Katasztrófa lenne, ha nálunk is megjelenne a száj- és körömfájás, sajnos van rá esély Lajos P. János2025. 03. 14., p – 15:17
Rendkívül súlyos következményei lennének a mezőgazdaságra annak, ha nálunk is megjelenne a száj- és körömfájás. A különösen fertőző vírusos megbetegedést Magyarországon, a szlovák–magyar határ közelében fekvő Kisbajcson regisztrálták, a komáromi járásbeli Csicsó is benne van a 10 km-es védőzónában. Szlovákiában egyelőre nem találtak fertőzött állatokat.
A disznók között terjedő sertéspestis szinte csak gyerekjáték a száj- és körömfájáshoz képest, magyarázták a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) képviselői a pénteki sajtótájékoztatójukon. A betegség a páros ujjú patásokra veszélyes, vagyis szinte valamennyi nagytestű haszonállatra, a szarvasmarhától kezdve a sertésen és a juhon át egészen a kecskékig. Természetesen emellett minden vadon élő páros ujjú patásra is, vagyis veszélyben vannak a szarvasok, a dámvadak, az őzek stb.
A betegség ráadásul feltehetően levegőben is terjed, vagyis akár konkrét közvetítő nélkül a „szél is befújhatja” egy gazdaságba. Szlovákiában, pontosabban Csehszlovákiában mintegy 50 évvel ezelőtt, az 1970-es években regisztrálták utoljára a fertőzést.
Szigorú hazai intézkedések
Az SPPK képviselői szerint a hazai állattenyésztők is tisztában vannak a probléma súlyával, és ugyan a kisbajcsi fertőzés miatt kijelölt védőzónába csak egyetlen marhatelep esik bele a komáromi járásbeli Csicsón, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban szinte minden tenyésztő szigorú védőintézkedéseket vezetett be, ami azt jelenti, hogy a telepekre csak az állattenyésztők léphetnek be.
A tenyésztőink maximális készültségben vannak, felhívjuk mindenki figyelmét, hogy maximális mértékben tartsa be a védőintézkedéseket
– mondta Andrej Gajdoš, az SPPK elnöke.
Szlovákiában nem találtak fertőzött állatot
Martin Chudý országos főállatorvos megerősítette, hogy Szlovákiában még sehol sem találtak fertőzött állatot. „Az országon belül nem tilos az állatok szállítása sem a vágóhídra, sem a telepek között, kivéve a magyar telep körüli 10 km-es zónát” – mondta a főállatorvos. Nem tilos az állatok exportja sem, habár Lengyelország és Csehország tilalmat rendelt el a szlovákiai behozatalra.
A csehek betiltották a behozatalt, habár erre sem okuk, sem joguk nem lenne, akárcsak a lengyelek. Ezek azonban az ő belső intézkedéseik, amelyek sértik az Európai Bizottság rendelkezéseit
– magyarázta Gajdoš. A két szomszédos ország belső rendelkezései miatt az SPPK az Európai Bizottságnál tesz panaszt.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Folyamatosak az ellenőrzések a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásokban, tüneteket azonban egyelőre nem észleltek – mondta lapunknak Milan Dudáš, a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (RVPS) igazgatója.
Mint köztudott, a magyarországi Kisbajcson keletkezett fertőzési góc miatt az elmúlt napokban a határátkelőhelyeken folyamatosak voltak az ellenőrzések Pozsonytól egészen Komáromig. Emellett folyamatosan zajlik a 10 kilométeres megfigyelési övezetbe tartozó állattenyésztő gazdaságok vizsgálata. Egyelőre nincs jele a száj- és körömfájás terjedésének, míg a határ túloldalán 1700 állatot öltek le – közölte a Telex portál.
Kapcsolódó cikkünk
Továbbra is érvényben vannak a magyarországi száj- és körömfájás kitörése miatti intézkedések a határhoz közeli Komáromi és Dunaszerdahelyi járásban. A megfigyelési zónába tartozó nyolc község polgármestere a Komáromi és a Dunaszerdahelyi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyeleti Hivatal (RVPS) utasítása alapján elrendelte a szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést tartó gazdák bejelentései alapján az állatállomány összeírását.
Elrendelték a szigorú higiéniai intézkedések betartását, beleértve a gazdaságok területét elhagyó összes jármű fertőtlenítését is. A gazdák kötelesek azonnal jelenteni az elhullott, vagy beteg állatokat. A házi vágást legalább egy nappal korábban be kell jelenteni az RVPS-nek.
Magyarország főállatorvosa pénteken jelentette, hogy a szlovák határtól két kilométerre fekvő Kisbajcs község közelében fertőző száj- és körömfájást regisztráltak egy szarvasmarhatelepen. A Komáromi járásban Csicsó, Kolozsnéma és Komáromfüss, a Dunaszerdahelyi járásban Medve, Kulcsod, Csilizradvány, Balony és Szap község tartozik a megfigyelési zónába.
A Komáromi járásban egyelőre hat szarvasmarha- (507 állat), öt juhtenyésztő gazdaság (26 állat), hat kecske- (23 állat) és nyolc sertéstelep (114 állat), a Dunaszerdahelyi járásban pedig hat szarvasmarha- (1851 állat) és hét sertéstelep (32 422 állat) tartozik az övezetbe. Gyanús eseteket eddig nem regisztrálták.
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) legutóbbi, hétfői adatai szerint ebbe a zónába a március 10-i állás szerint kilenc szarvasmarha-, négy birka-, hat kecske és 18 sertésállomány tartozik. A március 7-e óta folytatott határellenőrzések során 10-éig, vagyis hétfőig 183 gépjárművet ellenőriztek, ám egy esetben sem azonosítottak gyanús vagy veszélyes esetet az oroszvári, a medvei és a komáromi átkelőpontoknál. Jelen állás szerint kedd délután hat óráig folytatják ezeket az ellenőrzéseket.
Milan Dudáš, a komáromi RVPS igazgatója az Új Szónak elmondta, szerinte a gazdák tudatosítják a helyzet komolyságát.
Tartanak a fertőzéstől, de ez helyénvaló, mivel könnyen fertőző beteségről van szól
– hangsúlyozta. Hozzátette: mindenki megtette a szükséges fertőtlenítő intézkedéseket, s külön figyelnek az állatokkal érintkező emberekre is. Ahol ezt a infrastruktúra lehetővé teszi, zárt terekben tartják az állományokat.
A szakember szerint nehéz megmondani, mennyi esély van arra, hogy a fertőzés átlépje az országhatárt. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kisbajcsi állatállomány felszámolása már folyamatban van. „Ez fertőzési gócpontként lényegében véve már nem jelent olyan nagy problémát. Fertőzőbb betegségről van szó, mint amilyen például az afrikai sertéspestis vagy a madárinfluenza. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kerüljön át a szlovákiai állományokra“ – fejtette ki.
Egyelőre még egy állatnál sem mutatták ki a vírust, de még csak gyanús tüneteket sem tapasztaltak. Így minden jel arra mutat, hogy az illetékes szervek és a tenyésztők kontrollálják a helyzetet – noha az 1-5 napig tartó inkubációs idő miatt nem lehetnek eléggé óvatosak.
Nagyon speciális esetben ráadásul még az is elképzelhető, hogy a szél is átfújhatná a fertőzést a határon. Ezzel szemben a jóval valószínűbb terjedési módokat (pl. fertőző tárgyak vagy állatok) megfelelő kontroll alatt tartják Dudáš szerint.
Tönkremenne a hazai állattenyésztés
A betegség hazai terjedése két vállra fektetné a hazai állattenyésztést, állítja Pastorek Sándor, a Tejtermelők Szövetségének elnöke.
Ha a betegség nálunk is megjelenne, akkor merem állítani, hogy a szarvasmarha-állomány helyreállítása lehetetlen lenne. A költségek összehasonlíthatatlanok például a baromfi vagy a sertésállomány megújításával
– magyarázta Pastorek. Napos csibe milliós tételben, malac is százezres tételben kapható, de például borjakat már nem lehet nagy tételben vásárolni.
A kisbajcsi telep tíz kilométeres védőzónájába egy szlovákiai tenyésztelep került: Csicsón a lakszakállasi üszőtelep.
Ott a legszigorúbb intézkedések vannak érvényben, és megtesznek mindent, hogy a betegség ne üthesse fel a fejét
– magyarázta az Új Szónak Pastorek. A betegség ugyanis csak úgy állítható meg, ha leölnek minden állatot azon a telepen, ahol a fertőzés felütötte a fejét. A kisbajcsi telepen 1400 szarvasmarhát kellett leölni a betegség miatt.
A száj- és körömfájás esetében a lappansági idő 14 nap, az állatokat kisbajcson két nappal ezelőtt ölték le, vagyis innét számolják a napokat. A betegség nem jelent meg más magyarországi telepen, így a tenyésztők bíznak abban, hogy Kisbajcson sikerülhet megállítani a járványt.
A betegség egyébként emberre nem veszélyes, viszont az ember is vírushordozó, vagyis terjeszti a betegséget.
Pastorek szerint azonban érdemes lenne inkább 28 napos lappangási idővel számolni, így addig a telepeken várhatóan életben lesznek a szigorú biztonsági intézkedések.
Szlovákia esetében azért is lenne súlyos a betegség elterjedése, mert ma sem vagyunk önellátóak, a szarvasmarha száma pedig évről évre csökken. Tavaly óta 2900-zal, az idei 179 ezerre, amiből 108 ezer fejőstehén. 2024-ben nyers tejből 75 százalékos, sajtokból 60 százalékos, egyéb tejtermékekből pedig 50 százalékos volt az önellátás szintje. A juhállomány a 2010-es 440 ezer darabról tavalyra 277 ezerre csökkent.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
