Március 9-én zajlott a Tiétek a színpad! című színházi vetélkedő döntője a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában. A Patrona Hungariae Gimnázium csapata a János vitéz a jó és rossz határán című darabjával 3. helyezést ért el. A felkészülésről és a vetélkedőről készült személyes hangú beszámolójukat szerkesztve közöljük.
Miután a gimnáziumunkban karácsonykor bemutattuk az Élet játéka, Polyanna című előadást, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Arra gondoltunk, hogy jelentkezünk a „Tiétek a színpad” színházi vetélkedőre is. Osztályunk, a 9. A nagyon szeret színdarabokat előadni, azokon együtt dolgozni, alkotni. Egy gazdagító, felemelő folyamat részesei lehettünk.
Jelentkezés a pályázatra
Szabadon választhattunk a Petőfi műből, hogy melyik részt adjuk elő. Választásunk a 6. fejezetre esett, ahol János vitéz a zsiványok közt van. Darabunk címe: János vitéz a jó és rossz határán. Előadásunkban ezt a határon levést igyekeztünk megmutatni János vitéz döntéseiben, belső vívódásaiban, Iluskával való kapcsolatában. Nagyon szerettük a közös próbákat, a jó hangulatot, mely még jobban összekovácsolta osztályunkat. Gál Vera tanárnő jó ötleteivel, meglátásaival mindig előremozdította az alkotás folyamatát. Elmondhatjuk, hogy a szereplők kiválasztása jól sikerült. Eszközként használtuk a színpadi fényeket, az előadás helyszínét figyelembe véve helyeztük más térbe Iluskát és a zsiványokat, ráerősítve arra, hogy a jó és a rossz közötti választás állandó dilemmát okoz az embernek. Felemelő volt megélni, hogy az osztály egyre jobban elmélyült a darabban, komoly mondanivalókra lelt benne, és a közönségnek üzenetet tudott közvetíteni.
A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban láthatták először a kész művet a diákok. Az előadásról készült videófelvételt küldtük be a pályázatra, majd február 10-én kaptuk meg a várva várt hírt, hogy – 13 másik csapattal együtt – bejutottunk az elődöntőbe.
Elődöntő
Lelkesen készültünk, és vártuk a közös munkát a mentorunkkal, Nagy Lóránt színművésszel. A próbán izgalmas volt, hogy a színházi helyszínre formáljuk darabunkat a Kálmán Imre Teátrumban. Nagy Lóránt hasznos javaslatait beépítettük a darabba.
Az elődöntőre február 26-án került sor. Mindent megtettünk, hogy a legjobb formánkat hozzuk. A jó hangulat és a zsűri visszajelzései nagyon inspirálóan hatottak ránk, véleményükből világossá vált számunkra, hogy a darabunk mondanivalója átsugárzott játékunkon és elért a közönség szívéhez. Ez egy nagyon jó emlék és tapasztalat.
Döntő
Március 9-én került sor a döntőre közönség előtt: szüleink, tanáraink, barátaink jöttek el és néztek meg minket, sokan drukkoltak, lélekben velünk voltak. Úgy éreztük, hogy jól sikerült átadnunk darabunk lényegét. A zsűri ismét megdicsért bennünket, kiemelték a zsiványok huncutságát, a dudás játékát, azt, hogy az erkölcs és a tisztaság mennyire fontos a mai világban is. A hetedik osztályos kecskedudásunk, Markovich Benedek megelevenítette a mű keletkezésének idejét, a színpadra varázsolta a kor hangulatát.
Az előadás után egy hosszabb szünet következett, amikor vártuk az eredményhirdetést. Többen szentmisén vettünk részt a közeli Avilai Nagy Szent Teréz-templomban, mások a Margitszigeten sétáltak, beszélgettek. Izgalommal vártuk az eredményhirdetést: a döntőben 3. helyezést értünk el, és a legjobb csapatmunkáért járó különdíjban is részesültünk. Alkotói különdíjjal tüntették ki Kálazy Fanni Anna és Takácsy Hanna tanulókat, akik a produkció dramaturgiájáért és rendezéséért voltak felelősek.
Hálásak vagyunk a sok segítségért, támogatásért, közös munkáért. Szívesen dolgoztunk együtt Mészáros Éva és Fajka Zsanett szervezőkkel, akik a Budapesti Operettszínház munkatársai.
Szöveg: Gál Veronika drámapedagógus, Győri Lívia M. Réka nővér osztályfőnök és a színjátszó csapat tagjai
Fotó: Janus Erika
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
