Nem stadionoknak való vidék – így fociznak a világ legeldugottabb helyein

Nem stadionoknak való vidék – így fociznak a világ legeldugottabb helyein

Nem stadionoknak való vidék – így fociznak a világ legeldugottabb helyein Lencsés Zoltán2025. 04. 02., sze – 15:54

A futball mindenkié, örök és elpusztíthatatlan. A 20. század folyamán eltűntek a térbeli akadályok és földünk legvalószínűtlenebb helyein is útjára indult a labda. Összeállításunkban bemutatjuk a három legextrémebb helyszínt, ahol ugyanúgy tombol a fociláz, mint például Angliában.

Saint Pierre és Miquelon

Saint Pierre és Miquelon egy Atlanti-óceánba nyúló szigetcsoport Kanada legkeletibb részén. A nyolc apró sziget Új-Fundland közvetlen közelében található, és ma Franciaország egyetlen, földrajzilag Észak-Amerikához tartozó tengerentúli területének számít. A mindössze 242 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoport a legutóbbi népszámlálás szerint 5819 lelket számlál. Ami a legkülönlegesebb, hogy ezen számok mellett három futballklub (AS Saint-Pierraise, AS Illienne Amateur és AS Miquelonnaise) is működik a szigeteken.

A WorldSoccer beszámolója szerint Saint Pierre és Miquelon futballklubjai 2003 óta több alkalommal is megpróbáltak indulási jogot kiharcolni a Francia Kupában, de csak 2018-ban érték el céljukat. Törekvésük érthető volt, hiszen a szigetek 1976 óta működő focibajnoksága a három csapat részvételével nem nevezhető épp változatosnak. A helyi szövetség azonban fáradhatatlanul lobbizott, és azzal érvelt a Francia Labdarúgó-szövetségnél, hogy egyéb francia tengerentúli területek, így például karibi és polinéziai csapatok is indultak már a sorozatban. 

Bár ezek a csapatok jellemzően nagy vereséggel zúgtak ki a kupából az első adandó alkalommal, az elmúlt években már akadtak kivételek is: 2020-ban például Reunion szigetének bajnoka hatalmas szenzációt okozva 2:1-re legyőzte a francia másodosztályú Niort együttesét a Francia Kupában, és bejutott a legjobb 32 közé.

Saint Pierre és Miquelon a 2018/19-es szezonban csatlakozott először a Francia Kupához, azóta a három helyi csapat legjobbika évente egyszer az óceánt átrepülve – egy ideális esetben is fél napig tartó úton – az anyaországba utazik és ott kupameccset játszik a selejtező 3. fordulójában. 2019-ben például az Olympique Lyon volt az Illienne Amateur ellenfele, a találkozót az európai szinten is jegyzett sztárcsapat „csak” 5:1-re nyerte meg. Az európai kiruccanások általában 5-7 napig tartanak, hiszen a szigetlakóknak a jelentős időeltolódást is szokniuk kell az öreg kontinensre érkezve.

Antarktisz

A futball iránti szenvedély a legzordabb helyeken is felütötte fejét. Az Antarktiszon komoly múltra tekint vissza a labdarúgás, a feljegyzések szerint már Robert Scott, a Déli-sark második elérője is rúgta a bőrt a jeges kontinensen, még 1910-ben.

A történelemben több izgalmas momentumot is találni az Antarktisz futballmúltjával kapcsolatban. 1948-ban például egy brit és egy argentin hadihajó legénysége csapott össze, a mérkőzés előbbi 1:0-s sikerével zárult. Két különböző nemzet kutatóbázisa először 1971-ben meccselt itt, amikor az argentinok 7:3-ra verték a chileieket.

2015-ben még a híres David Beckham is tiszteletét tette az Antarktiszon, hogy a helyi kutatókkal, mérnökökkel és szakácsokkal futballozzon együtt az Union-gleccseren

 – a kapukat sílecekből, a szögletzászlókat bambuszrudakból rögtönözték a 3:3-ra végződő meccsen. Az angol sztár egyébként egy jótékonysági célú kihívást teljesített, amely során körbefocizta a világot, járt például Pápua Új-Guineában és Dzsibutiban is.

Ma is rendszeresen útjára indul a labda a fagyos délen: az ukrán Vernadsky és a brit Rothera kutatóállomások legénysége az elmúlt években több alkalommal is összemérte erejét az Antarktiszra érkező turisták csoportjaival.

Tristan da Cunha

Aki azt hiszi, az Antarktisz a legkülönlegesebb hely, ahol focizni lehet, téved. Az Atlanti-óceán déli részén található a Tristan da Cunha nevű vulkanikus sziget, amely hivatalosan is a világ legelszigeteltebb helyének számít – a legközelebbi lakott település a Szent Ilona-szigeten található, több mint 2400 kilométernyire.

Hírdetés

És igen: Tristan da Cunháról sem hiányzik a futballpálya. A feljegyzések szerint 1940-ben került sor az első nemzetközi mérkőzésre a szigeten, amikor a helyiek egy norvég kutatóhajó legénységével csaptak össze – épp csak a végeredmény nem maradt meg az utókor számára. Manapság általában a helyiek rögtönzött csapatokat állítanak fel és úgy mérkőznek meg egymással. 

A szigetnek van egy hivatalosan jegyzett csapata is, a 2002-ben alakult Tristan de Cunha FC, amely csak akkor áll össze, ha épp potenciális ellenfelek, azaz halászok, kutatók vagy tengerészek jelennek meg a parton.

A klub egyébként egy dél-afrikai halászhajó legénysége ellen játszotta első mérkőzését, és 10:6-os vereséget szenvedett.

A Tristan de Cunha FC azóta is epedve várja ellenfeleit, de van, hogy két mérkőzés között évek telnek el. Reptér nincs a szigeten, célzottan egyetlen ellenfél sem érkezik ide. A település lakossága 2016-ban 293 fő volt, ez 2024-re a becslések szerint 238-ra csökkent. A sziget lassú elnéptelenedése kifejti hatását a helyi fociklubra is, amely a hírek szerint immár nem tud tizenegy labdarúgót felállítani a felbukkanó ellenfelekkel szemben.

Kapcsolódó cikkünk

Gyakran hallhatjuk az epés megjegyzést, miszerint a focisták nem éppen lángelmék. Bár kétségtelen, hogy néhányuknak az összetett mondatok megfogalmazása is gondot okoz, ne általánosítsunk: ugyanúgy vannak köztük elképesztő zsenik is. Róluk szól ez az összeállítás.

Frank Lampard

Az angol labdarúgó-válogatott és a Chelsea történelmének egyik legnagyobb legendájáról már játékosként kiderült, hogy nem akármilyen szellemi képességekkel rendelkezik. Előbb a Chelsea korábbi csapatorvosa, majd később a The Sun nevű angol lap is nyilvánosságra hozta, hogy Lampard elképesztő, 150 feletti eredményt ért el az első számú IQ-teszt oldal, a Mensa szerint, amivel az emberiség legokosabb 0,1 százalékába tartozik. A jelenleg a Coventry Cityt irányító Lampardról csak nagyon kevesen tudják, hogy tizenegy tantárgyból érettségizett, latin nyelvből van mesterdiplomája és Frankie´s Magic Football címmel több gyerekkönyvet is írt.

Manuel Akanji

A Manchester City svájci válogatott középhátvédje sem hiányozhat a listáról. Akanji egy matekzseni, ez már fiatal korában nyilvánvalóvá vált, ugyanis gyerekként sorra nyerte a versenyeket. A védő kifejezetten bonyolult számításokat tud elvégezni játszi könnyedséggel, elképesztően gyors fejben számolását már több show-ban és interjúban is bebizonyította – például bármelyik két kétjegyű szám szorzatára kevesebb mint egy másodperc alatt vágja rá a helyes megoldást. Tehetsége a pályán is kiütközik, Akanji híres a nagy nyomás alatt véghez vitt higgadt megoldásairól, emellett adaptív játékos, Pep Guardiola menedzser a védelem bármelyik részén használni tudja őt.

Érdekes

„Két szenvedélyem van: a futball és a fenntarthatóság.” A francia védekező középpályás természetesen már focistaként is nagy összegeket keresett Marseille-ben, az Arsenalban és az AC Milanban, de üzletemberként szerzett vagyonávalegyenesen világhírű lett. Flamini egy barátjával közösen alapította meg a GF Biochemicals céget, amely a fenntarthatóságot segítő anyagokkal, azon belül is a levulinsavval foglalkozik. A cég abszolút úttörőnek számít a műfajban: a környezetvédelmi szektorban ma az egyik, ha nem a legismertebb a világon, és többek között a CO2-kibocsátás csökkentésén és a zöld energiák előállításán is dolgozik. Flamininek 60 százalékos részesedése van a vállalatban, amelynek értékét különböző források 20-30 milliárd dollárra becsülik.

A visszavonult francia labdarúgó emellett kulcsszerepet vállalt egy fenntarthatósággal foglalkozó magazin megalapításában, valamint Európa legelső, biomérnöki mesterképzésének létrehozásában.

Mathieu Flamini Juan Mata

A Chelsea és a Manchester United korábbi kiválósága joggal pályázik a 21. század legszimpatikusabb futballistája címre. Az ő esetében az intelligencia mellett elsősorban páratlanul szerteágazó jótékonykodását kell megemlítenünk. Mata évek óta minden egyes fizetése egy százalékával automatikusan a szegényebb országok gyerekeit támogatja, de rendszeresen fűződnek a nevéhez nagyszabású jótékonysági akciók is. „A futballisták szemérmetlenül sok pénzt keresnek és egy buborékban élnek. Én boldog lennék a kisebb fizetéssel is: ez azt jelentené, hogy a futball kisebb mértékben szól az üzletről” – mondta egyszer. És hogy komoly megnyilvánulásai mellett mi tanúskodik arról, hogy Mata a legokosabb focisták közé tartozik? A ma is aktív spanyol játékmester sporttudományi és gazdasági diplomával is rendelkezik, 2024-ben pedig a Harvardot is elvégezte, szórakoztatóipar-, média- és sportbiznisz szakon.

Romelu Lukaku

A 120-szoros belga válogatott támadó, Romelu Lukaku a jelenkor egyik legmegbízhatóbb befejező csatára: öt különböző klubban és tizenkét különböző szezonban szerzett legalább 10 gólt. Lukakunak van egy másik, legalább ennyire erős oldala, ugyanis egy valóságos nyelvzseni: hét különböző nyelven fejezi ki magát a legkisebb probléma nélkül. Az édesapja révén zairei gyökerekkel rendelkező labdarúgó anyanyelvi szinten beszél franciául és hollandul, de folyékonyan megy neki az angol, a portugál, az olasz, a spanyol és a mai Kongói DK-ban használt szuahéli is, bónuszként pedig a német nyelvet is megérti.

Gerard Piqué

A Barcelona katalán ikonjának, Gerard Piquének az IQ-ja a 170-et verdesi, azaz szellemi képességei meghaladják még Albert Einsteinét is. Piqué kiváló problémamegoldó készségekkel rendelkezik, és nyílt titok, hogy a jövőben a Barca klubelnöke szeretne lenni, hiszen analitikus gondolkodása tökéletessé teszi őt a munkára. Bizonyos értelemben viszont Piqué kakukktojás az összeállításunkban. Hogy miért? Mert a magas intelligencia nem minden: a kiváló középhátvédtől hűtlenség miatt vált el volt felesége, a sztárénekesnő Shakira, akivel ezután egy szánalmas és hosszadalmas adok-kapokba kezdtek a világ szeme előtt. Emellett Piquét már adócsalással és korrupcióval is megvádolták.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »