Viva la poesia! (Éljen a költészet!) címmel jelent meg március 4-én Antonio Spadaro jezsuita szerzetes pap gondozásában Ferenc pápa új könyve, amely a költészetről és irodalomról szóló beszédeit és írásait tartalmazza, melyek a pápasága alatt születtek.
Ferenc pápa a kötet szerkesztőjének címzett, kézzel írt ajánlásában kifejezésre juttatja azt a vágyát, hogy a költészet a pápai egyetemeken külön katedrát, tanszéket kapjon.
A Szentatya új könyvét az olaszországi Ares kiadó jelentette meg. A 224 oldalas kötet Ferenc pápa azon írásait gyűjti össze, amelyek az immár 12 éves péteri szolgálata során a költészetről, irodalomról, valamint annak a képzésben és nevelésben elfoglalt helyéről születtek.
Katedrát az irodalomnak a pápai egyetemeken!
A pápa a könyv elejére szánt ajánlást kirográf, azaz kézzel írt levél formájában intézte Spadaro atyához a Szent Márta-házban január 20-án:
A Szentatya óhaja mindenekelőtt a pápai egyetemeket érinti, ahol a jelenlegi gyakorlat szerint az irodalom és irodalomtörténet oktatása nem zajlik önálló tanszék szintjén, hanem alkalmi és egyedi jellegű.
A költészet nem elmélet, segít megismerni az ember szívét
„Nekem nagyon tetszik a költészet, mely tele van metaforákkal.
Akinek van fantáziája, nem lesz merev, van humorérzéke is, mindig élvezi a kegyelem és a belső szabadság édes ízét” – ez Ferenc pápa egyik gondolata a gyűjteményes kötetben.
„A regény, az irodalom olvas az ember szívében, segít befogadni a vágyakat, a ragyogást, de a nyomorúságot is. A költészet nem elmélet. Segít prédikálni, segít megismerni az ember szívét” – idézi a könyv Ferenc pápa szavait, melyek a 2016-ban az Antonio Spadaro atyának, a La Civiltà Cattolica folyóirat akkori igazgatójának adott interjúban hangzottak el.
A pápa tanításának szerves része a költészet
A Szentatya költészetről szóló gondolatai elé Antonio Spadaro írt egy tanulmányt, melyben azok értelmezési kulcsát próbálja megadni, először is az érintett szerzők bemutatásával. A pápa által nagyra becsült költőkről, írókról van szó, mint a klasszikus Vergilius, az argentin Borges, a francia Maréchal, a német Hölderlin, az angol Tolkien, aztán a nagy Dosztojevszkij, az olasz Manzoni és természetesen Dante. Pápai megnyilatkozásaiban helyet kap a poétikus logosz, mely beszédeinek, üzeneteinek alkotó eleme. Gyakorta idéz költőket és írókat, ami önmagában véve jelentős tény – állapítja meg Spadaro atya. Példaként említi, hogy a Querida Amazonia kezdetű apostoli buzdításban a pápa nem kevesebb mint 17 írót és költőt idéz.
A hithez is kell képzelőerő és kreativitás
Ferenc pápa gyakran használja a „költő” kifejezést, mégpedig annak eredeti görög alkotó-teremtő értelmében, mert így az irodalom, a zene és a művészet alkalmassá válik arra, hogy kifejezze és táplálja a képzeletet. A hit egyik súlyos problémája Ferenc pápa szerint éppen abban áll, hogy nem tudjuk elképzelni azokat az igazságokat, amelyekben hiszünk: hiányoznak hozzá az erőteljes képek.
A Ferenc pápa irodalmi megfontolásait tartalmazó kötet hangsúlyozza a költészet és az irodalom alapvető szerepét az ember szellemi és spirituális képzésében, önmagunk és mások jobb megértése érdekében. Ám ezen túl szükség van a kreativitás és a képzelet jelentőségének a vizsgálatára is az életünkben és a hitünkben, melyek egy „új és erőteljes nyelvezet” használatára buzdítanak az evangélium üzenetének közvetítése során.
Alkossatok!
A könyv végén egy rövid interjú található Jorge Milia argentin újságíróval, aki Jorge Mario Bergoglio tanítványa volt, amikor az 1960-as évek közepén az argentin Santa Fe gimnáziumban tanított. Elmondja, hogy az akkori fiatal jezsuita irodalom és művészet iránti szenvedélye kreativitással párosult, a diákokat kisebb novellák írására kérte fel – amelyeket aztán később Jorge Luis Borges előszavával adtak ki. A hatvanas évek zenei világában azt is támogatta, hogy a kollégiumában megszülessen egy ifjúsági rockzenekar, amelyet éppen a Beatles együttes zenéje inspirált.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
