Az orvosok tömeges felmondását megoldották, de a betegeken senki sem segített Balaskó Réka2025. 02. 19., sze – 10:17
A kormány az orvosok felmondását megakadályozta, de a páciensekről valahogy mindenki megfeledkezett.
A Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) éles kritikát fogalmazott meg az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) közötti megállapodás nyomán elfogadott törvényekkel kapcsolatban. Bár a szövetség elismeri, hogy sikerült megakadályozni az orvosok tömeges elvándorlását a szlovákiai kórházakból, úgy vélik, hogy a jogszabályok nem szolgálják a betegek érdekeit, sőt, hosszú távon ronthatják az ellátás színvonalát.
Csökkenő kapacitás, növekvő terhek
Marián Petko, az ANS elnöke szerint az új törvényi változások nem járnak érdemi javulással a betegek számára. Sőt, a kórházak teljesítménycsökkenését, a műtéti beavatkozások számának visszaesését vetítik előre, különösen az állami fenntartású intézmények esetében. Emellett a szabályozás jelentős pénzügyi és személyzeti többletterheket ró a rendszerre, amelyet az egészségügy jelenlegi struktúrája hosszú távon nem tud fenntartani.
A szövetség arra figyelmeztet, hogy az új szabályok az orvosok, mentősök és egyéb egészségügyi dolgozók létszámának növelését teszik szükségessé, ám jelenleg nincs elegendő szakember az országban, és a toborzás rövid távon nem megoldható. Ezért a változások végrehajtása során súlyos szakemberhiány alakulhat ki, amely tovább nehezíti a betegellátást.
Kapcsolódó cikkünk
A teljes értékű 13. nyugdíj tavaly decemberben debütált, a munkaügyi tárca vezetője pedig alig néhány hónappal az első kifizetést követően máris bejelentette, idén mekkora összegre számíthatnak az érintettek. A jogosultak többségének ezúttal is van oka az örömre, néhányan azonban szerényebb támogatásra számíthatnak.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még tavaly áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
Az aktuális számok
A munkaügyi tárca vezetője még tavaly jelezte, úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Bár ez az összeg becsléseken alapult, Erik Tomáš „számításai” és a valóság között végül 11 eurós különbség látható.
Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 667, 30 euróra számíthatnak. Az érintettek így a tavalyi 606,30 eurós összeghez viszonyítva 61 eurós emelést könyvelhetnek el. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 548, 50 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 301,40 euró jár. Akiket az állam özvegyivel támogat, gyakorlatilag nem is érzik majd az emelést, hiszen mindössze 10 centtel kapnak többet, nekik egészen pontosan 300,10 euró jár majd. Az árvasági juttatás esetén azonban egyáltalán nem kerül sor emelésre, marad a tavalyi 300 euró.
Ha ezt az összeg lebontanánk 12 hónapra, akár azt is mondhatnánk, hogy mindenki, akinek öregségi nyugdíjat folyósítanak, havonta 55 euróval többet kap
– magyarázta a miniszter, aki azt is közölte, a bőkezű juttatás 911 millió euróba kerül majd az államnak.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ország lakosai még csak most kezdik igazán érezni a nagy állami spórolás hatásait, a kormány már a következő megszorító csomag tartalmáról elmélkedik. A várható intézkedéseket egyelőre homály fedi, az eddigi kijelentések alapján azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő nyugdíjasainak bőven van oka az aggodalomra.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.
Kevesebb kiadás
Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.
Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be
– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének.
Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Odázott gondok
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.
A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.
Megyünk feljebb is
Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.
Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.
Ez a pénzcsomag első hallásra tetemesnek tűnhet, ami igaz is
– ismerte be Erik Tomáš, aki azzal próbálta elvenni saját kijelentésének élét, hogy megjegyezte, a korábbi, szinte értékelhetetlen összegű 13. nyugdíj 300 millió euróba fájt. A miniszter szerint érdemes megjegyezni, hogy „a fogyasztás meglódulása révén 100 millió euró rögtön vissza is kerül a kasszába, így egyáltalán nem lesz gond”.
Biztos vagyok benne, ha kormányváltásra kerül sor, az idősek azonnal búcsút mondhatnak a 13. nyugdíjnak
– jelentette ki Tomáš, ezzel igazolva, hogy a Hlas hétfőre időzített bejelentése egyfajta felkészülés arra, ha a koalíciós partnerek nem jutnak kompromisszumra, a kormányfő, Robert Fico pedig az előrehozott választások kihirdetése mellett dönt.
A Szociális Biztosító hiánya azonban eleve tetemes, ezt pedig az Erik Tomáš által sorolt kampányszlogenek sem tudták elkendőzni. A tárcavezető azonban azt állítja, a körülmények ellenére is kézben tartja az ügyet, így senkinek nem kell attól tartania, hogy nem kapja kézhez a neki járó összeget.
Kapcsolódó cikkünk
Máris látszódnak a kormány adakozásának eredményei. A bőkezű nyugdíjintézkedések következtében a juttatást folyósító Szociális Biztosító igen tetemes, hárommilliárdos mínuszban zárt. Hiába tehát az államháztartás állapotát javítani hivatott konszolidációs csomag, ha a kabinet népszerűségnövelő döntései jóval többe fájnak, mint amennyit a megszorítások és adóemelések hoznak a konyhára.
Alapjaiban rengeti meg a Szociális Biztosító költségvetését a legerősebb kormánypárt, a Smer – és a Hlas – zászlóshajójának is nevezett 13. nyugdíj kifizetése. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ugrásszerűen növekedett azon polgárok száma, akik a korkedvezményes nyugdíj mellett tették le a voksukat, akkor akár azt is mondhatnánk, megszületett a katasztrófa tökéletes receptje. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy míg a kormány körülbelül 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a konszolidációs csomag intézkedéseitől, addig egy ennél valamivel nagyobb, 3 milliárd eurós összeggel lesznek kénytelenek támogatni a Szociális Biztosítót. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ekkora hiánnyal zárták a legutóbbi időszakot.
Voltak jelek
A friss hírek vélhetően Robert Fico negyedik kabinetjének egyik tagját sem lepték meg, mivel tavaly decemberben, amikor a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) bejelentette, hogy megkezdték a teljes értékű 13. nyugdíjak kifizetését, elismerte, meg kellett harcolnia az államkincstár őrével. Ladislav Kamenický (Smer) ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy az elfogadott intézkedés teljesítése érdekében egy kifejezetten tetemes pénzcsomagot kellett felszabadítania.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
A Szociális Biztosító amiatt került nehéz helyzetbe, mivel mindössze visszaosztják az aktív munkavállalók levonásaiból származó járulékokat a juttatásra jogosultak között. A produktív korban lévő polgárok száma azonban folyamatosan csökken, a nyugdíjasok száma pedig ezzel egy időben kifejezetten nagy léptékben emelkedik, ami a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a biztosító rendelkezésére álló források egyszerűen nem fedezik a kiadásokat. A munkaügyi tárca korábbi vezetője, Jozef Mihál ezzel kapcsolatban elsősorban azt hangsúlyozta, a nyugdíjakra nagyjából egymilliárd euró megy el havonta, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy „a nyugdíjasaink három havi juttatását hitelből finanszírozzuk”.
Emiatt a hiány alakulása évek óta emelkedő tendenciát mutat, a Szociális Biztosító gazdálkodása pedig várhatóan a jövőben sem javul majd, így a kormány egyre nagyobb pénzinjekciókkal lesz kénytelen segíteni a biztosítót. A szakértők emiatt ismét elkezdték kongatni a vészharangot, hogy a kabinet nyugdíjpolitikája teljességgel fenntarthatatlan.
A továbbiakban is türelmesen kell magyaráznunk, hogy ez nem mehet így tovább
– mutatott rá Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) tagja.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évet köszöntöttünk, hiszen 2025. január 1-jén életbe lépett a kormány konszolidációs csomagja. Mivel az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, így az elszabadult deficit mérséklése érdekében hozott intézkedések árát elsősorban a lakosok fizetik meg.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett konszolidációs csomag 17 megszorító intézkedést tartalmaz, amelyek többsége gyakorlatilag már a mindennapi életünk része.
Új áfakulcsok
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni az államkincstár őrének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”. A döntés értelmében az általános forgalmi adó alapkulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett, így a termékek egy részéért 2025-ben valamivel többet fizetünk. Akad azonban néhány kivétel.
Jó hír, hogy az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek adóterheit az eddigi 10-ről 5 százalékra mérsékelték. Ugyancsak csökkentett áfakulcs vonatkozik a könyvekre, folyóiratokra és magazinokra, de az éttermek, a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is alacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szabott ki a kormány.
Csökkenő adóbónusz
A polgárokat érintő változások közül érdemes még megemlíteni, hogy jelentősen módosulnak a gyermekes szülők által nagy segítségként értékelt adóbónusz kifizetésének feltételei. Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. A felnőtt korú egyetemisták szülei pedig búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
Ami pedig a családi pótlékot illeti, ezen juttatás összege nem emelkedik, az érintettek idén is 60 euróra számíthatnak.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évnek nézünk elébe, hiszen januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja. Hogyan tegyünk rendet a pénzügyeinkben, hogy a lehetőségekhez mérten kevéssé érezzük meg a megszorítások hatásait? Baráth Kinga pénzügyi szakértőt Tilajcsík Dóra kérdezte.
A kormány konszolidációs csomagjának fő ismérve, hogy az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, a megszorítások árát így elsősorban az ország lakosai fizetik meg.
Mennyi pénzt vesz ki az emberek zsebéből a konszolidáció?Melyek azok az intézkedések, amelyeken keresztül a háztartások valóban megfizetik a megszorítások árát?Hogyan csattannak a lakosokon azok az intézkedések, amik elsősorban nem őket érintik?Milyen anyagi helyzetben vágnak neki a polgárok az előttük álló, megszorításokban gazdag új évnek?Hogyan tegyünk rendet a családi költségvetésben, mielőtt életbe lép a konszolidációs csomag?Hogy vághatjuk vissza a lehető legkönnyebben a kiadásainkat?Milyen módszerekkel érdemes megtakarítást építeni? Eltörölt szülői nyugdíj
A gyermekes háztartások mellett a nyugdíjasok is megérzik a spórolást. A Smer egyik zászlóshajójának nevezett intézkedés, a 13. nyugdíj továbbra is érvényben marad, Ficóéknak azonban elmondásuk szerint áldozatot kellett hozniuk a kifizetése érdekében. A kormány végül a szülői bónusz eltörlése mellett döntött. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. A juttatás megszüntetése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csak átalakul. A gyermekek a jövőben adójuk 2 százalékával segíthetik a szüleiket. A bökkenő csupán az, hogy az idősek így elesnek a korábbi támogatás 90 százalékától, a kifizetésre pedig leghamarabb 2026-ban számíthatnak.
Különbségek a vállalkozók és a cégek között
A kormány próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. A kisvállalatok 10 százalék, az önfoglalkoztatók pedig 15 százalék jövedelemadót fizetnek majd idén. Ezzel szemben a nagyvállalatokat a régió legmagasabb társasági adójával sújtják.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk, mire számíthat.
Mivel az új év első napján általában módosul a egészségbiztosítónak fizetett díj összege, valamint a minimális és maximális adóalap is, így azon juttatások nagysága is változik, amiket ez alapján számol ki a Szociális Biztosító. Emelkedik például a táppénz, az anyasági, valamint apasági támogatás összege, de jobban járnak a várandós kismamák és azok is, akik valamelyik szerettüket ápolják.
A napi kivetési alap a 2024-ben érvényes maximumról, 85,7425 euróról 2025-ben legfeljebb 94,0274 euróra módosult. A biztosítási díj minimális kivetési alapja pedig 23,8334 euróra változik.
Mire számíthatunk munkaképtelenség esetén?
A dolgozók többsége nem szívesen megy betegszabadságra, hiszen ebben az esetben elesnek a munkabérük egy részétől. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az érintett a munkaképtelenség idején a napi kivetési alap bizonyos százalékát, az első három napban 25, a negyedik naptól 55 százalékát kapja csak kézhez. Bár továbbra sem éri majd meg sokat hiányozni a munkahelyünkről, 2025-ben már valamivel több támogatásra számíthatunk, ha ágynak esünk. Az egy évvel ezelőtt érvényes havi 47 euró idén 52-re lesz, ami annyit jelent, hogy egy 30 napos hónap végén maximum 1551 eurót kapunk a biztosítótól.
Mennyivel kapnak többet az anyukák?
Az anyasági támogatás nagyságát ugyancsak a napi kivetési alap segítségével határozzák meg. A munkavállalók esetében ez a bruttó bérük, amelyből társadalombiztosítási járulékot fizetnek, az önfoglalkoztatóknál pedig az az alap, amelyből kiszámolják az általuk fizetett járulék nagyságát. A juttatást a kivetési alap 75 százalékában határozták meg, és 34-43 hétig folyósítják.
Mivel a támogatás nagysága ebben az esetben is emelkedett, a gyermekéről gondoskodó anya naponta legfeljebb 70 euró kaphat, ami egy 31 napos hónap végére elérheti a 2 186,20 eurót is. Azonban ahhoz, hogy az édesanya hozzájuthasson ehhez a maximális összeghez, a korábbi havi keresetének legalább 2 860 euró körül kellene mozognia.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az anyasági támogatást kizárólag azoknak folyósítják, akik a gyermek születése előtti két évben legalább 270 napig rendelkeztek társadalombiztosítással. Egy tavaly életbe lépett módosításnak köszönhetően azonban már a középiskolás és egyetemen tanuló anyák is igényelhetik a juttatást.
Az apák is jobban járnak
Egy 2022-es változtatás révén már az újdonsült apukák is lehetőséget kapnak, hogy két teljes hetet otthon töltsenek kicsi gyermekükkel. A 14 napos apasági szabadság idején az érintetteknek nem a munkaadójuk fizet bérpótlékot, hanem az anyukákhoz hasonlóan a Szociális Biztosítótól kapnak támogatást, amely nagyságát az anyaságihoz hasonlóan határozzák meg. Az idei emelésnek köszönhetően az apukák a két hét leteltével legfeljebb 987,30 euróra számíthatnak (a napi kivetési alap 75 százaléka x 14 nap).
Már a kismamák is több pénzből gazdálkodhatnak
A Matovič-kormány korábbi döntése értelmében a kismamák a várandósságuk 13. hetétől a szülésig terhességi támogatásban részesülhetnek, amit a napi kivetési alap 15 százalékában határoztak meg. A juttatás célja, hogy az állam némiképp kompenzálja a gyermekvárással járó többletköltségeket. A várandós hölgyek 2025-től napi 14 euróra jogosultak, így egy 31 napos hónap esetében akár 437,30 eurót is kaphatnak a Szociális Biztosítótól.
A 270 napos társadalombiztosítási kitétel ebben az esetben érvényes, de az igénylőnek az elmúlt 5 évben a Szociális Biztosítóval szemben sem lehet 5 eurónál nagyobb hátraléka.
A tanulmányaikat végző leendő anyukák ún. terhességi ösztöndíjat igényelhetnek, amely összege 200 euró. Ezt azonban nem a Szociális Biztosító, hanem az a közép- vagy főiskola folyósítja, ahol a váradós hölgy tanul.
Magasabb ápolási támogatás
A szerettükről gondoskodó személyek idén naponta legfeljebb 51 euróra számíthatnak. A juttatást a Szociális Biztosító fizeti maximum 14 napra, az összege pedig nem haladja meg a 724,10 eurót. Hosszabb távú betegség esetén akár 90 napig is igényelhető a támogatás, amely összege egy 31 napos hónap esetében legfeljebb 1603,20 euró lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány áldását adta a szociális ellátásról szóló törvény módosítására. A javaslat bemutatása után azonban többen is aggodalmuknak adtak hangot, mert úgy tűnt, fogyatékkal élők egész csoportjai eshetnek el a támogatástól. A munkaügyi miniszter most tiszta vizet öntött a pohárba, mire számíthatnak a jövőben az egészségkárosult polgárok.
Miért szemlélték aggodalommal a készülő módosítást az egészségkárosultak érdekvédelmi szervezetei;Hogyan oszlatta el a reformmal kapcsolatos ellenérzéseket a munkaügyi miniszter;Mik a módosítás legnagyobb előnyei;
Az elmúlt években számtalan kritika érte az államot a szociális juttatások elbírálási rendszerének működésképtelensége miatt. Az akadozó döntéshozatal következtében néhányan akár egy teljes évet is vártak rá, hogy megítéljék számukra az egyébként jogosan kérvényezett pénzügyi hozzájárulást, egészségügyi segédeszközöket. A tökéletlenségek kiküszöbölése érdekében a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az előző kabinet által előkészített alapokra hivatkozva egyfajta forradalmat hirdetett. A törvénymódosítási javaslat első verziójának bemutatása azonban lázadást eredményezett.
Tökéletlen tervezet
A munkaügyi minisztérium műhelyéből származó módosítás fő célja, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék az értékelési rendszert, ami alapján meghatározzák a polgárok egészségi állapotát, valamint szociális szükségleteit. Ezt egyebek mellett a bürokratikus kötelezettségek csökkentésével szeretnék elérni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben az értékelést nem több különböző szerv, hanem a munka-, szociális és családügyi hivatalok végzik majd egy egységes módszertan alapján. Egy-egy személy kérvényét tehát több különböző szempont alapján, egyszerre értékelik.
Az új rendszer az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott WHODAS módszeren alapul, amely értelmében a munkaügyi minisztérium által folyósított támogatásokat a jövőben nem konkrét diagnózishoz kötik, a fizikai vagy mentális funkciócsökkenés kompenzálására szolgálnak majd.
Abban minden érintett fél egyetért, hogy óriási szükség van a reformra, a hatékonyságot elősegítő változásokat pedig kivétel nélkül mindenki üdvözli. Akadnak azonban olyan pontok, amik miatt az érdekvédelmi szervezetek megkongatták a vészharangot. A tárcaközi véleményezési eljárás végeztével ugyanis attól tartottak, ha az általuk is kommentált változat kerül elfogadásra, akkor több olyan családra nézve is negatív következménnyel járhat, amely valamelyik tagja fogyatékkal él.
Annak ellenére, hogy korábban rámutattunk, a szabályozás nem lehet rosszabb a jelenleg érvényben lévőnél, mégis reális esély van rá, hogy bizonyos diagnózisokról teljesen megfeledkeznek
– mutatott rá Zuzana Stavrovská betegjogi biztos, aki elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a különböző intoleranciákban szenvedők évente több száz eurótól eshetnek el, de egyes autisták, az Asperger-szindrómás betegek és a pszichiátriai páciensek is kieshetnek a rendszerből.
Az érdekvédelmi szervezetek mellett a politikai spektrum egy része is igyekezett nyomást gyakorolni a tervezet kidolgozóira.
Ha az értékelési rendszer reformját a minisztérium által közzétett formában hagyják jóvá, mindenki irigykedni fog ránk, ugyanis a csodás gyógyulások országa leszünk
– jelentette ki Jana Žitňanská (Demokraták), aki korábban a szlovákiai és az európai parlamentben is tevékenykedett.
Nincs ok az aggodalomra
A munkaügyi minisztérium a kritikára reagálva jelezte, hogy a reformtervezetet egy 30 szakértőből álló munkacsoporttal közösen dolgozták ki, így a végleges verzióban az általuk megfogalmazott javaslatok és észrevételek is helyet kaptak.
Egyetlen diagnózis sem esik ki a rendszerből, így az érintetteknek a továbbiakban is folyósítjuk a már megítélt kompenzációs támogatásokat
– közölte a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš külön kiemelve, hogy az olyan diagnózisok, mint az autizmus, az Asperger-szindróma vagy a glutén intolerancia, továbbra is érvényben maradnak.
Hatékonyabb értékelés
A kételyek eloszlatása érdekében a miniszter arról is szót ejtett, hogyan zajlik majd a jövőben az értékelési eljárás.
„A jövőben az értékelés minden részét »egy fedél alatt« végezzük. Először egy orvosi, majd egy szociális ellenőrzésre kerül sor. A szakorvos az egészségügyi állapotot értékeli, a szociális munkás pedig megállapítja, milyenek az érintett személy életkörülményei. Az együttes értékelés legnagyobb előnye, hogy egyszerűbb esetekben a kérvényező azonnal tudni fogja milyen kompenzációs támogatásokra és szociális juttatásokra jogosult, de bonyolultabb helyzetben is legfeljebb 60 napon belül választ kap” – magyarázta Tomáš, aki egyúttal azt is jelezte, a hatékonyság növelése érdekében a vizsgálatot végző orvosok számát 100, a szociális munkásokét pedig 140 fővel növelik.
Mivel a kormány már zöld utat adott a reformnak, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül. A kabinet gyorsított eljárást szorgalmaz, így a honatyák még az év vége előtt áldásukat adhatják a módosításra. A változások 2025. szeptemberében lépnek érvénybe, így a munka-, szociális és családügyi hivataloknak 9 hónap áll a rendelkezésére, hogy mindent előkészítsenek.
Nem lesz egyszerű megoldást találni
A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy nem létezik olyan megoldás, amely egyik napról a másikra kihúzhatja a gödörből a Szociális Biztosítót. Sokkal inkább rendszerszintű megoldásokra lenne szükség, ezek többsége azonban köszönőviszonyban sincs a jelenlegi kabinet politikájával. Megoldás lenne például a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások csökkentése, de felmerülhet az adók és járulékok további emelése is. Ez utóbbit vélhetően nem ússzák meg a polgárok, hiszen Robert Fico és miniszterei a következő években újabb konszolidációs csomagot lesznek kénytelenek összeállítani, ha valóban meg szeretnék úszni, hogy az államháztartási hiány a továbbiakban is meredeken emelkedjen.
A Szociális Biztosító helyzetét némiképp korrigálná, ha a kabinet folytatná a korábban megkezdett irányt, és tovább csökkentenék a befizetések nagyságát a második pillérbe. Ezt az összeget azonban a jövő nyugdíjasaitól vennék el, akik napjaink fenntarthatatlan nyugdíjrendszere miatt elve nehéz helyzetben lesznek.
A 13. nyugdíj folyósítása ezúttal is automatikus lesz, a juttatást egyetlen érintettnek sem kell kérvényeznie. A kifizetésre a megszokott módon decemberben kerül majd sor.
Akadnak kivételek
A 13. nyugdíj teljes összege azonban nem jár mindenkinek. Egy tavaly elfogadott módosítás értelmében, ha valaki az aktív évei többségét külföldön töltötte, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgozott, alacsonyabb juttatásra számíthat. A nekik járó nyugdíj nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš korábban már többször is jelezte, fiókjában ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ezúttal azonban azt is leszögezte, mindössze napok, hetek kérdése, hogy bemutassa a javaslatát. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány az elmúlt időszakban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos módosítást hagyott jóvá, egyúttal bejelentették a reformok sora még nem ért véget. A miniszterek tervei között ugyanis szerepelt a nyugdíjrendszer egyik fájó tökéletlenségének kiküszöbölése is. Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a hibajavítás nem megy majd olyan gyorsan és könnyen, ahogy azt tervezték.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az elmúlt hónapokban többször is azt hangsúlyozta, hogy egy olyan módosítás előkészítésén dolgoznak, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
Fókuszban az anyák
Tomáš maga is elismerte, hogy a döntéshozók hosszú ideig figyelmen kívül hagyták az anyákat, az érdektelenség pedig nem folytatódhat tovább, mivel már napjainkban is gyermekes nők százezrei kapnak csökkentett összegű nyugdíjat. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizette helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg, ez pedig évekkel később jelentős visszaesést eredményez.
Az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. A tárcavezető szerint a szemléletváltás nem csak a jövőre vonatkozna, visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
Kísértő múlt
Tomášt gyorsan utol is érték az ígéretei, rögtön az új esztendő első sajtótájékoztatóján neki szegezték a kérdést, hogy áll a szóban forgó módosítás előkészítése.
A javaslat a fiókban pihen. Sőt, ha őszinte akarok lenni, már tavaly összeállítottuk
– közölte a munkaügyi miniszter, aki végül azt is beismerte, hogy a kész tényként közölt tervet korábban anélkül tárta a nyilvánosság elé, hogy megszerezte volna a jóváhagyásához szükséges politikai támogatást.
Mivel a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a reform nemcsak csúszik, de az elfogadása akár kútba is eshet, így a tárcavezető ezúttal is csak fogadkozni tudott.
„Hamarosan megkezdem a tárgyalásokat a koalíciós partnerekkel és az ellenzék képviselőivel” – jelezte Tomáš, aki abban bízik, hogy a 150 főt számláló parlamentben végül sikerül elég képviselőt összekaparnia, hogy véget vessen az anyák hátrányos megkülönböztetésének.
Kapcsolódó cikkünk
Az elmúlt években tapasztalható, viszonylag bőkezű valorizációhoz képest idén jóval szerényebb mértékű emelésre számíthatnak a nyugdíjasok. A kormány döntése értelmében a szülői bónusznak is kénytelenek búcsút inteni, ami többeknek szép summát hozott a konyhára. Az extra juttatások kapcsán azonban van ok az örömre. Mire számíthatnak az idősek 2025-ben? Összegezzük.
Ahogy az általában lenni szokott, az új év beköszöntével ezúttal is automatikusan emelkedik az idősek nyugdíja. A valorizációt nem kell kérvényezni, a Szociális Biztosító automatikusan átszámolja a járandóság nagyságát, az új összegről pedig határozatban értesíti az érintetteket. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a nyugdíjasok már a januári kifizetés alkalmával a megemelt summát kapják kézhez.
Mennyi az annyi?
A vonatkozó törvény értelmében az emelés nagyságát az ún. nyugdíjas-infláció alapján határozzák meg. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az előző esztendő első kilenc hónapjában tapasztalható árvágtát veszik alapul a valorizáció mértékének meghatározásakor. Mivel a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjas-infláció 2024 ide vágó időszakában 2,1 százalékos volt, így idén a járandóság is ennyivel emelkedik. Az elmúlt évekhez képest ebben az esetben csekély növekedésről van szó, 2024-ben ugyanis 3,6 százalékkal, 2023-ban pedig összesen 22,4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
A minimálnyugdíjak más ütemben emelkednek
A minimálnyugdíjak valorizációja egy külön rendszer alapján történik. Ebben az esetben ugyanis az eredetileg kiszámolt nyugdíj összegét növelik. Amennyiben az még az emelés után sem éri el a törvényben foglalt minimálnyugdíj nagyságát, a Szociális Biztosító a jogszabályok betartása érdekében kiegészíti azt.
A minimálnyugdíj törvényben foglalt összegét a 2025. január 1-jén életbe lépett módosítás értelmében annak megfelelően határozzák meg, hogy az érintett hány olyan évet tud felmutatni, amit nyugdíjbiztosítási kötelékben töltött. Az a nyugdíjas, aki legalább 30 évvel rendelkezik, 397,30 euróra számíthat, az összeg 40 esztendő után 467,20 euróra emelkedik.
Kapcsolódó cikkünk
A hazai nyugdíjasok 24,7 százaléka kénytelen munkát vállalni azután is, hogy már kapja az öregségi nyugdíjat – derült ki az Eurostat legújabb elemzéséből. A megkérdezettek jelentős része azt vallotta, az anyagi helyzete miatt kényszerül rá arra, hogy továbbra is dolgozzon.
Az elemzés készítői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az Európai Unió lakossága mekkora arányban vállal munkát azután is, hogy már elérte a nyugdíjkorhatárt. A dolgozó nyugdíjasok közé azokat sorolták, akik az első öregségi nyugdíj folyósítása utáni hat hónapban továbbra is vállaltak munkát valamilyen formában. Az adatok a 2023-mas évre vonatkoznak.
Nyugat-Európában nem divat nyugdíjasként dolgozni…
Ami a teljes uniós lakosságot illeti, az idősek közel kétharmada (64,7%) fél éven belül abbahagyta a munkát, miután megkapta az első öregségi nyugdíjat. További 22,4 százalék azt vallotta, hogy már előtte sem dolgozott. Azok aránya, akik folytatták a munkát a nyugdíjazás után is, a 13 százalékot éri el, közülük is 7 százalék folytatta a korábbi munkáját, 6 százalék pedig valamilyen másik állást keresett.
Földrajzi eloszlás tekintetében látványos különbség figyelhető meg a nyugati és a közép-keleti tagállamok között. Néhány nyugat-európai országban a nyugdíj után dolgozó személyek aránya meg sem közelíti az említett 13 százalékos átlagot: például Spanyolországban 4,9 százalék, Olaszországban 9,4 százalék, Franciaországban pedig 9,9 százalék maradt a munkapiacon.
Ehhez képest a V4-es országok jócskán le vannak maradva. A legjobban Lengyelország teljesít az EU-s átlagot megközelítő aránnyal (13,1 százalék), viszont Magyarországon már 19,9 százalék, Szlovákiában 24,7 százalék, Csehországban pedig ennél is több, 27,5 százalék marad munkaviszonyban.
Ausztria ilyen tekintetben sokkal jobban áll nálunk, ott a nyugdíjasok 12,2 százalékának van munkája.
Az sem mindegy, miért maradnak
A földrajzi eloszlásnál maradva érdekes még megfigyelni az északi tagállamok statisztikáit. Finnországban és Svédországban, ahol a közvélekedés alapján az életszínvonal az európai átlagnál magasabb, a nyugdíj után munkában maradók aránya 41,7 százalék, illetve 28,6 százalék, tehát még magasabb, mint Közép-Európában.
Éppen ezért fontos mutató, hogy az adatközlők milyen okok miatt döntenek a nyugdíj melletti munkavállalásnál. Az említett skandináv országokban a megkérdezettek kisebb arányban válaszolták azt, hogy azért maradnak a munkánál, mert rá vannak szorulva (Finnországban ez az arány 20,3 százalék, Svédországban pedig 9,4 százalék). Ezzel szemben lényegesen többen vannak azok, akik egyszerűen csak élvezték a munkájukat, vagy pedig azért dolgoztak tovább, mert produktívnak, hasznosnak akarták érezni magukat (Finnországban 30,7 százalék, Svédországban 36,4 százalék).
Az itteni nyugdíjasok jelentős része nem tud megélni
Nem meglepő módon Szlovákiában ez az arány máshogy fest. Nálunk a munkában maradó nyugdíjasok több mint 30 százaléka azért dolgozik, mert másként nem tudna megélni.
Ezzel szemben 20,4 százalék válaszolta azt, hogy a munka szeretetéért vagy a hasznosságérzetért dolgozik tovább – utóbbi mutató nálunk a legalacsonyabb az egész unión belül.
Szlovákiában gyakori válasznak számított az is, hogy a nyugdíj melletti munka anyagi szempontból vonzó ajánlatnak bizonyult (31 százalék), ami szintén a megélhetési kérdésekkel függ össze.
A válaszadók további 9,3 százaléka azért maradt a munkapiacon, mert nem akarta úgy érezni, hogy elszigetelődik az emberi kapcsolatoktól, 5,5 százalékuk pedig azt mondta, mivel a partnerük is dolgozik, ők is munkában maradtak (a fennmaradó 3,5 százalék egyéb indokot jelölt meg).
Idén is lesz 13. nyugdíj
Ha a negyedik Fico-kormány miniszterei 2025-ben is képesek lesznek felülkerekedni a belviszályokon, legyőzik a külső ellenségeket és hivatalban maradnak, akkor borítékolható, hogy az idősek ezúttal is 13. nyugdíjat kapnak ajándékba a kormány Mikulásától. A meglepetés nagysága tavaly 606, 30 euró volt, a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) azonban már elbüszkélkedett vele, hogy az érintettek idén még a legpesszimistább forgatókönyv megvalósulása esetén is legalább 680 euróra számíthatnak.
Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg 493,80 euróra számíthatnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Teljes értékű 13. nyugdíjra kizárólag azok jogosultak, akik 10 évnél hosszabb ideig tevékenykedtek Szlovákiában. Ha az érintettek ennél rövidebb ideig vállaltak munkát idehaza, a nekik járó juttatás pontos nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
Szülői bónuszra ne számítson!
Akad azonban néhány dolog, amit az óévben hagytunk. Ilyen például a Matovič-kormány vívmányaként emlegetett szülői bónusz is, amely bevezetése Milan Krajniak (Sme rodina) egykori munkaügyi miniszter nevéhez főződik. Olyan áldozat ez, amelyet a Fico-kabinet tagjai saját bevallásuk szerint a 13. nyugdíj érdekében hoztak. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. Akik élni szerettek volna a lehetőséggel, a bruttó bérük 1,5 százalékát édesanyjuknak, 1,5 százalékát pedig édesapjuknak ajánlhatták fel.
Ficóék a szülői bónusz eltörlése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csupán átalakul. A gyermekek a jövőben is támogathatják szüleiket az adójuk 2 százalékával. A bökkenő csupán az, hogy ez idősek idén ebből egy centet sem látnak. A Szociális Biztosító ugyanis csak a 2025-ös adóbevallások benyújtása után, 2026-ban folyósítja majd a megítélt összeget. A szakértők egyúttal arra figyelmeztetnek, az érintetteknek ideje felkészülnie, hogy az új kifizetési modell értelmében a korábbi támogatás mintegy 90 százalékának búcsút mondhatnak. Sőt, az is elképzelhető, lesznek olyan idősek, akik egyáltalán nem kapják meg a juttatást.
Míg a szülői nyugdíjbónuszt automatikusan kifizették, anélkül, hogy bármit kérvényezni kellett volna, az adó 2 százaléka esetében szükség van a gyermek aktív együttműködésére. Ki kell töltenie a megfelelő formanyomtatványt, igazolást kell kérnie a a munkáltatójától az adóköteles jövedelméről, majd fel kell vennie a kapcsolatot az adóhivatallal. Mindezt úgy, hogy betartja az előre meghatározott határidőt, az adófelajánlásokat ugyanis évente csak egyszer, április végéig lehet megtenni. Mivel ez komoly bürokratikus teherként értelmezhető, így félő, hogy nem minden nyugdíjas gyermeke vág majd neki a körülményes ügyintézésnek.
Akadnak azért sikerek
Erik Tomáš egy az újságíróknak címzett kritikával próbálta elvenni a korábbi ferdítése, valamint a lebukása élét. A miniszter jelezte, a közelmúltban több olyan beszámolót is látott a különböző sajtótermékekben, ami állítása szerint nem megfelelő módon dolgozta fel a szülői nyugdíjbónusz megszüntetését. Tomáš elsősorban azt kifogásolta, hogy a hírek eltörlésről szólnak, holott ő többször is leszögezte, a támogatás nem veszett el, csak átalakult.
Ne feledkezzünk meg róla, hogy ez a konszolidációs csomag egyetlen olyan intézkedése, amelyre a szociális partnerek is rábólintottak
– bizonygatta igazát a tárcavezető, majd azt is megjelezte, továbbra is kiáll amellett, hogy a szülői bónuszt érdemes volt feláldozni a 13. nyugdíjért.
„Ezt pedig az érintetteknek is el kell ismernie, hiszen a 13. nyugdíj senkit nem juttat előnyökhöz a többiek kárára” – tért vissza Erik Tomáš a diszkrimináció motívumához, szerinte ugyanis a szülői bónusz jogtalanul juttatta előnyhöz a gyermekes lakosokat a gyermektelen polgárokkal szemben.
Így azonban a nyugdíjasok többsége jobban jár
– hangsúlyozta Tomáš.
Fenntarthatatlan pénzügyi helyzet
Az ANS szerint az új törvények hatására jelentősen növekednek a kórházak kiadásai, ami az egészségügyi rendszer további eladósodásához vezethet. Petko arra figyelmeztetett, hogy hosszú távon ez a helyzet fenntarthatatlan, és néhány éven belül elkerülhetetlenné válhat az állami beavatkozás. Paradox módon ez akár az orvosok számára is kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, mint a törvénymódosítás előtt volt, amelyért az ANS az LOZ-t tartja felelősnek.
Átláthatatlan jogalkotási folyamat
A szövetség kifogásolja a törvényalkotás módját is, amely szerintük nem felelt meg az átláthatóság és a szakmai egyeztetés követelményeinek. Az ANS állítása szerint a LOZ tömeges felmondások belengetésével rendkívüli nyomás alá helyezte a kormányt, amely így megfelelő jogalkotási folyamat nélkül fogadta el a törvényeket. Emiatt sem az ANS, sem a Szlovákiai Munkaadói Szakszervezetek (AZZZ) nem tudtak hivatalos véleményt nyilvánítani, holott a törvények őket, mint az egészségügyi ágazat legnagyobb munkáltatóit, közvetlenül érintik.
Ez az eljárás teljes mértékben ellentétes az átláthatóság elvével, amelyet az LOZ nyilvánosan hangoztat. Ha Visolajský úr valóban az átláthatóság híve lenne, akkor ezzel a lépéssel éppen azt tagadta meg
– fogalmazott Igor Pramuk, az ANS és az AZZZ alelnöke.
Kapcsolódó cikkünk
A betegek érdekét szolgálta, hogy az orvosok tavaly a felmondásaikkal kikényszerítették egy újabb memorandum aláírását. A 2022-ben aláírt dokumentumban rögzített követeléseket csak részben teljesítették az azóta kormányzó kabinetek. Az Orvosszakszervezet (LOZ) szerint, ha megvalósítják a követeléseiket, az állam igen jelentős összeget takaríthat meg.
A 2022-es memorandumnak már látszik az eredménye?
A legfontosabbnak azt tartja, hogy az egészségügyi miniszter kénytelen lesz foglalkozni az orvos- és nővérhiánnyal. „Mindenképpen a betegek érdekét szolgálja, hogy legyen elég orvos és nővér a kórházakban” – jelentette ki Visolajský. Hasonlóan fontos eredmény szerinte, hogy a minisztérium foglalkozik a kórházak finanszírozásával. „Azt akartuk elérni, hogy az egészségügyi költségvetést a lehető leghatékonyabban használja fel az állam, ne a magán egészségbiztosítók nyereségét hizlalják. Jelenleg a szlovák egészségügy jó biznisz a vállalkozóknak, de nem szolgálja a betegek érdekeit” – állítja a LOZ elnöke.
Szerintük a 2022-ben aláírt memorandumnak, amelyet ugyancsak felmondások előztek meg, 2024-ben már látszott az eredménye.
892-vel több orvos és 863-mal több nővér dolgozott 2024-ben, mint 2023-ban
– állította az egészségügyi statisztikákra hivatkozva a LOZ elnöke. Szerint ez egyértelműen a 2022 őszén, a Heger-kormánnyal aláírt megállapodás eredménye, amely stabil béremelést és jobb munkakörülményeket biztosított az orvosoknak. Visolajský ugyanakkor elismerte, hogy az akkori memorandum nyolc pontjából csak 3 pont – elsősorban az orvos- és nővérbérek emelése – teljesült, további három csak részben, kettő pedig egyáltalán nem.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
Egy nővérre hány beteg jusson?
A tavalyi tiltakozás további fontos eredményének azt tartja, hogy elindult a rendrakás az egészségügyben. „Az állami kórházak egységes szerződést írnak majd alá a biztosítókkal, központi beszerzés indul, ami kevesebb pazarlást jelent majd” – állítja a LOZ elnöke. Szerinte fontos eleme a február elején elfogadott törvényeknek az is, hogy pontosan meghatározza, hány betegre mennyi orvost kell alkalmaznia a kórháznak. Ezt korábban miniszteri rendelet írta elő, de Visolajský szerint sok kórház nem tartotta be.
Uniós, 300 kórházon és mintegy 450 ezer páciensen végzett felmérés igazolja, hogy 30 százalékkal csökken a halálozás a sebészeten, ha 1 nővérre nem 8, hanem csak 6 beteg jut
– támasztotta alá kijelentését Visolajský. Szerinte ennél Szlovákiában sokkal rosszabb a helyzet, itt néha 15 vagy akár 30 beteg is jut egy nővérre.
Korábban viszont a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) éppen azért bírálta a február elején elfogadott törvényeket, mert nem a mai viszonyokhoz illeszkedő feltételeket ír elő a kórházak számára. Az ANS szerint az elfogadott törvények megvalósításának nincs meg az anyagi fedezete a jelenlegi egészségügyi költségvetésben. A minisztérium szerint csak 38,5 millió euró plusz kell a megvalósításukhoz, a Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) viszont 300 millió euróról beszél. A LOZ nem mondott számot, de szerintük a memorandumban foglaltak akár 300 millió eurós megtakarítást is eredményezhetnek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány csütörtökön este elfogadta az Orvosszakszervezet (LOZ) és az egészségügyi minisztérium megállapodását végrehajtó törvénytervezetet. A miniszter szerint minden benne van, amiben megegyeztek, viszont szerinte a megvalósításhoz nem kell plusz pénz az egészségügybe. Az érintett szervezetek ezt kétlik, de a LOZ elégedett.
Továbbra sem világos, hogy mibe kerül majd, ha életbe lép a kormány és a LOZ által tavaly decemberben kötött megállapodás. A kormány csütörtökön rábólintott a memorandum alapján készült törvénymódosításokra, amelyeket a parlament jövő héten kedden kezd el tárgyalni.
Az orvosok távoznak, ha a parlament nemet mond
Marian Petko, a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) elnöke szerint óriási a különbség a 2022-es, még a Heger-kormány idején a LOZ-zal elfogadott memorandum és a tavaly decemberben aláírt dokumentum között. Ő az orvosok munkaidejének a heti 40-ről 37,5 órára való csökkentésével és a minimális személyzet létszámának törvénybe foglalásával érvel. „Az óraszám csökkentése 240 új orvos felvételét igényli” – mondta az Új Szónak Petko. Emellett további 1500 új egészésgügyi alkalmazottat is fel kellene venniük a kórházaknak.
Csak ez az intézkedés plusz 69 millió euróba kerül
– jelentette ki Petko. Hozzátette azt is, hogy a Költségvetési Tanács szerint is hiányzik 300 millió euró az idei egészségügyi költségvetésből.
Peter Visolajsky, az Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke elégedett az elfogadott törvényekkel, és szerinte az ANS túloz a költségigények kiszámításánál. „Sok kórházban már eddig is 37,5 óra volt a heti munkaidő, az nem jár pluszköltséggel, ha ezt minden kórházban bevezetik” – állítja a LOZ elnöke. Szerinte ugyanis nem minden orvosnak csökkentenék a heti munkaidejét, hanem csak azoknak, akik bekapcsolódnak az intézmény folyamatos működésébe, vagyis ügyeleteket vállalnak a napi munkaidőn felül. Arról azonban nem beszélt, hogy szerinte mennyibe kerül majd az intézkedések végrehajtása.
Visolajsky bízik abban, hogy jogszabályokra a parlament is rábólint.
A kormány vállalta, hogy a törvényeket február végéig elfogadja a parlament is, ha ez nem történik meg, akkor a felmondások március elsején életbe lépnek
– jelentette ki a LOZ elnöke. Tavaly 3300 orvos nyújtotta be felmondását, a LOZ arra számít, hogy ők lesznek azok, akik távozhatnak a kórházakból.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány második kísérletre elfogadta az Orvosszakszervezettel (LOZ) kötött memorandum végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat. A javaslatokat a parlament a jövő héten kezdődő ülésén fogja tárgyalni.
Szerdán még megszakították a tárgyalást, ma (csütörtök) viszont egy gyors, rendkívüli ülésen a kormány rábólintott a Kamil Šaško egészségügyi miniszter által előterjesztett javaslatokra. A kormány egy csomagba fogta össze a büntetőtörvénykönyv és több egészségügyi törvény módosítását. A büntetőtörvénykönyv módosítására azért van szükség, mert a koalíció tavaly a LOZ akciójára reagálva börtönbüntetéssel fenyegette meg a munkát megtagadó orvosokat.
Šaško elégedett
Kamil Šaško egészségügyi miniszter csak egy rövid nyilatkozatban értékelte a törvény elfogadását a kormányülés után, kérdéseket nem lehetett neki feltenni. „A vita nagyon kemény volt, de sikerült minden pontot beleírni a memorandumból” – jelentette ki a miniszter.
A törvénytervezetet holnap benyújtják a parlamentbe, ahol gyorsított eljárásban tárgyalják majd.
Azt várom, hogy a parlament változatlan formában fogja elfogadni a törvényeket
– jelentette ki Šaško. Megszűnik a rendkívüli helyzetről szóló törvény, a LOZ-zal kötött megállapodásnak megfelelően emelkedik majd az orvosok bére. Törvénybe írják azt is, hogy mekkora az egészségügyi személyzet minimális száma az egyes kórházi osztályokon. A kormány a miniszter közvetítésével vállalja, hogy minden állami kórházban biztosított lesz a folyamatos működés.
Elismerte, hogy a legnagyobb vita a törvény pénzügyi hatásai körül folyt.
Megerősíthetem, hogy a költségeket teljes mértékben az egészségbiztosításból fedezzük, az államháztartást nem terheli meg semmilyen utólagos költséggel
– jelentette ki a miniszter. A törvény pluszköltségeit azonban nem ismetette. Ezzel igazolta a pénzügyminiszter bejelentését, aki szerint a kormány nem ad pluszpénzt az egészségügynek. Létrejön egy tárcaközi bizottság az egészségügyi és a pénzügyi minisztérium munkatársaival, amely havonta értékelik majd az intézkedések hatását.
Šaško szerint a jogszabály hasznos lesz a betegek számára is. Egész sor olyan eleme van a törvénynek, amelyek a betegek számára is pozitív hatással lesznek” – mondta a miniszter, példákat azonban itt sem mondott.
Azt még a kormányülésre érkező Ladislav Kamenický pénzügyminiszter sem tudta megmondani, hogy mennyibe kerül majd a törvény elfogadása, kijelentette azonban, hogy az egészségügyi miniszter nem kap pluszpénzt a kormánytól.
Nem, nem adok
– válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy kap-e pluszpénzt az egészségügy a törvények végrehajtására. A pontos költségvonzatát sem ismerte a jogszabályoknak, mert állítása szerint nem látta az utolsó verziót. Szerinte azonban Šaško miniszternek sok pénzt meg kell spórolnia.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
A Munkáltatói Szövetségek és Szervezetek Egyesülete (AZZZ) szerint megvalósíthatatlan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) által aláírt memorandum, amely januárban ugyan megmentette az egészségügyet, de hosszútávon teljesen tönkreteszi a rendszert. Már a pénzügyi vonzata is sok százmillió euró, de ennél is rosszabb, hogy több ezer új embert kellene felvenni csak a regionális kórházakba.
Az egészségügyi minisztérium képviselőivel tárgyaltak az AZZZ egészségügyi szekciójának tagjai a minisztérium és a LOZ által tavaly aláírt memorandum végrehajtásáról. A memorandumot a Peter Visolajský vezette LOZ azzal a feltétellel írta alá, hogy február végéig a törvényekbe is beépítik az abban megfogalmazottakat. Ez kellett ahhoz, hogy mintegy 3 ezer kórházi orvos visszavonja a felmondását, amely január 1-jén életbe lépett volna. Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter tavaly decemberben megígérte, hogy februárban a parlament is elfogdja majd a szükséges törvénymódosításokat.
A memorandum végrehajtása hat törvény módosítását igényli, ezeket a kormány várhatóan holnap (szerda) tárgyalja, és a parlament jövő heti ülésén kellene őket elfogadni. Kérdés, hogy ez a jelenlegi helyzetben, amikor a kormánykoalíciónak nincs meg a parlamenti többsége, megvalósítható-e, az AZZZ szerint azonban nem is lenne szabad elfogadni a törvényeket.
Tomáš Malatinský szerint már a memorandum elfogadása is szerencsétlen volt, mert az egészségügyi minisztérium csak a LOZ-zal tárgyalt, sem a többi szakszervezet, sem pedig az egészségügy többi szereplője nem vett részt a tárgyalásokon. Sokkal nagyobb problémának tartja azonban a pénzügyi és egyéb következményeit a memorandumnak, amelyeket az egészségügy valamennyi szereplőjének viselnie kell.
A Költségvetési Tanács is legalább 300 millió euróra becsüli költségeket, más számítások szerint azonban akár 500 millió euró is lehet, és ez az összeg nem szerepel az állami költségvetésben
– mondta az AZZZ elnöke.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi minisztériummal tárgyal a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS), mert szerintük a rendszer szinten tartásához legalább 350 millió euró plusz kellene. Csak a szövetség kórházai 161 milliós kiegészítést kérnek az idei tervhez, ez kell ahhoz, hogy túléljenek és végre tudják hajtani az Orvosszakszervezet (LOZ) és a minisztérium év végi megállapodásába foglaltakat.
Nehéz évre számít a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) mivel szerintük az egészségügy állami finanszírozása mélyen a szükségletek alatt van. A becslésük alapján az egészségügyből az elfogadott állami költségvetéshez képest 2025-ben legalább 350 millió euró hiányzik.
„Ez az összeg csak arra lenne elég, hogy a rendszer ugyanúgy működjön, mint tavaly, vagyis semmivel sem lesz jobb, de legalább fenntartható marad” – mondta Marián Petko, az ANS elnöke. Szerinte ez a 350 millió még a nagy állami kórházak további eladósodását sem állítaná meg.
Törvényellenes pontok a LOZ és a minisztérium megállapodásában
Az ANS szerint az Orvosszakszervezet (LOZ) és az egészségügyi minisztérium tavaly év végén aláírt megállapodásának teljes megvalósítása esetén azonban 500 millió euró plusz kellene. A szövetség kifogásolja a megállapodás több pontját is, mivel azok szerintük törvényellenesek. Elsősorban a tiltakozásul felmondott orvosokkal kötendő szerződéseket kifogásolják, amelyeket nemcsak az állami, hanem a magánkórházaknak is alá kell írniuk.
A szerződésben több olyan feltétel is szerepel, amely véleményünk szerint ellentétes a munkatörvénykönyvvel
– jelentette ki Petko. Az egyik maga az, hogy a szerződést a kórházigazgatónak alá kell írnia.
„A munkatörvénykönyv szerint a munkaszerződést a felek önkéntesen írják alá, kizárt mindenféle nyomásgyakorlás” – véli Petko.
Azt kifejezett nyomásgyakorlásnak tartja, hogy a magánkórházak igazgatói számára is kötelezővé tették az aláírást, vagyis kötelezték őket arra, hogy vegyék vissza a felmondásukat bejelentő orvosokat.
„Ráadásul határozatlan idejű szerződést kellett kötni velük, miközben lehet, hogy korábban csak határozott idejű szerződésük volt” – magyarázta az ANS elnöke.
Az sem tetszik nekik, hogy ezekben a szerződésekben csak 37,5 órás heti munkaidő szerepel, miközben a többi orvos heti munkaideje általában 40 óra.
Ez diszkriminatív a többi orvossal szemben, mivel ők ugyanannyi pénzért többet dolgoznak, mint az új szerződéssel rendelkező orvosok
– állítja Petko.
Kapcsolódó cikkünk
Félő, hogy mégsem teljesül a kormány és a LOZ között karácsony előtt kötött megállapodás, és január elsején mégsem térnek vissza a kórházakba a tiltakozásképpen felmondott orvosok. A megegyezés a regionális kórházakon bukhat meg, amelyek nem akarják aláírni a kormány és a LOZ megegyezésében szereplő szerződéskiegészítést a felmondott orvosokkal.
Néhány kisebb kórházon múlhat, hogy januárban minden visszatér a rendes kerékvágásba, vagy pedig összeomlik a kórházi ellátás.
Az Agel és Penta néhány kórházának mintegy 20-30 orvosa még mindig nem tudta aláírni a szerződéskiegészítést, amely a LOZ és a kormány közti, karácsony előtt kötött megállapodás része.
Ősszel mintegy 3300 orvos adta be felmondását, a túlnyomó többségük az állami kórházakban. Ők már megkapták, és aláírták a szerződéskiegészítést, a LOZ szerint viszont a megállapodás csak akkor léphet életbe, ha a tiltakozásban résztvevő minden orvosra, így a magánkórházakban dolgozó orvosokra is érvényes lesz. Miroslav Mendel, a LOZ alelnöke szerint az egészségügyi minisztérium vizsgálja a helyzetet.
A helyzet komolyságával tisztában van az egészségügyi minisztérium is. Kamil Šaško miniszter a Denník N-nek azt nyilatkozta, hogy „bízik benne, hogy a feleknek sikerül kompromisszumos megoldást találni”.
Az Agel és a Penta kórházait is tömörítő Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) szerint azonban a kormány és a LOZ megállapodásában szereplő szerződéskiegészítés csak az állami kórházakra vonatkozik. A regionális kórházaknak több ponton is problémát jelent a szerződéskiegészítés, de a legfontosabb talán a munkaidő hosszára vonatkozó pont.
A kiegészítés szerint ugyanis az orvosok heti munkaideje 37,5 óra, míg a legtöbb orvos szerződéében még 40 óra szerepel.
Problémát jelent a béremelés is, amely a tiltakozásban részt vett orvosok számára mintegy 10 százalékos lenne, a regionális kóházakban dolgozó többi orvosra viszont nem vonatkozna. Az ANS ezt is elfogadhatatlan diszkriminációnak tartja. A Denník N szerint a problémás kórházak elsősorban az ország keleti részében találhatóak, köztük van a nagymihályi és a tőketerebesi kórház is. A Penta képviselője szerint a kórházaikban a szerződéskiegészítés aláírása 16 orvost érint, számukra az nem okozna összeomlást, ha ők nem tárnének vissza a munkahelyükre.
Az ANS szerint azonban az év végéig már nem lesz megegyezés az orvosokkal, a képviselőik január 6. után akarnak tárgyalni az egészségügyi minisztériummal.
Mentességet kérnek a tranzakciós adó alól
A kormánytól az ANS minden kórháza ugyanolyan kivételt kér a tranzakciós adó alól, mint az állami kórházak, amelyekre az áprilisban életbe lépő új adónem nem fog vonatkozni. A szövetség kész az Európai Bizottsághoz fordulni diszkrimináció miatt, szerintük ugyanis nem lehet különbséget tenni állami és nem állami kórházak között.
„A Bizottság az uniós alapok kapcsán már kimondta, hogy diszkriminatív csak a fenntartó alapján különbséget tenni kórház és kórház között” – magyarázta az ANS elnöke, hogy miért bíznak a számukra pozitív döntésben.
Az ANS azt szeretné, hogy az egészségügy valamennyi szereplője, tehát a rendelőkben dolgozó magánorvosok, a rendelőintézetek és a mentőszolgálatok is mentességet kapjanak az adó alól.
A kormány tavaly az utolsó pillanatban mentességet adott az új adónem fizetése alól az állami tulajdonú vagy állami hozzájárulásból működő kórházak számára. A tranzakciós adó áprilisban lép majd életbe, és a vállalkozóknak minden átutalás után az összeg 0,4 százalékát, de legfeljebb 40 eurót be kell fizetniük adóként. Egy ezer eurós átutalás után tehát 4 euró adót kell fizetni.
Az ANS kórházainak legalább 161 millió euró plusz kellene
Az ANS-be tartozó 81 kórházának legalább 161 millió euró plusztámogatásra lenne szüksége, hogy a tavalyi szinten tudják biztosítani a működésüket.
Ebből 120 millió euró a béremelés megvalósítására kell
– mondta Igor Pramuk, a szervezet alelnöke. Az idei évre jósolt 5,4 százalékos infláció fedezésére további 24 millió euróra lenne szükségük, a kormány konszolidációs csomagja pedig újabb 15 millió eurót visz majd el a kórházaktól.
A kiskórházaknak március végéig van szerződésük az egészségbiztosítókkal, már most tárgyalnak arról, hogy a biztosítók növeljék a finanszírozás összegét. Az ANS ma tárgyalásokat kezdett Kamil Šaško egészségügyi miniszterrel is, szerintük ugyanis az állami finanszírozás összegét kellene növelni. A szövetség Csehországot hozta fel példának, ahol szerintük az unióban az egyik legjobb egészségügyi rendszer működik.
„Csehországban 3 milliárd euróval több jut az egészségügybe, vagyis arányosan Szlovákiában legalább 1,5 milliárd euróval többet kellene rá költeni, hogy elérje ugyanazt a szintet“ – véli Petko.
Orvosok százai, ápolók ezrei hiányozhatnak
A pénzügyi következményeknél sokkal súlyosabb a személyzeti hiány, amit a kórházaknak kellene megoldania, ha a jogszabályokat a parlament is elfogadja. A LOZ ugyanis elérte, hogy az orvosok heti munkaideje a jelenlegi 40-ről 37,5 órára csökkenjen.
Ezt a feltételt csak úgy tudnánk teljesíteni, hogy 240 új orvost és mintegy 1500 más egészségügyi alkalmazottat veszünk fel
– tájékoztatott Marian Petko, a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) elnöke. Ő csak az ANS tagjai nevében beszélt, vagyis a 82 regionális kórháznak lenne ekkora személyzeti igénye, csak ez a lépés 69 millió euró pluszköltséggel járna. Az állami kórházak valószínűleg hasonló lépésre kényszerülnének, ami legalább ekkora személyzeti igényt jelentene.
Ez a lépés azonban a járóbeteg-ellátásra is nagyon rossz hatással lenne, mivel ezt a személyzetet – az orvosokat és az ápolókat – csak a rendelőkből tudnák elszívni a kórházak. A szívóhatás pedig biztosan működne, mivel a kórházak jelenleg sokkal jobb fizetési feltételeket tudnak biztosítani, mint a rendelők.
Petko szerint van azonban a memorandumnak egy olyan eleme is, ami miatt még ennél is több új alkalmazottat kellene felvenniük.
Ha törvénybe iktatják a jelenleg érvényes rendeletet a minimális személyzeti követelményekről, akkor újabb 12 ezer alkalmazottat kellene felvenniük a kórházaknak
– magyarázta az ANS elnöke. „Sok kórház csak 50-70 százalékos kihasználtsággal működik, a személyzetet is ehhez állították be – mondta Petko. – Ez a feltétel egyszerűen teljesíthetetlen, hiszen tudjuk, hogy ma is több ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a kórházakból országos szinten.”
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki SaS képviselői nem fognak bejelentkezni a parlament következő ülésén, amelyen a kormány és az Orvos Szakszervezeti Szövetség (LOZ) közti megállapodást megerősítő egészségügyi törvényeket is el kellene fogadni. A párt ugyanakkor hajlandó lenne megszavazni ezeket a törvénytervezeteket, ha előtte megállapodás születik az előrehozott parlamenti választás kihirdetéséről. Az SaS kezdeményezéséhez a PS is csatlakozna, a KDH azonban tartózkodóbb.
Az SaS nem vesz részt az ülés megnyitásán, kivárja, hogy a kormánypártoknak megvan-e a parlamenti többsége és meg tudják-e nyitni a februári ülésszakot. „Ha támogatásra lesz szükség a javaslatok elfogadásához, konstruktívak leszünk, megszavazzuk azokat, de csak akkor, ha előtte megállapodunk az előrehozott választásról” – mondta Branislav Gröhling, a párt elnöke.
A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka maga is elismerte, ilyen feltételek mellett hajlandóak lennének segíteni a koalíciónak.
„Meg kell kérdezni a kormányt, képes-e törvényeket elfogadtatni és tovább kormányozni. Ha beismeri, hogy nincs meg a többsége az egészségügyi törvények elfogadásához, mi készek vagyunk segíteni annak érdekében, hogy ne távozzanak külföldre az orvosok, és az építkezési törvény módosításában is, de akkor állapodjunk meg az előrehozott választás időpontjáról” – mondta a PS elnöke.
A KDH-t vezető Milan Majerský egyelőre tartózkodóan nyilatkozott.
„Amint elkészül a teljes törvényjavaslat, eldöntjük, hogy támogatjuk-e. De figyelmeztetek – az ülés megnyitásához a kormánypártoknak kell biztosítaniuk elegendő képviselőt” – mondta Majerský.
Igor Matovič vezette Szlovákia mozgalom azonban egyértelműen leszögezte, semmiben nem hajlandóak segíteni Robert Fico kormányának.
Az egészségügyi minisztérium megerősítette a TASR-nek, hogy dolgozik a szakszervezettel kötött megállapodásból következő törvénymódosításokon, és azokat beterjeszti a következő ülésen.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter a kormány nevében 2024 decemberében írt alá megállapodást a szakszervezettel a szociális béke helyreállításáról. A kormány kötelezte magát az orvos szakszervezet több elvárásának teljesítésére. A megállapodással sikerült megelőzni a kórházi ellátás összeomlását, mivel több mint 3300 orvos adta be a felmondását. Ezeket azzal a feltétellel vonták vissza, hogy a kormány 2025 februárjának végéig teljesíti az ígéreteit.
A betegek fizetik majd meg az árát
Az AZZZ szerint az egészségügyi minisztérium egy nagyon rossz memorandumot írt alá a LOZ-zal, és valószínűnek tartják, hogy csak időnyerés céljából írták alá.
Meggyőződésünk, hogy csak azért írták alá, hogy időt nyerjenek a tárgyalásokra. De ennek rendkívül magas az ára, amit a páciensek is fizetni fognak. A memorandum megvalósítása akár az egészségügy összeomlását is eredményezheti
– véli Roman Karlubík, az AZZZ alelnöke.
Petko szerint is a betegek isszák majd meg a levét a memorandum végrehajtásának. „A rendelők, de a kórházak is, amelyek működtetnek rendelőket, kénytelenek lennének a betegekkel megfizettetni a reális költségeket, hogy egyáltalán kezelni tudják a betegeket – mondta az ANS elnöke. –
A gyógykezelés kevésbé lesz elérhető, sokkal drágább lesz, a betegeknek sokkal több kiegészítést kell majd fizetniük, és nem javít semmit a rendszeren.”
A memorandum életbe léptetése Tarabának sem tetszik
Az egészségügyi minisztérium és a LOZ közti megállapodás pénzügyi vonzata egyes kormánytagok számára sem világos. Az ellenzék ugyan jelezte, hogy az előrehozott választásokért cserébe segít elfogadni a szükséges törvénymódosításokat, de ennek a verziónak elég kicsi az esélye. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter szerint nem is ez a legfontosabb, ő most meglepő módon nagyobb „transzparenciát” kér az egészségügyi minisztériumtól.
Elkerülhetetlen, hogy még a szavazás előtt transzparens módon kiállna a szakszervezet, az egészségügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium, és ismertetnék a megállapodás pénzügyi hatását az állami költségvetésre
– írta a közösségi médiában Taraba. Hiányolja továbbá, hogy eddig még semmilyen számítást nem látott, amely egyértelműsítené, mennyibe kerül majd a megállapodásban szereplő kötelezettségek megvalósítása.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Tizenegy nappal a határidő előtt sikerült megegyeznie az Orvosszakszervezetnek (LOZ) és az egészségügyi minisztériumnak az utolsó vitás kérdésekben is. A kormány és a szakszervezet az ágazati szociális béke helyreállításáról szóló szerződésben rögzítették a megállapodást, amit a kabinet pénteken hagyott jóvá. A koalíciónak két hónapja van, hogy teljesítse a szerződés bizonyos pontjait.
Elmúlt a veszély a kórházak feje fölül, az Orvosszakszervezet (LOZ) megállapodott az egészségügyi minisztériummal, a szakszervezet aláírja a megállapodásról készült szerződést a kormánnyal. „A szerződés a szociális béke helyreállításáról az egészségügyben” – című, a mellékletekkel együtt mintegy 30 oldalas dokumentum leírja a kormány és a LOZ kötelességeit is. A dokumentumot a kormány fogadta el, és a kormány nevében Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter írta alá.
Az egészségügyi miniszter elégedett a szerződéssel, amely szerinte egy bölcs kompromisszum.
Ha az eredmény nem kompromisszum lett volna, akkor erre elsősorban a páciensek fizetnek rá
– mondta a megállapodás után a miniszter.
Peter Visolajský, a LOZ elnöke megköszönte a pácienseknek, hogy türelmesek voltak.
Köszönöm a több mint 3340 orvosnak is, hogy kitartottak
– mondta Visolajský. Szerinte ezzel az orvosok elérték azt is, hogy a korábban megígért mértékben emelkedik majd a fizetése az egészségügyi nővéreknek, a pszichológusoknak, egészségügyi asszisztenseknek és még több más munkakörben dolgozóknak.
A LOZ feladata elsősorban az, hogy elérje: a tiltakozóakciójába bekapcsolódott orvosok vonják vissza a felmondásukat.
Az orvosok a szerződés értelmében visszavonják az ügyeleti szolgálatok lemondását is, mintegy 1500 kórházi orvos ugyanis írásban deklarálta, hogy nem vállal ügyeletet, ha már kimerítette a túlórakeretét. Ez több kórházban az ünnepi ügyelet ellehetetlenülését eredményezte volna karácsony alatt.
A kormány elérte azt, hogy az év végéig már nem kell összehívnia a parlamentet, a dokumentumban vállalt törvénymódosításokat elég február végéig elfogadtatni. Ha ez nem sikerül, az orvosok felmondása március 1-jén életbe lép.
A LOZ egyik eredménye, hogy az orvosok bére a 2022-es memorandumnak megfelelően mintegy 9,6 százalékkal emelkedik, de ez csak azokra az orvosokra vonatkozik, akik legalább 50 százalékos részmunkaidőben a kórházban dolgoznak, és nincs mellette rendelőjük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a 19 pontból csak négyben van még véleménykülönbség, és azok teljesítése sem elsősorban a kormányon múlik. Néhány pont a kórházak szövetségeinek és az orvosi kamarának sem tetszik. A LOZ-zal folytatott tárgyalások eredményeivel ma a kormány is foglalkozik.
A kormány egyáltalán nem foglalkozott a veszélyhelyzet kihirdetésével, jelentette ki a kormány ülése után Kamil Šaško egészségügyi miniszter.
Tájékoztattam a kormányt a tárgyalások jelenlegi állásáról, de nem foglalkoztunk a veszélyhelyzet kihirdetésével
– mondta a miniszter. Néhány dokumentumot elfogadott azonban a kormány a szakszervezettel folytatott tárgyalásoknak megfelelően.
Visszafogott kommunikációt kért a miniszter
Az egészségügyi tárca vezetője kérte a kormányfőt és a minisztereket is, hogy visszafogottan nyilatkozzanak a tárgyalásokról.
Én is nagyon visszafogott leszek, nem megyek bele semmilyen nyilvános üzengetésbe, a tárgyalások a fontosak
– jelentette ki az egészségügyi miniszter.
A kormány a LOZ követelésének megfelelően módosította korábbi határozatát, amely a kórházak részvénytársasággá való átalakítását tiltotta. Az eredeti határozatban csak az egészségügyi minisztérium hatáskörében lévő kórházak szerepeltek, most hozzátették a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium kórházait is.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter szerint ez is a kormány kompromisszumkészségét mutatja.
A szakszervezetnek szerintem semmi köze ahhoz, hogy a kórházak milyen gazdasági formában működnek, ennek ellenére eleget teszünk a kérésüknek
– jelentette ki a miniszter. Az egészségügyi minisztérium folyamatosan azt állította, hogy nem készülnek a kórházak átalakítására, de a pénzügyminisztérium nem zárta ki ennek a lehetőségét.
A kabinet létrehozta a megkötendő memorandum betartását a jövőben ellenőrző bizottságot is. Ebben négy tagot a szakszervezetek, négyet pedig a kormány delegálhat, és közösen irányítják a testületet. “Ilyen bizottság létrehozását már az előző memorandum is előírta, de annak megkötésétől, vagyis 2022-től nem alakult meg” – figyelmeztetett Šaško. Elismerte ugyan, hogy ez a kormány felelőssége is, de a szakszervezetek sem erőltették a megalakítását.
Kicsi az esélye a parlamenti ülésnek
Valószínű azonban, hogy nem teljesülnek majd határidőre, vagyis december végéig a LOZ-nak azok a követelései, amelyek törvénymódosítást igényelnek. Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter legalábbis nem tartja valószínűnek, hogy az év végéig összehívják a parlament rendkívüli ülését. Erre lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy még tudjanak törvényeket módosítani. Taraba szerint az egészségügyi miniszter bírja a kormány bizalmát, és holnapig (csütörtök) „intenzív tárgyalásokat folytat” a LOZ-zal. Kamil Šaško egyelőre nem szabott semmilyen határidőt a tárgyalásoknak.
Egyre több orvos mondja fel a szolgálati ügyeletet
Közben erősödik az orvosok másik tiltakozóakciója: egyre többen jelentik be, hogy a törvényben előírtnál nem vállalnak több éjszakai és hétvégi ügyeletet. Ez akár már most is megbéníthatja az egyes kórházak működését, ráadásul a karácsonyi ünnepek alatt is csak ügyeleti rendszerben működnek a kórházak.
A pozsonyi gyerekkórházban 138, az érsekújvári kórházban 111 orvos jelentette be, hogy nem vállalnak éjszakai ügyeletet.
Ez utóbbiban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis csaknem fele nem akar éjszaka ügyelni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban.
Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét
Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.
Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet
– utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba.
A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.
PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el
Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke.
A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. –
Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.
Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.
Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.
„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.
Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.
A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni.
A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől.
Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást.
A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni.
Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben
– áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.
A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni.
A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben.
Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az ANS négy pontot jövőre halasztana
Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát.
Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni.
A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal
– tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak.
A bérekben nincs megegyezés
A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.
A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége
Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot.
Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle
– magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko.
Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel
Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét.
Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről
– mondta az ANS elnöke.
Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.
Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével.
Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat
– tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.
Šaško mindent megtesz a megegyezésért
Mindent megpróbál Kamil Šaško egészségügyi miniszter, hogy kompromisszumra jusson az Orvosszakszervezettel (LOZ). Ma (szerda) reggel az egészségügyi ágazat és a sajtó képviselői előtt mutatta be, hogy a tárgyalások során felállított 19 pontból 14-ben sikerült egyezségre jutni.
A maradék 5 pont egyike, hogy a tárgyalássorozat eredményét egy újabb memorandum zárná, amit a kormány hagyna jóvá, ami szintén elfogadható a minisztériumnak. A további négy pont esetében azonban még komolyabb nézeteltérések vannak, a LOZ javaslataival nem elsősorban a minisztériumnak, hanem a kórházaknak, a munkaadóknak vannak problémái.
Megteszek mindent, hogy megtaláljuk az utat a megállapodáshoz, és tárgyaljunk az utolsó pillanatig
– jelentette ki Šaško. Szerinte a nyitott kérdésekben sem elsősorban tartalmi eltérés van, hanem a megvalósítás határidejében. Ilyen kérdés például a folyamatos működés, vagyis valójában a három műszakos üzemmód bevezetése a kórházakban. Ez egyrészt a munkatörvénykönyv módosítását is megkövetelné, amire Šaško szerint nem elég a december végéig hátralévő két hét. A javaslattal azonban nem értenek egyet a kórházak és az orvosi kamara képviselői sem.
A javaslat azt jelentené, hogy az orvosoknak is három műszakban kellene dolgozniuk, nem pedig a jelenlegi ügyeleti rendszerben. Ezt sok orvos sem akarja
– jelentette ki Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. A kórházak vezetői szerint azonban ez a gyakorlatban nem is valósítható meg, mivel ez sokkal több orvost igényelne, és már most is orvoshiány van a kórházakban.
A LOZ követeli, hogy a szükséges törvénymódosításokat is december végéig fogadják el, ami rendkívüli ülés összehívását igényelné. Ehhez a miniszter szerint a kormány beleegyezése kellene, de Šaško nem híve a nagyon gyors elfogadási folyamatnak sem.
„A törvényeket akár gyorsított eljárásban is elfogadhatjuk, de csak rendes törvényelőkészítési folyamat után. Ígérem, hogy a szükséges javaslatok már a parlament első jövő évi ülésén ott lesznek” – mondta a miniszter.
A parlament első ülése jövőre február 4-én kezdődik. Ma a kormány várhatóan a miniszter több olyan javaslatát is elfogadja majd, amelyek segíthetik a megállapodást.
A hírt frissítjük…
Visszavonják az orvosok büntetésére elfogadott törvényt
2025-ben részletes, mélységi audit zajlik majd az állami kórházakban, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. Minden nyitott, törvényhozási jellegű feladatot a szerződésben meghatározott határidők alapján teljesítenek.
A kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló törvény teljes visszavonását
– jelentette ki Šaško. Ez az a törvény, amit december elején fogadott el a parlament, és ami alapján az orvosok akár börtönbüntetést is kaphatnának, ha a veszélyhelyzet idején nem veszik fel a munkát.
A LOZ elnöke is elismerte, hogy a szerződés kompromisszumos megoldás, de sok olyan eleme van, amely előre viszi az egészségügyet.
Nem olyan egészségügyet akarunk, amely a pénzügyi oligarcháknak kínál jó üzletet
– utalt Visolajský arra, hogy megakadályozták az állami kórházak átalakítását. A kormány már korábban teljesítette ezt a feltételt, határozatban mondta ki, hogy az állami kórházak nem alakulnak át kereskedelmi társaságokká, részvénytársaságokká. A szakszervezet ugyanis attól tartott, hogy ez esetben sor kerülhet a privatizációjukra, mivel a nagy állami kórházak adósságállománya óriási, mintegy 1 milliárd euró. Fennállt a veszélye anak, hogy a hitelezők a tartozásaik fejében részlegesen privatizálják a nagy állami mammutkórházakat.
Az orvosok még karácsony előtt aláírják a kiegészítést a munkaszerződésükhöz, ami egyben biztosíték is a kormány ígéreteinek betartására.
A kiegészítés tartalmazza a feltételt is, hogy a kormánynak teljesítenie kell bizonyos feltételeket
– magyarázta a LOZ elnöke. A szerződés betartásának ellenőrzésére létrejön egy bizottság, amelyben fele-fele arányban kapnak helyet a kormány és a szakszervezet emberei.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban.
Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét
Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.
Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet
– utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba.
A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.
PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el
Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke.
A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. –
Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.
Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.
Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.
„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.
Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.
A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni.
A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől.
Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást.
A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni.
Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben
– áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.
A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni.
A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben.
Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az ANS négy pontot jövőre halasztana
Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát.
Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni.
A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal
– tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak.
A bérekben nincs megegyezés
A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.
A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége
Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot.
Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle
– magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko.
Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel
Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét.
Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről
– mondta az ANS elnöke.
Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.
Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével.
Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat
– tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.
Az államfő gratulált, Fico hallgat
A kormány és a LOZ megállapodását üdvözölte Peter Pellegrini államfő is.
Kedvező jelzés ez ebben a karácsony előtti időszakban az ország polgárai számára is, mert nem maradnak orvosi ellátás nélkül
– emelte ki a megállapodás jelentőségét Pellegrini. Külön megdicsérte Kamil Šaško egészségügyi minisztert, aki szerinte profi módon vezette a tárgyalásokat. Gratulált a miniszternek elődje, Zuzana Dolinková is, aki éppen a konszolidációs csomag elfogadása után mondott le, ami csökkentette az orvosbérek emelkedésének mértékét. A volt miniszter szerint a most elfogadott szerződés azt mutatja, hogy a kormány részéről éppen ő volt az akadálya annak, hogy megegyezés jöhessen létre az orvosokkal.
Természetesen elégedett a miniszter munkájával Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke is.
Robert Fico kormányfő egyelőre nem értélkelte a megállapodást, a szerződést sem ő, hanem Kamil Šaško írta alá, habár a kormány hagyta jóvá. Peter Visolajský szerint viszont a miniszterelnök neki is személyesen gratulált a szerződés aláírása után. Fico egyelőre még a közösségi médiában sem reagált a megállapodásra, pedig az orvosok felmondása komoly zavart okozott volna a kórházaknak. A kormányfő nem is tárgyalt az orvosokkal, ezzel jelezte, hogy az ágazat számára nem “miniszterelnöki téma”. A legutóbbi megállapodást a LOZ-zal az előző miniszterelnök, Eduard Heger írta alá.
Fico később “összeférhetetlenséggel” indokolta, hogy nem vett részt a tárgyalásokon, mivel néhány hónapja, a májusi merénylet után az orvosok mentették meg az életét.
Az ellenzéki pártok ellenőrizni fogják a megállapodás betartását. A KDH szerint a kormány a szerződéssel “időt vett” február végéig. A párt azt várja az egészségügyi minisztertől, hogy előterjeszti tervét az egészségügy további fejlesztésére.
(ú, TASR)
Šaško szerint nem kell több pénz
Kamil Šaško egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a kormány szerdán tárgyal majd a törvényekről. „A kiegészítő költségeket azokból a forrásokból fogjuk fedezni, ami már ma is a rendelkezésemre áll, nincs szükség további forrásokra” – mondta Šaško. Szerinte nemcsak a LOZ nyer a memorandum végrehajtásával.
A megállapodás része a rendszer átalakítása is, amely már meg is kezdődött, ez lehetővé teszi, hogy pontosabb információink legyenek, hatékonyabban működjön az egészségügy, ez a betegeknek is fontos
– állítja a miniszter. Bízik benne, hogy a kórházak centralizált anyagbeszerzése pénzügyi megtakarítással is jár majd, amit az egészségügy fejlesztésére fordíthatnak. Számokat azonban nem közölt. Az AZZZ szerint a minisztérium képviselői a mai tárgyalásukon nem vonták kétségbe az általuk bemutatott elemzés eredményeit.
A miniszter bízik abban is, hogy a törvényeket a parlament is elfogadja. „Ősszel mindenki, az ellenzéki és a koalíciós képviselők is azon az állásponton voltak, hogy a LOZ követelései megalapozottak” – mondta a miniszter.
Megkerestük a témában a LOZ-képviselőit is, amint válaszolnak, tájékoztatjuk olvasóinkat.
A szakma tiltakozik
A szakmai szervezetek korábban 350-500 millió euró közé tették a törvény költségvonzatát, szerintük a kormánynak ennyivel többet kellene beletennie az egészségügybe ahhoz, hogy a memorandumban foglaltak megvalósíthatóak legyenek. Ez azonban szerintük nem jelentené azt, hogy a rendszer jobban is működne.
A Szlovákiai Kórházszövetség szerint a béremelés csak a béremelés 120 millió euró pluszt igényelne a szövetségbe tartozó 82 regionális kórházban.
Az egészségügyi minisztérium a szerdán benyújtott változat szerint azonban csak 38,5 millió euróra teszi a törvény pénzügyi hatásait.
A törvény parlamenti elfogadása még kicsit bizonytalan
A koalíció csak nagyon bizonytalan többséggel rendelkezik a parlamentben, várhatóan a Hlas két képviselője nem támogatja majd az ülés megnyitását. Kérdéses Rudolf Huliak és társainak a támogatása is, akik egy minisztériumot szeretnének maguknak a kormányban. Az ellenzék szintén nem támogatja a jogszabály elfogadását, mivel nem látja biztosítottnak a szükséges pénzügyi hátteret.
A kormány csődöt mondott. Sem az egészségügyi miniszter, sem a pénzügyminiszter nem tudja, milyen pénzügyi hatása lesz az egészségügyi törvények elfogadásának
– jelentette ki Marian Viskupič, az SaS alelnöke.
A törvények már a parlamentben vannak
A kormány már benyújtotta a parlamentbe a csütörtökön elfogadott törvénytervezetet.
Az ehhez készült hatástanulmány továbbra is azt állítja, hogy a törvény hatására 38,5 millió euróval nőnek az egészségbiztosító kiadásai.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter csütörtökön elismerte, hogy a pénzügyminisztériumtól nem számíthatnak több pénzre, a keletkező költségeket az egészségbiztosítási rendszernek kell fedeznie.
A törvény elfogadása még nem tekinthető biztosnak, mert a koalíciós Hlas és SNS néhány korábbi képviselője még mindig nem erősítette meg a jogszabályok megszavazását. A februári ülés egyébként is nagyon rövid lesz, mindössze 5 programpont szerepel a napirendjén. Ez azt mutatja, hogy a koalíció nem mer rendes ülést tartani, amelyen folytatnák például a decemberben első olvasatban elfogadott jogszabályok vitáját.
Az ellenzék nem segít, a Szövetség inkább egyetért
A parlamenti ellenzéki pártok kijelentették, hogy nem támogatják az egészségügyi törvények elfogadását. Az SaS azzal érvel, hogy még mindig nem világos, mennyibe kerül és ki fizeti a végrehajtásukat. A Progresszív Szlovákia csak abban az esetben lenne hajlandó támogatni az elfogadásukat, ha a koalíció beleegyezik az előrehozott választások megtartásába, vagyis a parlament feloszlatja önmagát.
A Magyar Szövetség alapvetően pozitívnak tartja a memorandum végrehajtását. Viola Miklós elnökségi tag a LOZ-zal ért egyet abban, hogy a munkaidő csökkentése nem okoz majd komoly problémát a kórházaknak. Szerinte a kórházak belső pénzügyi tartalékai fedezhetik ezeket a költségeket.
Pénzügyi ellenőrzést kell végrehajtani, hogy lássuk, milyen tartalékaik vannak a kórházaknak
– jelentette ki pénteken Viola. Abban bízik, hogy a memorandum hatására felgyorsul az egészségügy reformja, amire szerinte nagy szükség van.
Újabb probléma a láthatáron
A kórházak és a rendelők szövetsége egy újabb problémára is figyelmeztet: az egészségügyi minisztérium még nem készítette el az úgynevezett programrendeletet az idei évre, tájékoztatott a TASR állami hírügynökség. Ez a dokumentum határozná meg az egészségügyi költségvetés felosztását az egyes ágazatok, a kórházak és a rendelőintézetek között. Amíg ez a dokumentum nincs kész, sem a kórházak, sem a magánorvosok nem tudnak tárgyalni az egészségbiztosítókkal az idei finanszírozásról.
A szerződéseik pedig március végén lejárnak, ha addig nem sikerül újat kötni, akkor fizetőssé válhat az egészségügy.
Az egészségügyi minisztérium azzal érvel, hogy amíg a LOZ-zal kötött memorandumot nem foglalják törvénybe, addig nem tudják elkészíteni a programrendeletet sem. A szaktárca állítja, hogy februárban elkezdődhetnek a tárgyalások a dokumentumról, amelyet már tavaly el kellett volna fogadni.
A betegek járhatnak a legrosszabbul
Az ANS szerint a törvénymódosítás következményei az egész egészségügyi rendszerre jelentős hatással lesznek. A legnagyobb terhet a kórházak viselik majd, amelyeknek meg kell küzdeniük a növekvő működési költségekkel, a csökkenő betegellátási kapacitással és a mélyülő adósságokkal.
Végső soron azonban a legnagyobb vesztesek a betegek lehetnek, akiknek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése még nehezebbé válhat
– tette hozzá a szövetség.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
