Tavaly decemberben Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett, ezt követően pedig alkotmányos vádeljárás indult ellene, ami politikai és gazdasági válságot okozott az országban. Mi következik?
A HADIÁLLAPOT KIHIRDETÉSE
2024. december 3-án Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett, ezt követően pedig alkotmányos vádeljárás indult ellene. Az elnök indokolása szerint meg akarta védeni az országot az Észak-Koreával szimpatizáló államellenes erőktől. Alig két órával a bejelentés után a parlament eltörölte a rendeletet, így másnap reggel fél 5-kor Jun elnök kénytelen volt feloldani a hadiállapotot.
Hat ellenzéki párt, köztük a Demokrata Párt 2024. december 4-én alkotmányos vádeljárást kezdeményezett az elnök ellen, de a határozatképesség hiánya miatt nem sikerült keresztülvinniük azt. Egy héttel az első próbálkozást követően az ellenzéki pártok újfent alkotmányos vádeljárást kezdeményeztek. Ez alkalommal a nemzetgyűlés 300 szavazatból 204 igen szavazattal elfogadta azt, így december 14-én a nemzetgyűlés vád alá helyezte az elnököt, ezzel ideiglenesen felfüggesztette tisztségéből.
Az első vádeljárási kezdeményezést követően Jun elnök elnézést kért a szükségállapot kihirdetéséért és azért, hogy politikai káoszba taszította az országot. Jóllehet, öt nappal később kijelentette, hogy a hadiállapot elrendelése nem képezi bírósági döntés tárgyát, ezért küzdeni fog az alkotmányos vádeljárás és a nyomozás lefolytatása ellen.
A koreai jogszabályok szerint amint a nemzetgyűlés jóváhagyja az alkotmányos vádeljárást, azt el kell juttatni az Elnöki Hivatalhoz. Amint pedig az Elnöki Hivatal megkapja a vonatkozó állásfoglalást, az elnököt felfüggesztik és a kormányfő lép a helyébe, mint ügyvivő elnök.
A BEJELENTÉS HÁTTERE
Jun elnök 45 évvel a Pak Csong Hi elnök ellen elkövetett merénylet után rendelt el hadiállapotot, amely az első rendkívüli állapot volt 1987 óta, amikor országszerte megmozdulásokat és tüntetéseket szerveztek a demokrácia védelmében. Jun elnök úgy fogalmazott, hogy azért hirdette ki a szükségállapotot, hogy „megvédje Koreát az észak-koreai fenyegetésektől, és felszámolja az államellenes erőket, amelyek kizsákmányolták a koreai polgárok szabadságát és boldogságát”. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hadiállapot kihirdetésének célja valójában „a szabad alkotmányos rend védelme” volt.
Bár Jun elnök a hadiállapot háttereként a nemzetbiztonságot és az Észak-Korea felől érkező fenyegetéseket jelölte meg, hamar kiderült, hogy
Forrás:latoszogblog.hu
Tovább a cikkre »
