Jelentős szigorítások jöhetnek a Balatonnál

Az Építési és Közlekedési Minisztérium reményei szerint a második negyedévében elfogadják a Vízparti Tervet, a Balaton-part jövőjét meghatározó kormányrendeletet. A több mint fél évtizede készülő jogszabály környezeti értékelésének társadalmi egyeztetése még folyamatban van, amivel kapcsolatban bárki megteheti az észrevételét az e-epites.hu-n – hívta fel a figyelmet a tárca kormányrendeletet előkészítő osztályának vezetője egy balatoni rendezvényen.

Borbély Sarolt minisztériumi osztályvezető a Balatoni Szövetség elnökségi ülésén tartott tájékoztató során elmondta, a Vízparti Terv tervezet környezeti értékelésének március 31-ig zajlik a társadalmasítása. Ezt követően kerül majd sor a teljes jogszabály társadalmasítására, ami várhatóan csak nyolc napig fog tartani; ekkor lehet majd szembesülni azzal, hogy a javaslatok közül mi az, ami beépült a leendő kormányrendeletbe, és mi, az ami nem. Ez lesz az utolsó lehetőség a véleménynyilvánításra a társadalom szereplői számára, az új jogszabály megszavazása előtt – olvasható a hirbalaton.hu.

Hasznosnak bizonyult, beépült javaslatok

Borbély Sarolt beszámolt arról, hogy tavaly már zajlott egyeztetés, több körben is önkormányzatokkal, cégekkel, civilekkel, intézetekkel. Akkor mintegy kétszázan éltek a véleményezés lehetőségével, aminek hatására több helyen is változott a korábbi tervezet. Az osztályvezető néhányat példaként ismertetett:

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kérésére bekerült a tervezetbe, hogy tilos a hajók tárolása a kikötőkön kívüli a tómederben. Erre részben a sok illegális, otthagyott, veszélyforrássá váló, vesztegléshez használt karók, nehezékek miatt van szükség.

Számos észrevétel, illetve kérés érkezett azért, hogy a parti sétányt jelöljék a közhasználatú mólókon is, amit megtettek: a kékpöttyös jelölést kapott mólószárnyak a tervben közhasználatúak.

A tervezők azért jelöltek szárazulatként egy-egy parti részt, mert a parti sétányt jelölni kívánták, amit néhány helyen felülvizsgáltak. Ott, ahol a még érvényben lévő korábbi szabályozás tómederként jelöli az érintett részt, visszakerült a besorolás tómeder övezetbe.

Jelentős módsítás, hogy a Vízparti Tervben rögzített területfelhasználás kismértékben korrigálható a helyi építési szabályokban (HÉSZ) geodéziai felmérés alapján. Ez egy kicsit rugalmasabbá, életszerűbbé teszi a tervet – az osztályvezető megfogalmazása szerint. Strandokra, zöldterületekre nem vonatkozik, mert azok területe nem csökkenhet.

Az osztályvezető másik koncepcionális változásnak nevezte, hogy Pomogyi Piroska nádszakértő javalatára pótolták a terv hiányosságát, és jelölték a minősített nádasokon kívüli egyéb növényzetet, vegyes vegetációt, mederben és szárazulatokon is.

A Balaton szabályozási partvonalának hossza 261 km. A tó partvonalának közel felét, 110 kilométernyi részt övez nádas. „A jó állapotú parti nádasöv biztosítása nemcsak ökológiai szempontból fontos, hanem mert a partvédelem ingyen közmunkása” – hangsúlyozta Borbély Sarolt.

Nőtt is, csökkent is a szabályozott terület

Az új Vízparti Terv hatálya az érvényben lévő régi szabályozáshoz képest 16 négyzetkilométerrel nőtt. Más területeken, ahol vasúti síneken vagy főútvonalon túlra terjedt a régi szabályozás, és ennek nem sok értelmét látták a tervezők, ott 0,3 négyzetkilométerrel csökkentették az új szabályozás kiterjedését.

„Ennek azért van jelentősége, és azért kardoskodtam amellett én is, hogy minél nagyobb területre terjedjen ki a Vízparti Terv hatálya, mert egyrészt ezeken a területeken új beépítésre szánt területet nem lehet kijelölni, másrészt a beépítettség és a beépítési magasság nem növelhető. (A TÉKA helyett a szigorúbb BATÉK-ot kell alkalmazni.) A jelenlegi beépítetlen területeket próbáljuk a jövő nemzedékei számára megőrizni” – mutatott rá az előadó.

A 30 méteres parti sávot jobban kívánják védeni

A Balaton szabályozási partvonalától legalább 30 méteres sáv beépíthetetlenül megőrzendő, az érvényes és az új szabályozás szerint is. Itt új épület nem helyezhető el, illetve a meglévő is csak 100 négyzetméter alapterületig bővíthető.

A régi rendeletben ezt a sávot sokszor 30 méteresnél keskenyebben határozták meg, ezért az új Vízparti Terv valamennyit tud rajta bővíteni – ismertette az osztályvezető.

„Bevontunk víz, erdő, tájgazdálkodási területeket is a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv hatálya alá, illetve ott, ahol az önkormányzatok támogatásával találkoztunk, ott a zöldterületeken meg a strandokon is kijelöltük ezt” – tette hozzá.

Reagálás beérkezett kritikákra

Az osztályvezető beszélt arról is, hogy a beérkezett javaslatok szerint szükséges lenne egy egységes fogalom- és jelkulcsendszer megalkotása. „Folyamatban van a főosztályon a településtervezési szabályzat újragombolása. A minisztérium honlapján is fent van, amit most felülvizsgálunk”- reagált a felvetésre Borbély Sarolta.

Voltak akik azt sérelmezték, hogy a terv nem különbözteti meg a nagyhajós, kishajós, csónakos kikötőket. „Mi amellett tettük le a voksunkat koncepcionálisan, hogy a fejleszthető, illetve a nem fejleszthető kikötőket különböztetjük meg” – szögezte le Borbély Sarolta.

Kaptak a tervezők olyan észrevételt is, hogy a Balaton partjának meghatározása továbbra is súlytalan. „Úgy gondoljuk, hogy ennek a Vízparti Tervnek nem célja a tulajdonviszonyok rendezése, mert ez egy építésügyi szabályozás. Emellett törvényi szinten rögzített, hogy a tómeder területe nem csökkenhet. Az is ki van mondva, hogy Balatonnal kapcsolatban álló új vízfelület nem hozható létre. Tehát nem állja meg a helyét, hogy a szabályozási partvonalnak ne lenne súlya” – reagált az osztályvezető a felvetésre.

Biztatott mindenkit a véleményezésre, kérve, hogy a javaslatokat ne hagyják az utolsó pillanatra, minél előbb tegyék meg az e-epites.hu-n, vagy akár az ő hivatali telefonján (tel: 06-1 896-7760), illetve e-mail címén (sarolt.borbely@ekm.gov.hu).

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »