellendülésnek köszönhető, de a mérséklődő infláció is hozzájárult, hogy az adatok viszonylag kedvezően alakultak. A Szlovák Statisztikai Hivatal egyúttal arról is tájékoztatott, hogy újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta. Ennek köszönhetően az egyes állások iránt érdeklődők sokkal jobb pozícióból vágnak neki a munkabérük nagyságáról szóló tárgyalásoknak. Az alacsony termelékenység, valamint a stagnáló német gazdaság azonban gátolja az erőteljes bérnövekedést.
A bérek alakulása terén továbbra is bizonytalanok a kilátások. A vállalkozások növekvő adóterhei, valamint az újraéledő infláció igencsak negatív hatással lehet a lakosok vásárlóerejére. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a cégek próbálják majd fogyasztókra hárítani az emelkedő költségeik egy részét, ez pedig szintén hatással lesz a fizetések összegére
– magyarázta Nemky, aki arra is rámutatott, hogy az elemzők szerint a következő időszakban a reálbérek legfeljebb 1,4 százalékkal nőhetnek.
Változás nélkül nem megy
Az elmúlt évtizedekben az alacsony szlovákiai bérek mágnesként vonzották a külföldi befektetőket. Ez a működési modell azonban elérte a határait. Szlovákia napjainkra a közepes jövedelmű országok közé tartozik, így már az említett nagyvállalatok számára sem olyan attraktív célállomás.
A közepes jövedelmű államok csapdájába estünk. Azzal, hogy az olcsó munkaerőre alapozunk, már képtelenek vagyunk növekedést produkálni, de a fejlettség tekintetében még ott sem állunk, hogy az innovációkra, esetleg a képzett szakemberekre építsünk
– mutatott rá az XTB elemzője, aki szerint „a csapdából való kilépéshez elengedhetetlen a vállalkozókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, mérsékelni kellene az adókat, de a fejlesztések támogatására, valamint az oktatási rendszer reformjára is szükség lenne.”
A futottak még kategória
Akad azonban 10 olyan európai uniós ország is, ahol a minimálbér nem éri el a bűvös, 1000 eurós határt. A sereghajtók közül Horvátország (970 euró), Görögország (968 euró) és Málta (961 euró) még viszonylag jól állnak, Észtország (886 euró), Csehország (826 euró), Szlovákia (816 euró) és Románia (814 euró) helyzete már kevésbé kedvező, a lista végén pedig Lettország (740 euró), Magyarország (707 euró) és Bulgária (551 euró) kullog.
Az Eurostat elemzése az érzékletesség kedvéért arra is kitér, hogy az Európai Unió tagállamaiban a legmagasabb minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak, tehát az egyes országok közötti különbségek továbbra is jelentősek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
