Az utóbbi időben olyan felmérések is megjelentek, amik fej-fej mellé mérték a kormány és a Tisza Párt támogatottságát, vagy az utóbbit hozta ki vezetőnek. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ez hasonló tendencia, mint amit a 2022-es választások előtt lehetett tapasztalni.
Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője a Magyar Nemzetnek azt mondta, „nyilvánvaló, hogy a hasonlóan manipulált adatsorok pártpolitikai célokat szolgálnak, azonban a 2022-es választás tanulsága az, hogy az olló végül az ezeket közlő intézmények hitelességén zárul”.
Az előző hónapokban végzett kutatások több alkalommal is azt mutatták, hogy fej fej mellett van a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt. Sőt, a Republikon Intézet egy alkalommal népszerűbbre mérte a Tiszát, mint a kormánypártokat.
Azonban a Tényellenőrön megjelent elemzés rávilágít, hogy ez nem egy új jelenség, ugyanis a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően a közvélemény-kutatások átlagosan 9,1 százalékkal mérték felül az ellenzék táborát.
Ezzel együtt alámérték a kormánykoalíció erejét is, átlagosan 4 százalékkal gyengébbre, mint a tényleges eredmény.
Az elemző elismeri, hogy a közvélemény-kutatásokon nyert mérési adatok sosem fognak teljesen pontos adatokat mutatni, másfelől viszont úgy véli, hogy a baloldal-közeli piaci szereplők szándékosan a valóságtól eltérő adatokat közölnek. Példaként hozta fel, hogy a Republikon Intézet vezetője januárban még arról beszélt, hogy valószínűtlen, hogy a Tisza Párt megelőzte volna a Fidesz-KDNP koalíciót, nem sokkal később viszont az intézet már egy olyan adatsort ismertetett, ami 7 százalékos előnyt mutatott.
Az elemző szerint a cél a közvélemény, elsősorban az ellenzéki érzelmű szavazók befolyásolása annak érdekében, hogy egy gyűjtőpárt irányába tereljék őket – írja a lap. Zila János szerint a 2022-es választások előtt is hasonló folyamatok zajlottak le, a szavazást megelőzően az ellenzékhez köthető mérések szoros eredményt becsültek, a baloldal aztán történelmi vereséget szenvedett.
Az elemző emlékeztetett: a 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel és Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője is arra utalt egy 2022-es interjúban, hogy
a nem nyilvános adatok messze rosszabb képet mutattak, mint a publikált felmérések.
Hann Endre, a Medián vezetője a választások után kijelentette, hogy több olyan kutatás is készült, amelyek csak a közvéleményt voltak hivatottak a kívánt irányba manipulálni. Az Alapjogokért Központ elemzője úgy látja, mindez olyan érdek-összefonódásokra mutat rá, melyek révén a közvélemény-kutatások szakmaisága áldozatul esik a politika hatalmi igényeinek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
