Egyre többet vesz el az állam a fizetésekből Tilajcsík Dóra2025. 03. 09., v – 18:17 Pozsony |
A legfrissebb adatok szerint még Németországot és Ausztriát is lekörözzük, a bökkenő csupán az, hogy nem a béremelések, hanem a fizetéseket érintő adó- és járulékterhek terén. A drasztikusan emelkedő munkaerőköltség pedig a beruházások mellett az új alkalmazottak felvételétől is elrettenti a cégeket.
Az elemzők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a munkabér adó- és járulékterhei rendkívül magasak, Robert Fico negyedik kormányának hivatalba lépése óta azonban tovább romlott a helyzet. Az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) legfrissebb adatai szerint a régió országai közül toronymagasan Szlovákiában kerül a legtöbbe egy-egy munkavállaló foglalkoztatása. Ha továbbra is ezen az úton haladunk, akkor Pozsony a beruházások csökkenése mellett egy kedvezőtlen munkaerőpiaci fordulattal is kénytelen lesz szembesülni.
„Csehország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria sokkal stabilabb és kedvezőbb vállalkozói környezetet kínál. A hazánkban letelepedő cégeket eleve a régió legmagasabb társasági adójával (24 százalék) sújtják, áprilistól pedig mi leszünk az euróövezet egyetlen olyan országa, ahol bevezetik a tranzakciós adót. Ezzel a hozzáállással csapást mérünk a saját versenyképességünkre, hiszen képtelenek leszünk új beruházásokat bevonzani, de a már meglévő befektetőinket is bármikor elveszíthetjük” – figyelmeztet a szövetség, amely arra is rámutatott, hogy új projektek híján a munkahelyek egy része is veszélybe kerülhet.
Riasztó adatok
Ha egy alkalmazott bruttó bére 1500 euró, akkor a nettó fizetése körülbelül 1143 euró. A munkáltatónak azonban még 2000 eurónál is többe kerül a szóban forgó dolgozó foglalkoztatása. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az alkalmazott a munka árának mindössze 56 százalékát kapják kézhez, a maradék 44 százalék adókra és járulékokra megy el. Ez az arány nemcsak Ausztriában és Németországban (65 százalék), de még Magyarországon, Lengyelországban, valamint az örök viszonyítása alap Csehországban (60 százalék) is jobb, mint idehaza.
A Szlovákia és a régió más országai közötti különbséget az is kiválóan illusztrálja, hogy Pozsonyban közel 17 százalékkal kerül többe egy magasan képzett szakember szerződtetése, mint Prágában.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér, a helyzeten pedig még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Bár ilyesmire 2019 óta nem volt példa, a fizetések terén még mindig az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten jóval előnyösebb a helyzet. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Nőnek a fizetések, de…
Annak ellenére, hogy a statisztikai hivatal által közölt információk alapján az átlagbér terén nem állunk rosszul, a reálbérek tekintetében valamivel árnyaltabb a helyzet, derül ki az XTB legfrissebb elemzéséből. A reálbérek átlagosan 7 százalékkal magasabbak, mint 2019-ben, a világjárvány előtt, a növekedés mértéke azonban közel sem elégséges. A láthatóbb és érezhetőbb emeléshez elengedhetetlen lenne, hogy Szlovákia kiküszöbölje a gazdaság strukturális problémáit. Amíg ez nem történik meg, addig az uniós rangsor végén kullogunk majd.
Az infláció következtében a párnába varrt spórolás értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, a bérszínvonal azonban egyáltalán nem stagnál, sőt Szlovákia azon kevés állam közé tartozik, ahol a reálbérek még az ugrásszerű áremelkedések ellenére is nőttek
– mutatott rá Marek Nemky, az XTB pénzpiaci elemzője, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek miatt a nettó bérek, amit az alkalmazottak kézhez kapnak, már nem emelkedtek ilyen mértékben.
Ebből adódik, hogy a vásárlóerő tekintetében is az uniós átlag alatt teljesítünk, mivel a szlovákiai polgárok jóval kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megfizetni a bérükből, mint más tagállamok lakosai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
A családok valamivel jobban állnak
Bár Szlovákia eddig elég jelentős támogatást nyújtott a gyermeket nevelő családoknak, ami egy-egy szülő jövedelmének nagyságára is hatással volt, Pozsony még ennek ellenére is sereghajtó az uniós összehasonlításban. A két gyermeket és egy kereső felnőttet számláló háztartások vásárlóerő-paritással kiigazított átlagos nettó jövedelme 2023-ban 1776 euró euró volt, amivel Szlovákia a hetedik helyre fért be, a bökkenő csak az, hogy hátulról. Az uniós átlag csaknem 1000 euróval magasabb, így eléri a 2 761 eurót. Az egyedülálló, gyermektelen egyének helyzete azonban még ennél is rosszabb. Vásárlóerő-paritás tekintetében esetükben a nettó kereset 1230 euró körül alakul, az EU átlaga ebben az esetben 2294 euró.
A kilátások sem túl jók
Az XTB úgy véli, a reálbérek növekedése elsősorban a gazdasági fellendülésnek köszönhető, de a mérséklődő infláció is hozzájárult, hogy az adatok viszonylag kedvezően alakultak. A Szlovák Statisztikai Hivatal egyúttal arról is tájékoztatott, hogy újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta. Ennek köszönhetően az egyes állások iránt érdeklődők sokkal jobb pozícióból vágnak neki a munkabérük nagyságáról szóló tárgyalásoknak. Az alacsony termelékenység, valamint a stagnáló német gazdaság azonban gátolja az erőteljes bérnövekedést.
A bérek alakulása terén továbbra is bizonytalanok a kilátások. A vállalkozások növekvő adóterhei, valamint az újraéledő infláció igencsak negatív hatással lehet a lakosok vásárlóerejére. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a cégek próbálják majd fogyasztókra hárítani az emelkedő költségeik egy részét, ez pedig szintén hatással lesz a fizetések összegére
– magyarázta Nemky, aki arra is rámutatott, hogy az elemzők szerint a következő időszakban a reálbérek legfeljebb 1,4 százalékkal nőhetnek.
Változás nélkül nem megy
Az elmúlt évtizedekben az alacsony szlovákiai bérek mágnesként vonzották a külföldi befektetőket. Ez a működési modell azonban elérte a határait. Szlovákia napjainkra a közepes jövedelmű országok közé tartozik, így már az említett nagyvállalatok számára sem olyan attraktív célállomás.
A közepes jövedelmű államok csapdájába estünk. Azzal, hogy az olcsó munkaerőre alapozunk, már képtelenek vagyunk növekedést produkálni, de a fejlettség tekintetében még ott sem állunk, hogy az innovációkra, esetleg a képzett szakemberekre építsünk
– mutatott rá az XTB elemzője, aki szerint „a csapdából való kilépéshez elengedhetetlen a vállalkozókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, mérsékelni kellene az adókat, de a fejlesztések támogatására, valamint az oktatási rendszer reformjára is szükség lenne.”
Nemtörődöm hozzáállás
„2012 után minden kormány figyelmen kívül hagyta a felszólítást, amely szerint foglalkozni kellene a munka adóterheinek csökkentésével. Emiatt Szlovákia az unió sereghajtói között találta magát az új befektetőkért folyó harcban” – mutatott rá Renáta Bláhová, a BMB Partners Taxand adótanácsadója. A helyzet alakulása elődeikhez hasonlóan a negyedik Fico-kabinetet sem aggasztja különösebben, holott komoly gazdasági következmények fenyegetnek.
Az egy alkalmazottra jutó költségek emelkedése mindkét oldalon befolyásolja a döntéshozatalt. A vállalatok azért helyezik át a székhelyüket máshová, mert le szeretnék faragni a munka árát, a dolgozók pedig magasabb jövedelem elérésére törekszenek, így inkább külföldre mennek
– magyarázta Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség főtitkár.
Újabb spórolás jön
Annak ellenére, hogy a kormány a konszolidáció keretében módosította az egyes adókulcsok nagyságát, ezen a téren eddig nem sikerült pozitív változást elérni. Sok jóval pedig a következő megszorító intézkedéseket összegző lista sem kecsegtet. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) már megkezdte az újabb csomag összeállítását, amely értékét először 650 millió euróra becsülte.
Ezt a számot később 800-850 millió euróra módosították, az államkincstár őre azonban mostanra még egy ennél is tetemesebb, kétmilliárd eurós állami spórolásról beszél.
A konkrét intézkedések listáját egyelőre homály fedi, a pénzügyi tárca vezetője annyit mégis elárult, hogy a végtelenségig nem emelhetik az adókat, arra azonban lát esélyt, hogy bizonyos típusok esetén módosításokat hajtsanak végre. Örömre azonban senkinek nincs oka, Kamenický ezzel egyáltalán nem arra utalt, hogy mérsékelni szeretné a fizetéseket érintő adóterheket. Mindössze azt jelezte, erősen gondolkodnak az ingatlanadó emelésén.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
