A legjobban teljesítő magyar iskolák: eredmények és tanulságok az INEKO listájáról

A legjobban teljesítő magyar iskolák: eredmények és tanulságok az INEKO listájáról

A legjobban teljesítő magyar iskolák: eredmények és tanulságok az INEKO listájáról Török Máté2025. 01. 28., k – 16:49

A tanulók eredményeire fókuszáló lista első száz helyezettje között több magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolát, valamint gimnáziumot is találunk. Megkérdeztük a legmagasabb pontszámot kapó magyar intézmények igazgatóit, és a gazdaságkutató intézet értékelését is megvizsgáltuk.

A legjobb eredményeket országosan a pozsonyi Mudroňova 83 név alatt működő alapiskola, a szakközépiskolák közül a Nagyszombati Kereskedelmi Akadémia, a gimnáziumok közül a Grössling utcai, GAMČA néven is ismert intézmény érte el az INEKO (Inštitút pre ekonomické a sociálne reformy) gazdaságkutató intézet rangsorolásában, de nézzük is a magyar iskolákat!

Kimagasló évfolyam Szencen, hátrányos helyzetűek Gömörben

A Szencen működő Szenczi Molnár Albert Alapiskola kategóriájában a 48. helyen zárt, ezzel a legjobb helyezést érte el a magyar alapiskolák közül 8 ponttal az elérhető 10-ből. Matus Mónika, az intézmény igazgatója szerint helyén kell kezelni a dolgokat.

„Sokan kifejtették már, hogy ez csak egy mérhető adatsorok alapján kialakított lista, ami nem tükrözi a valóságot. 

Azt gondolom, hogy az iskolák, sőt még az egyes évfolyamok sem összehasonlíthatók.

Hiszen a tavalyi évünk kiemelkedő volt: annyi országos versenyen elért győzelmünk az elmúlt tíz évben nem volt, mint tavaly”

– fejtette ki, de hozzátette, hogy mindezek ellenére meglepődtek és rettentően örülnek, hogy a mérhető eredmények – a tesztelés, a versenyek – alapján elsők lettek a magyar iskolák között. Azt is elárulta, megünneplik a tanári karral, mert mindenkinek kell a visszajelzés.

A második legjobban teljesítő ilyen intézmény, a dunaszerdehalyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola csupán a 136. helyre fért fel.

A legkevesebb pontszámot a magyar tanítási nyelvű alapiskolák közül – 2,6 – a feledi Szombathy Viktor Alapiskola kapta.

Itt a tavalyi tanév 473 tanulójából 106 szociálisan hátrányos helyzetű volt. 

Vagyis nagyjából minden negyedik diák rossz körülmények közül jött, azzal pedig az elmúlt időszakban többször is foglalkoztunk, mennyire meghatározó a családi háttér a tanulmányi eredményekben és sikerekben.

Kapcsolódó cikkünk

Az elmúlt időszak felmérései sorra azt igazolják, hogy ha jó helyre születsz, az már legalább fél siker. Vagyis a szociális, gazdasági, családi háttér elképesztő mértékben befolyásolja diákjaink tanulmányi eredményeit. Az országban mutatkozó társadalmi különbségekről és az oktatás aktuális helyzetéről Prékop Mária pedagógussal beszélgettünk.

Prékop Mária volt az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola igazgatója, jelenleg pedig Pozsonyban tanítja a legkisebbeket a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnáziumban.

Mennyire meghatározó a tanulók családi háttere?Mi a különbség egy rozsnyói és egy pozsonyi iskola között?Miért nem tudnak kitörni a tanulók az őket visszatartó közegből?Hogyan értékelhető az oktatási reform?Mi motiválhatja a tanárokat?

Összehasonlításképpen – szintén az INEKO adatai alapján – a szenci alapiskolában egy hátrányos helyzetű diák sem tanult tavaly. Matus Mónika meg is jegyezte általánosan:

Hogyan lehetne összehasonlítani bennünket itt a főváros mellett egy gömöri kisiskolával, ahol a pedagógusok erőn felül dolgoznak még azért is, hogy egyáltalán bejárjanak a tanulók?

– fogalmazott, magyarázva, hogy nagyon sok összehasonlíthatatlan tényező van.

Ógyallán versenyhelyzet van, Szepsiben hiányzó adatok

A legmagasabb pontszámot a magyar szakközépiskoláink közül a Ógyallai Építőipari Szakközépiskola érte el, amely 7,2-es értékelésével a 31. helyet foglalja el.

Tóth István igazgató szerint lehet vitatni, hogy mennyire releváns ez a felmérés, de úgy véli, hogy teljesen igazságosan rangsorolni gyakorlatilag lehetetlen. Azt viszont nem hiszi, hogy van olyan iskola, amely ezt ne figyelné.

Örülünk mindenesetre, hogy a vizsgált adatok azt mutatják, jól teljesíttünk. Amiben javulást látok – mert rendszeresen jó helyen zártunk az elmúlt években, de a mostani a legjobb helyezésünk –, hogy nagy az érdeklődés az iskolánk iránt

Hírdetés

– mondta, kifejtve, hogy ez is egy mutató, ami azt jelzi, valamit jól csinálnak, mert így versenyhelyzet van a tanulók között.

Olyan helyzetben vagyunk, hogy még a magyar jelentkezők közül is csak azokat vesszük fel, akik jobban teljesítenek 

– jelentette ki.

Érdekesség ebben a vonatkozásban, hogy az intézményben a kezdetektől csak egy szakot oktatnak, nem bonyolították és nem tették ilyen értelemben diverzifikálttá az oktatást. A megfelelő tanárokat megtalálni nem egyszerű, hiszen elvárás, hogy a szlovák és magyar osztályokban egyaránt bevethetőek legyenek. De azt a tényt, hogy szlovák és magyar tagozat működik párhuzamosan, és a diákok kapcsolatban is vannak egymással, nagyon pozitívnak látja.

Én úgy látom, hogy a megítélt magas pontszám, a diákoknak és a tanároknak köszönhető. Kívánom minden intézménynek, hogy lehetőségük legyen válogatni

– mondta Tóth István.

Az ógyallai iskolát a Losonci Pedagógiai Szakközépiskola követi az 53. helyen 6,8 ponttal, majd ugyanilyen pontszámmal, de az 58. helyen az Érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia.

A Komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola a 65., a dunaszerdahelyi Neratovicei téri Magán Szakközépiskola a 78.

Azok közül, ahol magyar nyelven is folyik képzés, a leggyengébb pontszámot a szepsi Agrotechnikai Szakközépiskola kapta. 

Ehhez viszont hozzátartozik, hogy rengeteg adat hiányzik az iskoláról az INEKO oldalán, és ezek hiányában pontozták le 3,3-ra. 

Fel is tüntetik az intézmény számára, hogy érdeklődés esetén küldjék el bemutatkozásukat és legnagyobb sikereiket.

A szakközépiskolák közül kimagasló eredményt ért még el a párkányi Összevont Magániskola (a helyiek Mokos-iskolaként ismerhetik), ők az 5. helyen végeztek 8,2 ponttal. Itt hároméves vendéglátóipari képzés, fodrászképzés folyik magyarul, valamint kétéves vállalkozói továbbképzésre is lehetőség van.

A Márai hasít, a rimaszombati TMRG megítélése kérdéses

A gimnáziumaink közül a kassai Márai Sándor Gimnázium zárt a legjobban: 20. lett 8,1-es értékeléssel. Az iskola vezetősége azt tapasztalja, a szülők is egyre inkább figyelembe veszik az éves értékelést. 

Csurkó Éva igazgató elmondta, ráadásul specifikus helyzetben vannak, mert Kassán a szlovák iskolákkal is konkurálnak: alapvetően magyar szülők gyermekei látogatják az intézményt, ugyanakkor gyakori, hogy vegyes házasságból származók is a Márait választják. 

Az igazgató ezt többek között az INEKO által nem mért (és nem is számszerűsíthető) tényezőkkel magyarázza. Szerinte az iskolában a tanárok maximálisan elkötelezettek és nagyon pozitív a légkör.

„Az INEKO nem mindenható, ezt elmondjuk az érdeklődőknek is. Nem vesz figyelembe minden értékelési szempontot, ami meghatároz egy jó iskolát” – fogalmazott, de hozzátette:

Mindazonáltal a gazdaságkutató intézet pontosan leírja, mit mér, tehát abszolút releváns.

A rangsorban elért eredményüket többek között azzal magyarázta, hogy a számításba vett rendkívüli eredményeik – vagyis, hogy a létszámhoz viszonyítva, milyen eredményeket produkáltak a minisztérium által támogatott versenyeken – kimagaslóak.

Vagyis nagyon intenzív nálunk a tehetségfejlesztés

– vonta le a következtetést.

A dunaszerdahelyi Magángimnázium a következő a sorban: 36. hely, 7,4 ponttal, a Duna utcai gimnázium Pozsonyban (MTAG) 53., 7,1 ponttal. Az első százba még a komáromi Selye János Gimnázium (66.), a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium (80.), a rimaszombati Ivan Krasko Gimnázium (82.) és a rozsnyói Pavol Jozef Šafárik Gimnázium (95.) került be.

A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium kapta a legkevesebb pontot: kerek 4-et. Ezzel a nyolcadik leggyengébb eredményt érték el. 

Itt is az áll azonban fenn, hogy számos – a meghatározott szempontok alapján – fontos adat hiányzik. 

Nem derül ki például, hogy hogyan érvényesültek a gimi diákjai, folytatták-e tanulmányaikat, illetve sikerült-e munkát találniuk, de a költségvetés sincs feltüntetve az INEKO honlapján.

Mi alapján rangsorol az INEKO?

Alapiskolák esetében:

az országos mérések (Tesztelés 5, Tesztelés 9) eredményei az 5. és 9. évfolyamban, valamint a tanulók rendkívüli eredményei államilag elismert és támogatott versenyeken.

Gimnáziumok és szakközépiskolák esetében:

az érettségi vizsga, a tanulók rendkívüli (verseny)eredményei, illetve az iskola végzőseinek munkanélküliségi rátája.

A tanulók rendkívüli eredményeit mindkét esetben az iskoláknak kiosztott pénzügyi támogatás összege képviseli, amelyet a diákok által elért versenyeredmények alapján ítélnek oda. Vagyis attól függően, hogy teljesített az adott intézmény diákja a tantárgyi olimpiákon, nemzetközi projektekben. Hogy pontosan melyik versenyekért jár támogatás, az oktatási minisztérium határozza meg. 

A magánszemélyek által szervezett fizetős versenyek nem tartoznak ide, de pl. a magyarországi versenyek sem, ami több magyar tannyelvű iskola végeredményét jelentősen befolyásolhatja.

A szakközépiskolák esetében a végzősök munkanélküliségi rátája nagyobb súlyt kap az értékelésben, mint a gimnáziumok esetében, mivel a gimnáziumok végzősei általában a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat. Utóbbiaknál viszont a továbbtanulási ráta az igazán mérvadó.

A módszertan részletes információi (beleértve az egyes mutatók súlyozását és az értékeléshez figyelembe vett szempontokat részleteiben) ide kattintva elérhetőek.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »