Amikor a régészek feltárták a prágai vár Vladislav-csarnokát, többek között elveszett ékszerekre és a padlódeszkák közé rejtett 17. századi játékkártyákra bukkantak. De volt ott még valami: egy titokzatos botanikai anyag, amely kezdetben zavarba ejtette a kutatókat.
Prága a világ legnagyobb összefüggő várkomplexumával büszkélkedhet, amely az UNESCO világörökség rangos státuszával is bír. Történelmileg a Cseh Királyság központjaként szolgált, és a kora középkori uralkodók otthona volt. A kora újkorban a gazdasági tevékenység központjává vált. 1925 óta a Hradzsin várnegyed a régészeti kutatások kulcsfontosságú helyszíne.
A 16. században, a Habsburgok uralma alatt – amely egész Európára kiterjedt, beleértve Spanyolországot, Burgundiát és Hollandia egyes részeit –, Prága jelentős szerepet játszott Közép-Európa fejlődésében. A különböző állatok és nyersanyagok behozatala is rávilágít erre a befolyásra. A cseh nemesség a kiterjedt külföldi kapcsolatoknak köszönhetően kozmopolita vonásokat kezdett átvenni.
A vár Vladislav-csarnoka 1490 és 1502 között épült II. Ulászló irányítása alatt. Itt rendezték meg a királyi szertartásokat, például a koronázási banketteket, de a luxuscikkek, a művészet és a könyvkészítés piactereként is szolgált. II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt a terem gyakorlatilag Európa kulturális és kereskedelmi központjává vált. Óriási lakomákat, lovagi tornákat rendeztek itt, és a császári udvar számára a világ minden tájáról érkező áruk vásárcsarnokaként működött.

Az itt megtalált vanília Mezoamerikából vagy a Karib-térségből származik. A mezoamerikai kultúrák, például a maják és az aztékok már évszázadok óta használták a vaníliát, de az európaiak csak Mexikó 1521-es spanyol hódítása után figyeltek fel rá. A megszáradt növény hulladéktárolóban fedezték fel és kémiai elemzéssel azonosították. A radiokarbonos kormeghatározás szerint 1513 és 1666 között került oda – adta hírül az Ancient Pages.
A fűszer legkorábbi feljegyzett említése 1450-ből származik, amikor az aztékok kakaóbabbal párosították – ezt a gyakorlatot később az európai elit nemesség is átvette. Bár kakaót nem találtak a hüvely mellett – ami nem meglepő, tekintve, hogy az nem képes évszázadokon át megmaradni –, a vanília jelenléte kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy II. Rudolf császár udvarában használták-e. Az uralkodó híres volt arról, hogy alkímiai törekvései okán egzotikus tárgyakat és fűszereket gyűjtött, de azt nem tudni, hogy az ő kedvéért került-e a várba a növény.
Egy biztos, a kora újkorból származó vaníliarúdként azonosították, így ez a legrégebbi bizonyítéka a fűszernek Európában.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »


