A Pécsi Egyházmegye idei szabadegyetemi nyitóelőadását Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát tartotta február 26-án este Pécsen, a Magtár rendezvényközpontban. Az eseményen jelen volt Felföldi László pécsi megyéspüspök is. A rendezvény házigazdája Görföl Tibor teológus volt. Szép számmal voltak jelen egykori bencés diákok és hozzátartozóik is.
A hallgatóság Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója, a nyugati szerzetesség atyja, Európa patrónusa által kidolgozott bencés regulát követő szerzetesség európai történetébe, a bencés misszióba és a hazai bencés rendtörténetbe kapott betekintést.
A nyugalmazott főapát – aki 1964-ben lépett be a bencés rendbe, 1989-ben Mayer Mihállyal együtt szentelték püspökké, majd 1991-ben választották pannonhalmi főapáttá – előadásában történelmi tények, személyes emlékek, élmények és kutatási adatok egész tárházát sorakoztatta fel, helyenként humorral és némi öniróniával is fűszerezve a mondandóját.
Beszélt a Palesztina és Egyiptom területén a Krisztus utáni évszázadokban létrejött első szerzetesi közösségekről, melyek tagjai istenkeresésről és az evangélium valóságos megéléséről tettek tanúbizonyságot, a bencés rend létrejötte kapcsán pedig szólt Szent Benedek 529 táján íródott Regulájáról, mely a nyugati monostorok életének, spiritualitásának egyetlen irányadója lett.
Várszegi Asztrik arról a folyamatról is beszélt, mely során
Kiemelte, hogy a műveltség és a civilizált életforma bencés mestereit is megviselte a történelem, mely nem egyszer komoly próbatételek elé állította a rendet.
A bencés szerzetesek – miként a tanítványok Krisztusnak – engedelmeskednek az apátnak, közösségben és szigorú szabályok (regula) szerint élik mindennapjaikat. Élő hitük a teljes szerzetesi létüket átalakítja és ennek megfelelően az egész életüket Jézus Krisztus alá rendelik.
– fogalmazott Várszegi Asztrik, majd hozzátette, olyan belső elkötelezettséget teremt, mellyel a szerzetesek egyfajta szabadságot élnek meg az Egyházon belül. A bencések a létükkel, az életükkel próbálnak misszionálni. Márpedig a szerzetesi életrend szerint, mindenről lemondva élni csak úgy lehet, ha van olyan ellensúly, ami megtart. Ez az ellensúly a Jézus Krisztusba vetett élő és mély hit – emelte ki.
A kérdés tehát nem az, hogy mit csinálnak a szerzetesek, hanem az, hogy kik a szerzetesek. A bencés rend 1500 éves történetének megismerése abban segít, hogy általa saját közösségeinkre, egyházközségeinkre és az Egyházban küszködő szerzetesrendek közösségeire tekintsünk, és a problémákat és lehetőségeket is megértsük– zárta előadását Várszegi Asztrik.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
