Új képzések indulnak 2025 szeptemberében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE). A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) esetében három alapszakra, valamint három mesterképzésre jelentkezhetnek a hallgatók. Emellett a Társadalomtudományi Doktori Iskolával is bővült a kínálat. A részletekről Kuminetz Gézával, az egyetem rektorával beszélgettünk.
– Miért tartották fontosnak a gazdálkodási és menedzsment alapszak elindítását?
– Bár a Katolikus Egyház társadalmi tanítása az élet minden területét lefedi, leginkább mégis a gazdaságban kell megjelennie. Fontos kérdésekre kell megadnunk a választ. Milyen emberi szükségletek vannak? Miért gazdálkodunk? Azért, hogy növeljük a profitot, vagy ellehetetlenítsük a versenytársainkat? Mire jó a gépesítés, az automatizálás? Valóban elveszi az ember munkáját, vagy az a feladata, hogy megkönnyítse a munkavégzést? Ezen a területen a teremtésvédelmi kérdések is kiemelt szerepet kapnak, egy katolikus egyetemnek pedig ennek a fontosságát is hangsúlyoznia kell. Manapság azt is látjuk, hogy a kizárólag a nyereséget szem előtt tartó felfogás miatt boltjainkban olyan külföldi élelmiszereket árusítanak, amelyeket itthon is megtermelünk. Ez nem nevezhető sem észszerűnek, sem környezetbarátnak.
A gazdálkodás és menedzsment magában foglalja a pszichológiai, politikatudományi, történeti, filozófiai tárgyak ismeretét is, hiszen a statisztika és az adózási ismeretek mellett szükség van döntéselméleti, gazdaságszociológiai, munkajogi, kommunikációtudományi és más ismeretekre egyaránt. Természetesen az üzleti tervezés, a menedzsmentkontroll és a szervezetfejlesztés is fontos része a képzésnek, csakúgy, mint a ma már elengedhetetlen számítógépes adatelemzés, a humánerőforrás-menedzsment, az államháztartástan és az üzleti etika. Ehhez a képzéshez egyébként lényegében már rendelkezésünkre áll az oktatói állomány.
– Hol tudják hasznosítani a hallgatók az itt megszerzett ismereteket?
– Szinte minden olyan területen, amely valamiképp összefügg a gazdasággal. A képzés során a hallgatók három specializáció közül választhatnak: kisvállalkozás, üzleti kommunikáció, humán erőforrások fejlesztése. Szándékunk, hogy a harmadik évre elindítjuk az ehhez kapcsolódó mesterképzést is.
– A képzés során lehetőség lesz szakmai tapasztalatszerzésre. Mit jelent ez pontosan?
– A képzési tervben egy tizenkét hetes gyakorlat is szerepel. Már most is vannak partnereink, náluk lehet majd az itt tanultakat kipróbálni. Másrészt maga a gyakorlati élet megismerése is fontos tapasztalatszerzés lehet a hallgatók számára.
– Miért tartották fontosnak a gyógypedagógia alapszak elindítását?
– Az oktatási intézményekben egyre a több sajátos nevelési igényű gyermek, miközben a szakemberek száma nem tart lépést a növekvő igényekkel. Manapság minden pedagógusnak szüksége lehet ilyen irányú ismeretekre. Az elesettek, a rászorulók iránt az Egyháznak kiemelt felelőssége van, ez megnyilvánul ebben a képzési formában is. A gyógypedagógiai alapszak elindítását más is indokolja. A Vitéz János Tanárképző Központ célul tűzte ki a pedagógusképzés megújítását, beleértve e képzésfejlesztési tevékenységbe az óvodapedagógus, a tanító- és a tanárszakok gyógypedagógiai tartalmakkal történő frissítését is. Hiszen
– Indítanak filozófia, politika, gazdaság alapszakot is.
– Ennek egyik oka az volt, hogy láttuk, sok diák csak az egyetemen dönti el, merre fog továbbindulni a pályáján. Ez egy olyan szak, ahol a hallgató megkapja azokat a szükséges alapismereteket, amelyek segíthetik a konkrét irány megválasztásában. Ezek a tudományterületek amúgy is összefüggenek egymással. Az itt végzettek széles alapot kapnak ahhoz, hogy ismereteiket hatékonyan felhasználhassák. Ez jó belépést jelent a mesterképzések, szakirányú továbbképzések felé. Természetesen szempont az is, hogy a katolicitás szelleme megjelenjen a filozófiában, a politikában és a gazdaság területén is. Ugyanakkor ez nem káderképző.
Képzett, értelmes emberekre minden társadalomnak szüksége van, velük lehet párbeszédet folytatni, őket ugyanis nem lehet manipulálni. Ehhez a képzéshez szinte minden feltétel a rendelkezésünkre áll már.
– A képzés az egyetem Jog- és Államtudományi Kara (JÁK), valamint Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közreműködésével jött létre.
– Ezért is vesznek részt a munkában a jogi kar, valamint a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet oktatói. A szak felelőse Schlett András tanár úr, aki egyébként a Pázmány BTK politikatudományi képzéseiben már régóta tanít. Ami a karon belüli együttműködést illeti, nagy öröm volt számunkra, hogy mind a társadalomtudományi társszakok, mind a filozófia tanszék örömmel vett részt a projektben, s ennek eredményeképpen akkreditált képzésként hirdethetjük meg ezt az új és izgalmas szakot.
– Mindezek mellett új mesterképzések is indulnak. Mi mondható el az angol nyelvoktató képzésről?
– A hároméves alap angoldiploma megszerzésével nem válik oktatóvá a hallgató. Az angol nyelvoktató két féléves, elvégzésével már taníthat valaki akár nyelviskolában, akár a felnőttképzés más területein. Ma nagy szükség van olyan tanárokra, akik a nyelvet magas szinten beszélik, s emellett az angol–amerikai kultúrát is jól ismerik.
– A modern Közel-Kelet-tanulmányok MA-képzés elindítását miért tartották fontosnak? Közrejátszott ebben a térség konfliktusainak globális hatású szerepe?
– A Pázmány számára mindig fontos volt ez a terület. Az arab vagy a héber nyelv oktatásának nálunk komoly hagyománya van. De meg kell említenünk az egyetemhez kapcsolódó közel-keleti régészeti ásatások jelentőségét is. Vagyis a Pázmánynak van egy olyan oktatói gárdája, amelynek a munkája biztosítja ennek az iránynak a magas színvonalát.
Nem véletlen, hogy a képzés a régió valamennyi nagy kulturális és politikai központját – az Öböl-térség, Izrael, Törökország és Irán – a látókörébe vonja, s ezzel párhuzamosan lehetőséget teremt a térség négy meghatározó nyelve – arab, héber, perzsa, török – közül az egyik alapjainak elsajátítására is.
– A társadalmimagatartás-elemzés és politikai kommunikáció szak több területet kapcsol egybe. Mit fognak tanulni az ide jelentkezők?
– Napjainkban az emberek viselkedéskultúrája nincs túl magas színvonalon. A szak azt kívánja lehetővé tenni, hogy a politikatudomány elméleti alapjait a társadalomlélektan ismereteivel ötvözve olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemről, akik képesek a gyakorlati életben a politikai-társadalmi célok megfogalmazására és hatékony közlésére. A társadalmimagatartás-elemzés és politikai kommunikáció mesterszak egyedi módon ötvözi a pszichológia és a politikatudomány elméleti és gyakorlati ismereteit.
– Nemrég megkapta az akkreditációt a Pázmány új Társadalomtudományi Doktori Iskolája. Ennek mi a jelentősége az intézmény életében?
– Valóban, a PPKE BTK társadalomtudományi képzéseit egyetemünk hallgatói a következő tanévtől kezdve a doktori képzés szintjén is folytathatják. Emellett várjuk a más egyetemeken végzetteket is.
Az a célunk, hogy magas szintű tudományos tevékenységet folytató, etikus szakembereket képezzünk, akik a társadalmi jelenségeket egymással összefüggésben, kulturális és történeti meghatározottságukban, módszertani megközelíthetőségük sokféleségében képesek vizsgálni és értékelni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a nálunk végzettek ismerjék a Katolikus Egyház értékeit, és tudományos szinten is képesek legyenek bemutatni az Egyház társadalmi tanítását. A doktori iskola évente tíz-húsz új doktorandusz felvételére számít, az első évfolyam iránt már most nagy az érdeklődés.
– Az Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK) esetében milyen újdonságokat említene meg?
– Fontosnak tartom ráirányítani a figyelmet arra az újonnan indult modulra, amely a mesterségesintelligencia (MI) -alapú üzleti informatikával foglalkozik, és amelyet Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley vezérigazgatója szervez. Ez a program lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók közvetlenül egy vezető üzleti szakember irányításával sajátítsák el az MI-technológiák üzleti alkalmazásait. Emellett az ITK továbbra is nagy hangsúlyt helyez a nyelvtechnológiára, amely az MI legmodernebb trendjeit követi, mint például a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM) kutatás-fejlesztése. Ezen a területen Prószéky Gábor oktatónk, a magyar nyelvű ChatGPT, a PULI megalkotója végez kiemelkedő munkát. A Coursera kurzusokon világszínvonalú tananyagot sajátíthatnak el hallgatóink, emellett szakterületük aktuális, piacképes ismereteit is megszerezhetik. Kiemelném még a kvantummérnöki MSc-képzést, amely a 2024/25 őszi félévében indult. Ez egy valódi újdonság Magyarországon. A kvantuminformatika és a kvantumtechnológia várhatóan a mesterséges intelligenciát követő nagy technológiai ugrás lesz. Akik ezt a képzést választják, a jövő ipari technológiájának szakértőivé válhatnak.
– Mit jelent a harmadik missziós tevékenység? Miért fontos ez az egyetem számára?
– A Jog- és Államtudományi Karon (JÁK) immár huszonöt éve folyik a jogász végzettségűek szakosodását előmozdító posztgraduális oktatás. Mára 26 szakirányú továbbképzési szakot hirdetünk jogászoknak, és 10 különböző szakon szerezhetnek jogi alapismereteket nem jogász végzettségű szakemberek.
– Mit lehet tudni a Pázmány Jogi Szabadegyetemről?
– A hit és a tudomány kapcsolata évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az a hely, ahol a katolikus tanítás egységes világmagyarázata találkozik a különböző tudományterületek által feltárt és képviselt tudományos igazságokkal. A jogi karunkon működő szabadegyetem sorozatainak témaválasztásainál mindig figyelünk arra, hogy a szakterületek, melyeket vizsgálunk, leképezzék korunk legfontosabb, legérzékenyebb kihívásait, és reflektáljanak a társadalom széles rétegeit érintő olyan súlyos felvetésekre, mint amilyen például a digitális technika fejlődése, teremtett világunk fenntarthatósága vagy éppen a hatalmi struktúrákat alapjaikban befolyásoló média – különösen a közösségi platformok – területe. Legutóbbi sorozatunk középpontjában olyan, az egészségünkkel, életünkkel és méltóságunkkal összefüggő napi, aktuális kérdések álltak, mint például a betegjogok, az élet kezdetén és végén felmerülő dilemmák, amelyekre jogi, etikai és teológiai tudásunk alapján kerestünk válaszokat. Januárban három új sorozat is indult szólásszabadság, teremtésvédelem és technológiai forradalom témakörökben.
Fotó (archív): Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2025. február 2-i számában jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
