Míg Fico 76-ig akar elszámolni, az ellenzék több tízezerig Tokár Géza2025. 01. 24., p – 13:41
Pénteken kormányellenes tömegtüntetések zárják a forrongásokkal, konfliktusokkal teli hetet. Miközben Robert Ficónak (Smer) a koalíción belüli számokat kell biztosítania, az ellenzéki pártok érdeke, hogy minél többen menjenek ki az utcára.
A feszültség fő kiváltó oka, hogy kedden a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyaló rendkívüli ülésén Robert Fico miniszterelnök ismertette a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) titkosított jelentését. A dokumentumban a nyilvánosságra került információk alapján erősen utalnak arra, hogy az ellenzék többek között a tüntetéseket felhasználva próbálná meg átvenni a hatalmat – ezt minden érintett tagadta.
A nyugatpárti tünetések új vetületet kaptak, a szervezők és az ellenzék szerint is célzatos lejáratásról lehet szó. Fico eközben a jelentést is felhasználva igyekszik megszilárdítani a jelenleg nem létező parlamenti többségét a februári ülés előtt.
A többség nyomában
A miniszterelnöknek jelenleg csak másodlagos problémája, mennyien mennek ki az utcára pénteken. A számára a legfontosabb, hogy a kormánykoalíció valamilyen módon stabil többséget tudjon bebiztosítani, lehetőleg még a februári ülésszak előtt. Ebben bizonyos értelemben a SIS-jelentés is segíthet neki: a dokumentum ürügyén megkezdődött a koalíció összezárása.
A három kormánypártnak a Nemzeti Koalíció és a Hlas elégedetlenjei nélkül mindössze 72 képviselője van a parlamentben. A héten Andrej Danko SNS-elnök eredménytelenül tárgyalt Rudolf Huliakkal és a köré csoportosuló két képviselővel, a furcsa találkozó mindössze néhány percig tartott: Danko és Huliak emberileg és szakmailag is rossz viszonyban vannak egymással.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A koalíció képviselői azt ígérték, januárban megpróbálják elsimítani a Hlas és az SNS közti nézeteltéréseket, de jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a helyzet semmit sem javult. A konfliktus a parlament februári ülésére is komoly hatással lehet.
Tavaly decemberben már láthattunk példát arra, hogy a koalíción belüli széthúzás hogyan akaszthatja meg a törvények elfogadását a parlamentben: a Hlas négy képviselője, Samuel Migaľ, Roman Malatinec, Radomír Šalitroš és Ján Ferenčák blokkolták az SNS sporttörvényeinek megszavazását, emiatt a soron következő, februári ülésre kellett halasztani a voksolást.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyre több gondot okoz a koalíciónak a Hlas négy képviselője, akik ma (szerdán) is többször megakasztották a parlament működését. Matúš Šutaj Eštok pártelnök szerint a frakciója nem fog széthullani, mint az SNS frakciójával történt, de elismerte, hogy a kialakult helyzetről tájékoztatta a Brazíliában tárgyaló Robert Ficót is. Az ellenzék élvezi a helyzetet.
A Hlas egyelőre kezelhetőnek tartja a négy képviselője, Roman Malatinec, Samuel Migaľ, Radomír Šalitroš és Ján Ferenčák miatt kialakult válságos helyzetet. A parlament ma sem tudott megszavazni több törvényjavaslatot, mert a képviselők nem vettek részt a szavazásnál, és így a plénum határozatképtelenné vált. A négy képviselő kihasználja, hogy a Rudolf Huliak és két társa sem vesz részt a szavazásokon, így a koalíciónak gyakorlatilag csak 72 biztos képviselője maradt.
Róbert Puci frakcióvezető a négy képviselőjük akcióit a frakción belüli megállapodások megsértésének tekinti.
Hát eléggé mozgalmasak a frakcióülések az elmúlt időben. Bizonyos dolgokról csak a szavazásoknál értesülünk, de igyekszünk menet közben megoldani a dolgokat
– mondta a TASR szerint a képviselő. A lehetséges „megoldást” azonban nem részletezte.
Az egészségügyi minisztert sem kímélik
A négy képviselő ma (szerdán) délelőtt – Kamil Šaško egészségügyi miniszter tudtán kívül – találkozott az Orvosszakszervezet (LOZ) képviselőivel is, akikkel a kormány által vasárnap elfogadott, a veszélyhelyzet kihirdetésének feltételeiről szóló jogszabályt is átvették.
Nem titkolják, hogy túl szigorúnak tartják a jogszabályt, börtönbüntetés helyett csak pénzbírságot javasolnak a veszélyhelyzet előírásait megsértő orvosoknak.
Egyben pluszpénzt adnának azoknak az orvosoknak, akik a felmondásuk ellenére is felvennék a munkát a kihirdetett veszélyhelyzet esetén. A pluszpénz 50 százaléka lenne a fizetésüknek.
A törvény második olvasatba való utalását ugyan lehetővé tették azzal, hogy jelen voltak a szavazáson, de nem szavazták meg.
„A legfontosabb az volt, hogy ebben az ügyben ne legyen blokkolva a parlament, és maradjon lehetőség arra, hogy a szakszervezet és a miniszter tovább egyeztethessen a vitás kérdésekről” – kommentálta a helyzetet Ján Ferenčák.
Arról egyelőre nem beszélnek, hogy mi lesz, ha a koalíció mégsem enyhítené a jogszabálytervezetet.
A kormányban elfogadott változat alapján akár egy év börtönt is kaphat az az orvos, aki nem veszi fel a munkát, ha erre kötelezik, ha pedig valaki az ellátás hiánya miatt egészségkárosodást szenved vagy meghal, a „hiányzó orvosa” egytől öt évig terjedő börtönt kaphat.
Samuel Migaľ szerint a koalíciónak önreflexióra van szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon működni. Arra készülnek, hogy csak azokat a törvényeket fogják támogatni, amelyek összhangban vannak a koalíciós szerződéssel és a kormányprogrammal.
Az önreflexió alatt azt értem, hogy elkezdünk partnerként viselkedni egymással. Vagyis, hogy a törvényjavaslatokat nem képviselői javaslatként visszük be a parlamentbe
– mondta a Denník N szerint a képviselő.
Kapcsolódó cikkünk
Csak februárban szavaz a parlament a sporttörvényekről, valamint a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozásról. A Smer, a Hlas és az SNS megállapodott e programpontok elhalasztásáról.
Szintén a következő, február 4-én kezdődő ülésszakra halasztották a november 17-én tartott ellenzéki tüntetésekről szóló kormánypárti határozati javaslat megvitatását is. A tervezetben kormánypárti politikusok bírálják az ellenzéki vezetőket, gyűlöletkeltés és szélsőséges politikai megnyilvánulások miatt. A javaslat része a Robert Fico (Smer) kormányfő elleni merénylet ügyében folytatott nyomozásról szóló jelentés ismertetése is.
A parlament több sikertelen próbálkozást tett a sporttörvények elfogadására, de határozatképtelennek bizonyult, mivel Samuel Migaľ (Hlas), majd Roman Malatinec (Hlas) sem jelentkezett be a szavazás előtt.
Szintén határozatképtelen volt a parlament a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozásról szóló szavazásnál, az ellenzéken kívül a Hlas-SD három képviselője sem jelentkezett be. Nem értenek egyet azzal a javaslattal, hogy indokolt esetben a kormány felelős tagját más miniszter helyettesíthesse a parlament európai ügyekért felelős bizottságában.
Šutaj Eštok még nyugodt, Danko dühös
Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke egyelőre kezelhetőnek tartja a helyzetet, és nem fél attól, hogy a négy képviselő kilép a frakcióból.
Nem a Hlasszal van problémájuk, hanem Andrej Dankóval
– jelentette ki a pártelnök-miniszter. A kialakult helyzetről azonban már kedden tájékoztatta a Brazíliában tárgyaló Robert Fico miniszterelnököt.
A helyzet miatt Andrej Danko, az SNS elnöke a legdühösebb, mivel Migaľ miatt februárra kellett halasztania a Sportalapról szóló jogszabályt és a sporttörvény módosítását.
Ha ezek a képviselők szét akarják verni a kormányt, akkor a legjobb úton járnak
– jelentette ki Danko. Szerinte az SNS most engedett azzal, hogy elhalasztották a jogszabályok elfogadását, igaz, nem is tehettek mást, mert Migaľék nem voltak hajlandóak szavazni róla.
Az ellenzék élvezi a helyzetet
A Progresszív Szlovákia, látva a kialakult helyzetet, megpróbálkozna Fico leváltásával.
Ezt az ellenzéki partnereinkkel kell megvitatnunk, de azt mondom, ha Ficónak van legalább némi fogalma arról, hogy mi zajlik a parlamentben, látnia kell, hogy itt az út vége
– mondta Michal Šimečka pártelnök. Milan Majerský, a KDH elnöke szerint az egyes indítványok februárra halasztása azt bizonyítja, hogy a koalíció „nem bír” és „nem tud kormányozni”.
Nem a Migaľ-féle csoportosulás az egyetlen, amely problémákat okoz a koalícióban. Az SNS listáján bejutott három képviselő, Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík durván összevesztek a párt elnökével, Andrej Dankóval, emiatt októberben el is hagyták az SNS frakcióját.
Nélkülük, valamint a Hlas négy képviselője nélkül a koalíciós pártok mindössze 72 szavazattal rendelkeznek a parlamentben, ami messze nem elegendő a törvények elfogadásához.
Egyúttal hozzá kell tenni, hogy az említett két képviselőcsoport csak bizonyos esetekben nem szavaz együtt a koalícióval: a 2025-ös állami költségvetés elfogadását például mindegyikük támogatta.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Kmec halasztaná az ülést
A képviselők a decemberi parlamenti zűrzavar után arról beszéltek, januárban megpróbálják elsimítani a feszültségeket, hogy a február 4-én kezdődő ülésre már konfliktusmentesen térhessen vissza a koalíció. Az összetartásra kifejezetten szükség lenne, hiszen több olyan javaslat is napirendre kerül, amelyek megszavazása már csaknem fél éve húzódik, legyen szó akár az új házelnök megválasztásáról, akár a közmédia tanácsának összetételéről.
Kapcsolódó cikkünk
Rudolf Huliak háromfős csoportjának kiválása és a Hlas frakciójának partizánkodó képviselői miatt több parlamenti teendőjét is februárra halasztotta a kormánykoalíció. Néhány fontos intézkedést egyenesen fél éve halasztanak már hónapról-hónapra a döntésképtelenség miatt.
A koalíció már kora nyáron szembesült néhány problémával a határozatképesség terén, hiszen a parlament elnökének személyéről Peter Pellegrini elnökké választása után minél gyorsabban szerettek volna dönteni. Ez az ügy azóta is húzódik és fokozatosan csatlakozott hozzá több másik problémás kezdeményezés: az SNS sporttörvényei, valamint a közszolgálati média működőképessé tétele mellett a civil szervezetekről szóló törvénymódosítás elfogadása is februárra tolódott. Emellett más, személyesebb jellegű döntések is csúsznak a nézetkülönbségek miatt: nem született döntés Rudolf Huliak visszahívásáról a bizottsági elnöki tisztségéből és az európai ügyek bizottságának működésében tervezett változásokat is elhalasztották.
Pellegrini utódja
A kormánykoalíció továbbra sem találja a megoldást arra, kit nevezzenek ki a parlamenti elnöki tisztségbe. Miután Peter Pellegrini lemondott a tisztségéről, a helyettes házelnökökre maradt az ülések levezénylésének feladata – ráadásul Michal Šimečka (PS), az egyedüli ellenzéki jelölt eltávolítása után belőlük is csak három maradt.
Míg a koalíciós szerződés értelmében a tisztség a Hlas pártját illeti, a gyakorlatban az SNS kora nyáron és az ősz első felében is szabotálta a folyamatot: Andrej Danko pártelnök értelmezése szerint ugyanis Pellegrini elnökké választásával felborult a pártok közti erőegyensúly.
A házelnökkeresési folyamat új csavart kapott a belügyi tárcához köthető botrányok és a Huliak-csoport három képviselőjének kilépése után az SNS-frakcióból. Danko most már Matúš Šutaj Eštok pártelnököt látná a legszívesebben a tisztségben, ő azonban továbbra is ragaszkodik tárcájához, a belügyminisztériumhoz. A két párt között továbbra sincs egyezség, mivel a Hlas hivatalos jelöltje nem változott – az Richard Raši.
Állj a sporttörvényeknek
Az SNS fenyegetőzései sem tudták megállítani a Hlas képviselőjét, Samuel Migaľt abban, hogy továbbra is követelje a nemzeti párt tárcájának számító sport- és idegenforgalmi minisztériumhoz köthető két sporttörvény megváltoztatását. Migaľ decemberben két hétig huzakodott Dankóval és Dušan Keketi miniszterrel a törvények részleteiről annak ellenére is, hogy az SNS szerint a késlekedéssel 60 millió euró veszett el a Sportalapból – amiből a települések biztosíthatták volna a helyi intézmények finanszírozását. Migaľ mellett a legutóbbi szavazáson egy másik párttársa, Roman Malatinec is csatlakozott az elégedetlenkedőkhöz.
Egyelőre nem látszik, hogy bármelyik szereplő is meghátrálna a konfliktus kapcsán, bár februárig még több fejlemény is történhet: az SNS Migaľ szája íze szerint változtathatja meg a törvényt, a Hlas-frakció rákényszerítheti a szavazásra az elégedetlen képviselőt (aki egyébként újabban a frakcióüléseken sem jelenik meg), nagyon egyedi esetben Migaľ kaphat egy parlamenten kívüli tisztséget és átadhatja képviselői helyét valaki másnak.
Az SNS más kezdeményezései is elakadtak a Hlas-képviselők ellenállásán: csúszik a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozás elfogadása, ahogy a sok vitát kiváltó úgynevezett civil törvénnyel is elégedetlen a Hlas-frakció. A törvényben az SNS a külföldi donorok adatainak részletes feltüntetésére és a lobbizási tevékenység alapos dokumentációjára kötelezné a civil szervezeteket. A tervezett intézkedés sok vitát váltott ki ellenzéki körökben és az Európai Unió se nézné jó szemmel.
Közmédia: átszervezés majd káosz
Több, mint fél évvel a változások elfogadása után sem sikerült elrendeznie a koalíciónak a közmédiára vonatkozó személyi kérdéseket. Az ok ismét az SNS és a Hlas konfliktusában rejlik. Míg az SNS a kulturális minisztérium révén irányította az Szlovák Rádió és Televízió átalakítását, az új, kiterjesztett hatáskörű tévétanács összetétele több, tárcán kívüli szereplő döntésétől is függ.A tanács tagjainak egy részét a minisztérium már augusztusban kinevezte és jobbára SNS-közeli jelöltekkel töltötte fel, a többi jelölt megválasztása azonban a parlament hatáskörébe tartozik.
Az SNS októberben a Hlas több jelöltjével kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg – leginkább Daniel Krajcerrel, az SaS által kinevezett egykori kulturális miniszterrel volt problémája. A Hlas azonban nem hajlandó engedni és amennyiben a két párt kölcsönösen nem egyezik meg a jelöltekről, a parlamentben nem akad elég szavazat a tévétanács tagjainak megválasztására. Az egyezkedés legalább februárig folytatódik.
A választással kapcsolatos késlekedés visszaüt a közmédia tevékenységére is, hiszen a tanácsnak kellene megválasztania az STVR igazgatóját, valamint hatáskörébe tartozik az intézmény 2025-re vonatkozó költségvetésének elfogadása.
Kicsinyeskedés
A kormánykoalíción belüli erőviszonyokra jellemző, hogy a létszámhiány miatt olyan, viszonylag kis súlyú ügyekben sem sikerült konszenzust kialakítani, mint Rudolf Huliak visszahívása. Az SNS-frakcióból kilépő képviselő, aki heti rendszerességgel keveredik szócsatába korábbi szövetségeseivel, még mindig a földművelési és környezetvédelmi bizottságot vezeti. Érdekes módon nem is a korábbi pártja, hanem az ellenzék szeretné leváltani, Lucia Plaváková nyári sértegetése miatt. Andrej Danko ezzel szemben kijelentette, megtartanák Huliakot a bizottság élén. Huliak leváltásáról eredetileg szeptemberben, majd novemberben kellett volna szavazni, de a koalíció létszámproblémái miatt mindkét esetben halasztották a procedúrát.
Migaľ különakciói más kormánykoalíciós kezdeményezések elnapolásához is vezettek: a képviselő miatt egyelőre csúszik az ellenzéki szélsőséges megnyilvánulások kapcsán meghirdetett rendkívüli ülés – egyelőre nem feltétlenül februárra – valamint ellehetetlenítette az európai ügyek bizottságával kapcsolatos ügyrendi változásokat is, amely lehetővé tette volna Robert Ficónak, hogy a miniszterelnök ne személyesen számoljon be az európai vonzatú ügyekről a bizottságnak.
Az utóbbi napok nyilatkozatai alapján azonban nem úgy tűnik, hogy a Hlas és az SNS végleg elásta volna a csatabárdot. Peter Kmec (Hlas), az uniós helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettes kedden (január 21.) azt mondta, a soron következő ülést márciusra halaszthatják, és februárban csak egy rendkívüli ülést tartanak majd, ahol a legsürgősebb törvényjavaslatokat fogják megszavazni. Másnap a kormányülés előtt azonban már úgy fogalmazott, ez pusztán a személyes véleménye, a döntés természetesen nem rajta, hanem párttársán, Peter Žiga megbízott házelnökön múlik.
A halasztásra Kmec szerint azért lenne szükség, mert a „koalíción belüli viszonyok még nincsenek száz százalékosan elrendezve.” Arra az újságírói állításra, hogy a parlament láthatóan nem működik rendesen, hiszen az üléseket el kell halasztani, a kormányfőhelyettes a következőképpen válaszolt:
„Tudjuk, hogy itt vannak Huliakék és Migaľék. A tárgyalások folytatódnak.”
Roman Michelko, az SNS képviselője sem volt túlságosan derűlátó a koalíció működését illetően, az Infovojna nevű dezinformációs csatornán azt mondta, egy kisebbségi kormány pozíciójában működnek.
Van, ami nem várhat
A februári ülés elhalasztása súlyos következményekkel járna a koalíció számára, hiszen napirenden vannak olyan javaslatok, amelyeket legkésőbb a hónap végéig jóvá kellene hagyniuk a törvényhozóknak. Elsősorban azokról az egészségügyi törvényekről van szó, amelyek Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) megállapodásának részét képezik. Az orvosok tavaly tömeges felmondással fenyegetőztek, amit végül úgy sikerült elkerülni, hogy a tárcavezető biztosította őket arról, a parlament februárban jóváhagyja azokat a módosításokat, amelyek megmenthetik a szlovák egészségügy működését. Peter Visolajský, az LOZ vezetője decemberben, az egyezség megkötése után kiemelte, továbbra is figyelemmel kísérik a koalíció tevékenységét, és ha nem tartják be a szavukat, akkor március 1-től életbe lép a felmondásuk.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Tizenegy nappal a határidő előtt sikerült megegyeznie az Orvosszakszervezetnek (LOZ) és az egészségügyi minisztériumnak az utolsó vitás kérdésekben is. A kormány és a szakszervezet az ágazati szociális béke helyreállításáról szóló szerződésben rögzítették a megállapodást, amit a kabinet pénteken hagyott jóvá. A koalíciónak két hónapja van, hogy teljesítse a szerződés bizonyos pontjait.
Elmúlt a veszély a kórházak feje fölül, az Orvosszakszervezet (LOZ) megállapodott az egészségügyi minisztériummal, a szakszervezet aláírja a megállapodásról készült szerződést a kormánnyal. „A szerződés a szociális béke helyreállításáról az egészségügyben” – című, a mellékletekkel együtt mintegy 30 oldalas dokumentum leírja a kormány és a LOZ kötelességeit is. A dokumentumot a kormány fogadta el, és a kormány nevében Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter írta alá.
Az egészségügyi miniszter elégedett a szerződéssel, amely szerinte egy bölcs kompromisszum.
Ha az eredmény nem kompromisszum lett volna, akkor erre elsősorban a páciensek fizetnek rá
– mondta a megállapodás után a miniszter.
Peter Visolajský, a LOZ elnöke megköszönte a pácienseknek, hogy türelmesek voltak.
Köszönöm a több mint 3340 orvosnak is, hogy kitartottak
– mondta Visolajský. Szerinte ezzel az orvosok elérték azt is, hogy a korábban megígért mértékben emelkedik majd a fizetése az egészségügyi nővéreknek, a pszichológusoknak, egészségügyi asszisztenseknek és még több más munkakörben dolgozóknak.
A LOZ feladata elsősorban az, hogy elérje: a tiltakozóakciójába bekapcsolódott orvosok vonják vissza a felmondásukat.
Az orvosok a szerződés értelmében visszavonják az ügyeleti szolgálatok lemondását is, mintegy 1500 kórházi orvos ugyanis írásban deklarálta, hogy nem vállal ügyeletet, ha már kimerítette a túlórakeretét. Ez több kórházban az ünnepi ügyelet ellehetetlenülését eredményezte volna karácsony alatt.
A kormány elérte azt, hogy az év végéig már nem kell összehívnia a parlamentet, a dokumentumban vállalt törvénymódosításokat elég február végéig elfogadtatni. Ha ez nem sikerül, az orvosok felmondása március 1-jén életbe lép.
A LOZ egyik eredménye, hogy az orvosok bére a 2022-es memorandumnak megfelelően mintegy 9,6 százalékkal emelkedik, de ez csak azokra az orvosokra vonatkozik, akik legalább 50 százalékos részmunkaidőben a kórházban dolgoznak, és nincs mellette rendelőjük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a 19 pontból csak négyben van még véleménykülönbség, és azok teljesítése sem elsősorban a kormányon múlik. Néhány pont a kórházak szövetségeinek és az orvosi kamarának sem tetszik. A LOZ-zal folytatott tárgyalások eredményeivel ma a kormány is foglalkozik.
A kormány egyáltalán nem foglalkozott a veszélyhelyzet kihirdetésével, jelentette ki a kormány ülése után Kamil Šaško egészségügyi miniszter.
Tájékoztattam a kormányt a tárgyalások jelenlegi állásáról, de nem foglalkoztunk a veszélyhelyzet kihirdetésével
– mondta a miniszter. Néhány dokumentumot elfogadott azonban a kormány a szakszervezettel folytatott tárgyalásoknak megfelelően.
Visszafogott kommunikációt kért a miniszter
Az egészségügyi tárca vezetője kérte a kormányfőt és a minisztereket is, hogy visszafogottan nyilatkozzanak a tárgyalásokról.
Én is nagyon visszafogott leszek, nem megyek bele semmilyen nyilvános üzengetésbe, a tárgyalások a fontosak
– jelentette ki az egészségügyi miniszter.
A kormány a LOZ követelésének megfelelően módosította korábbi határozatát, amely a kórházak részvénytársasággá való átalakítását tiltotta. Az eredeti határozatban csak az egészségügyi minisztérium hatáskörében lévő kórházak szerepeltek, most hozzátették a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium kórházait is.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter szerint ez is a kormány kompromisszumkészségét mutatja.
A szakszervezetnek szerintem semmi köze ahhoz, hogy a kórházak milyen gazdasági formában működnek, ennek ellenére eleget teszünk a kérésüknek
– jelentette ki a miniszter. Az egészségügyi minisztérium folyamatosan azt állította, hogy nem készülnek a kórházak átalakítására, de a pénzügyminisztérium nem zárta ki ennek a lehetőségét.
A kabinet létrehozta a megkötendő memorandum betartását a jövőben ellenőrző bizottságot is. Ebben négy tagot a szakszervezetek, négyet pedig a kormány delegálhat, és közösen irányítják a testületet. “Ilyen bizottság létrehozását már az előző memorandum is előírta, de annak megkötésétől, vagyis 2022-től nem alakult meg” – figyelmeztetett Šaško. Elismerte ugyan, hogy ez a kormány felelőssége is, de a szakszervezetek sem erőltették a megalakítását.
Kicsi az esélye a parlamenti ülésnek
Valószínű azonban, hogy nem teljesülnek majd határidőre, vagyis december végéig a LOZ-nak azok a követelései, amelyek törvénymódosítást igényelnek. Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter legalábbis nem tartja valószínűnek, hogy az év végéig összehívják a parlament rendkívüli ülését. Erre lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy még tudjanak törvényeket módosítani. Taraba szerint az egészségügyi miniszter bírja a kormány bizalmát, és holnapig (csütörtök) „intenzív tárgyalásokat folytat” a LOZ-zal. Kamil Šaško egyelőre nem szabott semmilyen határidőt a tárgyalásoknak.
Egyre több orvos mondja fel a szolgálati ügyeletet
Közben erősödik az orvosok másik tiltakozóakciója: egyre többen jelentik be, hogy a törvényben előírtnál nem vállalnak több éjszakai és hétvégi ügyeletet. Ez akár már most is megbéníthatja az egyes kórházak működését, ráadásul a karácsonyi ünnepek alatt is csak ügyeleti rendszerben működnek a kórházak.
A pozsonyi gyerekkórházban 138, az érsekújvári kórházban 111 orvos jelentette be, hogy nem vállalnak éjszakai ügyeletet.
Ez utóbbiban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis csaknem fele nem akar éjszaka ügyelni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban.
Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét
Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.
Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet
– utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba.
A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.
PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el
Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke.
A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. –
Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.
Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.
Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.
„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.
Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.
A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni.
A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől.
Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást.
A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni.
Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben
– áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.
A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni.
A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben.
Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az ANS négy pontot jövőre halasztana
Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát.
Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni.
A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal
– tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak.
A bérekben nincs megegyezés
A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.
A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége
Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot.
Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle
– magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko.
Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel
Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét.
Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről
– mondta az ANS elnöke.
Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.
Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével.
Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat
– tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.
Šaško mindent megtesz a megegyezésért
Mindent megpróbál Kamil Šaško egészségügyi miniszter, hogy kompromisszumra jusson az Orvosszakszervezettel (LOZ). Ma (szerda) reggel az egészségügyi ágazat és a sajtó képviselői előtt mutatta be, hogy a tárgyalások során felállított 19 pontból 14-ben sikerült egyezségre jutni.
A maradék 5 pont egyike, hogy a tárgyalássorozat eredményét egy újabb memorandum zárná, amit a kormány hagyna jóvá, ami szintén elfogadható a minisztériumnak. A további négy pont esetében azonban még komolyabb nézeteltérések vannak, a LOZ javaslataival nem elsősorban a minisztériumnak, hanem a kórházaknak, a munkaadóknak vannak problémái.
Megteszek mindent, hogy megtaláljuk az utat a megállapodáshoz, és tárgyaljunk az utolsó pillanatig
– jelentette ki Šaško. Szerinte a nyitott kérdésekben sem elsősorban tartalmi eltérés van, hanem a megvalósítás határidejében. Ilyen kérdés például a folyamatos működés, vagyis valójában a három műszakos üzemmód bevezetése a kórházakban. Ez egyrészt a munkatörvénykönyv módosítását is megkövetelné, amire Šaško szerint nem elég a december végéig hátralévő két hét. A javaslattal azonban nem értenek egyet a kórházak és az orvosi kamara képviselői sem.
A javaslat azt jelentené, hogy az orvosoknak is három műszakban kellene dolgozniuk, nem pedig a jelenlegi ügyeleti rendszerben. Ezt sok orvos sem akarja
– jelentette ki Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. A kórházak vezetői szerint azonban ez a gyakorlatban nem is valósítható meg, mivel ez sokkal több orvost igényelne, és már most is orvoshiány van a kórházakban.
A LOZ követeli, hogy a szükséges törvénymódosításokat is december végéig fogadják el, ami rendkívüli ülés összehívását igényelné. Ehhez a miniszter szerint a kormány beleegyezése kellene, de Šaško nem híve a nagyon gyors elfogadási folyamatnak sem.
„A törvényeket akár gyorsított eljárásban is elfogadhatjuk, de csak rendes törvényelőkészítési folyamat után. Ígérem, hogy a szükséges javaslatok már a parlament első jövő évi ülésén ott lesznek” – mondta a miniszter.
A parlament első ülése jövőre február 4-én kezdődik. Ma a kormány várhatóan a miniszter több olyan javaslatát is elfogadja majd, amelyek segíthetik a megállapodást.
A hírt frissítjük…
Visszavonják az orvosok büntetésére elfogadott törvényt
2025-ben részletes, mélységi audit zajlik majd az állami kórházakban, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. Minden nyitott, törvényhozási jellegű feladatot a szerződésben meghatározott határidők alapján teljesítenek.
A kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló törvény teljes visszavonását
– jelentette ki Šaško. Ez az a törvény, amit december elején fogadott el a parlament, és ami alapján az orvosok akár börtönbüntetést is kaphatnának, ha a veszélyhelyzet idején nem veszik fel a munkát.
A LOZ elnöke is elismerte, hogy a szerződés kompromisszumos megoldás, de sok olyan eleme van, amely előre viszi az egészségügyet.
Nem olyan egészségügyet akarunk, amely a pénzügyi oligarcháknak kínál jó üzletet
– utalt Visolajský arra, hogy megakadályozták az állami kórházak átalakítását. A kormány már korábban teljesítette ezt a feltételt, határozatban mondta ki, hogy az állami kórházak nem alakulnak át kereskedelmi társaságokká, részvénytársaságokká. A szakszervezet ugyanis attól tartott, hogy ez esetben sor kerülhet a privatizációjukra, mivel a nagy állami kórházak adósságállománya óriási, mintegy 1 milliárd euró. Fennállt a veszélye anak, hogy a hitelezők a tartozásaik fejében részlegesen privatizálják a nagy állami mammutkórházakat.
Az orvosok még karácsony előtt aláírják a kiegészítést a munkaszerződésükhöz, ami egyben biztosíték is a kormány ígéreteinek betartására.
A kiegészítés tartalmazza a feltételt is, hogy a kormánynak teljesítenie kell bizonyos feltételeket
– magyarázta a LOZ elnöke. A szerződés betartásának ellenőrzésére létrejön egy bizottság, amelyben fele-fele arányban kapnak helyet a kormány és a szakszervezet emberei.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban.
Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét
Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.
Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet
– utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba.
A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.
PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el
Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke.
A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. –
Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.
Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.
Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.
„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.
Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.
A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni.
A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől.
Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást.
A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni.
Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben
– áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.
A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni.
A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben.
Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az ANS négy pontot jövőre halasztana
Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát.
Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni.
A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal
– tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak.
A bérekben nincs megegyezés
A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.
A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége
Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot.
Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle
– magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko.
Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel
Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét.
Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről
– mondta az ANS elnöke.
Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.
Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével.
Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat
– tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.
Az államfő gratulált, Fico hallgat
A kormány és a LOZ megállapodását üdvözölte Peter Pellegrini államfő is.
Kedvező jelzés ez ebben a karácsony előtti időszakban az ország polgárai számára is, mert nem maradnak orvosi ellátás nélkül
– emelte ki a megállapodás jelentőségét Pellegrini. Külön megdicsérte Kamil Šaško egészségügyi minisztert, aki szerinte profi módon vezette a tárgyalásokat. Gratulált a miniszternek elődje, Zuzana Dolinková is, aki éppen a konszolidációs csomag elfogadása után mondott le, ami csökkentette az orvosbérek emelkedésének mértékét. A volt miniszter szerint a most elfogadott szerződés azt mutatja, hogy a kormány részéről éppen ő volt az akadálya annak, hogy megegyezés jöhessen létre az orvosokkal.
Természetesen elégedett a miniszter munkájával Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke is.
Robert Fico kormányfő egyelőre nem értélkelte a megállapodást, a szerződést sem ő, hanem Kamil Šaško írta alá, habár a kormány hagyta jóvá. Peter Visolajský szerint viszont a miniszterelnök neki is személyesen gratulált a szerződés aláírása után. Fico egyelőre még a közösségi médiában sem reagált a megállapodásra, pedig az orvosok felmondása komoly zavart okozott volna a kórházaknak. A kormányfő nem is tárgyalt az orvosokkal, ezzel jelezte, hogy az ágazat számára nem “miniszterelnöki téma”. A legutóbbi megállapodást a LOZ-zal az előző miniszterelnök, Eduard Heger írta alá.
Fico később “összeférhetetlenséggel” indokolta, hogy nem vett részt a tárgyalásokon, mivel néhány hónapja, a májusi merénylet után az orvosok mentették meg az életét.
Az ellenzéki pártok ellenőrizni fogják a megállapodás betartását. A KDH szerint a kormány a szerződéssel “időt vett” február végéig. A párt azt várja az egészségügyi minisztertől, hogy előterjeszti tervét az egészségügy további fejlesztésére.
(ú, TASR)
Fico a hűséget hiányolja
Ezzel tisztában van Robert Fico (Smer) miniszterelnök is, aki a szerdai kormányülés után hangsúlyozta, meg lesz tartva a februári parlamenti ülés, hiszen az egészségügyi törvényék mellett az építési törvény módosítását is jóvá kell hagyni, ezek nem várhatnak.
„Ezek a kormánykoalíció prioritásai a február 4-én kezdődő ülésen. A következő ülés márciusban lesz, ott már egy hatalmas törvénycsomag vár a képviselőkre”
– jelentette ki.
A miniszterelnök továbbá azt mondta, nincs probléma a kormánykoalícióban. Szerinte pusztán arról van szó, hogy a Hlas és az SNS frakciójában mozgások vannak. Ezek az átrendezősek a Smert nem érintik, melynek frakciója Fico szerint „sziklaszilárd”. Egyúttal leszögezte, számtalanszor figyelmeztette a volt párttársait, akik jelenleg már a Hlasban politizálnak, hogy nem mindegy, hogyan állítják össze a választási listákat.
„Hűséges emberekre van szükség, akik azonosulni tudnak a párt által képviselt értékrenddel”
– mondta a miniszterelnök.
Bár Fico korábban megjegyezte, hogy a problémákat minden pártnak házon belül kell megoldania, Huliakék nem feltétlenül számítanak elveszett képviselőnek: Danko utalt rá, hogy a Nemzeti Koalíció tagjai végül nem vele, hanem a miniszterelnökkel köthetnek különalkut. Azt nem tudni, hogy mit kapna Huliak a megegyezésért: az SNS elnöke eredménytelenül felajánlotta neki a parlamenti alelnöki pozíciót, de a Nemzeti Koalíció egy minisztériumot szeretne, a koalíciós tanácson való részvétel mellett.
Huliak visszacsábításával a koalíciónak 75 képviselője lenne – ez még mindig eggyel kevesebb, mint a minimális parlamenti többség. A hét történései arra utalnak, hogy Samuel Migaľ Hlas-os csoportjával is megkezdődtek az egyeztetések, az „értelem platformjának” képviselőit nyomásgyakorlással, egyezkedésekkel próbálják rábírni arra, hogy valamilyen módon működjenek együtt a kormánnyal.
Érdekesség, hogy ebben a Fico által egy hete nagyobb aktivitásra felszólított Peter Pellegrini államfő is szerepet játszott, aki a héten nyilvánosan elhatárolódott Migaľ-tól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Pellegrini köztársasági elnök állítja, nem azért hozta létre a Hlast, hogy a képviselőik a pártot használják fel a személyes ambícióik elérésére. Ezzel üzent Samuel Migaľnak és képviselőtársainak, akik az utóbbi hetekben több kérdésben is szembementek a kormánykoalíció akaratával.
A Hlas négy parlamenti képviselője, Samuel Migaľ, Roman Malatinec, Radomír Šalitroš és Ján Ferenčák tavaly decemberben blokkolták az SNS törvényjavaslatinak elfogadását, azóta pedig többször is ellentmondtak annak a narratívának, amit a kormányfő, Robert Fico (Smer), valamint a parlament alelnöke, Andrej Danko (SNS) képviselnek.
Jól látszik ez a miniszterelnök legújabb állításával kapcsolatban: Fico a biztonsági tanács összehívását kérte a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése miatt, melyben egy állítólagos állami puccskísérletre figyelmeztetnek. Danko és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke szintén olyan szellemben nyilatkoztak, hogy a fenyegetést komolyan kell venni.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Nem úgy Migaľ, aki az államcsínnyel kapcsolatos ügyet a koalíciós partnerük témájának nevezte.
„Én azt gondolom, olyan ügyekkel kellene foglalkoznunk, amelyek valóban zavarják az embereket”
– fogalmazott.
Nem ez volt az egyetlen ilyen eset az elmúlt hetekben: például amikor Andrej Dankóék delegációja Moszkvába utazott, Migaľék bejelentették, Kijevbe mennek tárgyalni az ukrán parlament képviselőivel. Az utat végül biztonsági okokra hivatkozva lemondták.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Kijev |
Samuel Migaľ és képviselőtársai mégsem utaznak kedden Kijevbe, hogy az ukrán parlamenti képviselettel tárgyaljanak. Kiderült, hogy az utóbbi napokban fokozódó háborús helyzet miatt az ukrán fél nem tudja garantálni a szlovák delegáció biztonságát.
Migaľ Ján Ferenčákkal, Radomír Šalitrošsal (mindhárman Hlas) és Beáta Juríkkal (Progresszív Szlovákia) utazott volna Kijevbe, ahol a gáz- és olajszállítás újraindításáról, Ukrajna újjáépítéséről, az ország európai integrációjáról és egyéb biztonsági kérdésekről tárgyaltak volna az ukrán féllel.
Hétfő délután azonban Ján Ferenčák a Facebook-oldalán közölte, el kell halasztaniuk a másnapi utat, mivel az ukrán képviselők levélben értesítették őket, hogy a háborús helyzetre való tekintettel nem tudnák biztosítani a megfelelő biztonsági körülményeket.
A Hlas képviselője azonban kiemelte, a szolgálati utat nem mondják le, mindössze későbbi időpontra halasztják.
Az időzítést Migaľék azért is tartották fontosnak, mert a napokban egy másik szlovákiai parlamenti delegáció Moszkvában tárgyal. A küldöttséget az SNS-ből Andrej Danko és Adam Lučanský, a Smerből pedig Tibor Gašpar, Marián Kéry, Ján Mažgút és Richard Glück képviseli. Migaľ fontosnak tartja, hogy a szlovák politikai vezetés megmutassa Ukrajnának, az ország továbbra is elítéli az orosz agressziót és kiáll a háborútól szenvedő ukrán lakosság mellett.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Kijev |
Samuel Migaľ, Ján Ferenčák, Radomír Šalitroš (mindhárman Hlas) és Beáta Jurík (PS) a héten Kijevbe utaznak, hogy a gáz- és olajszállításról tárgyaljanak az ukrán parlament képviseletével. Migaľ úgy véli, meg kell mutatniuk az ukrán embereknek, hogy Szlovákia mellettük áll és elítéli az orosz agressziót, különösen akkor, amikor a szlovák parlament vezetésének egy része éppen Moszkvában tárgyal.
A Hlas és a PS képviselőiből álló delegáció az ukrán parlament meghívására utazik Kijevbe. Január 14-én, azaz kedden indulnak és pénteken térnek haza.
Samuel Migaľ a Facebook-oldalán közzétett videójában elárulta, elsősorban a gáz- és olajszállítás újraindításáról tárgyalnak majd az ukrán féllel, de szóba kerülhet Ukrajna háború utáni újjáépítése is, melybe Migaľék szeretnék bevonni a szlovák vállalkozókat.
Továbbá olyan témákat is érintenek, mint a nemzetbiztonság és az európai integráció, amelyek a háború után szintén rendkívül fontosak lesznek.
„Főként azonban szeretnénk biztosítani a szomszédainkat, az egyszerű ukrán embereket arról, hogy ami az agresszív orosz háborús tevékenységet illeti, az ő oldalukon, mellettük állunk”
– fogalmazott a Hlas képviselője.
Dankóék Moszkvában, a Hlas képviselői Kijevben
Hozzátette, jelen helyzetben különösen fontos, hogy megmutassák, „Szlovákia a történelem jó oldalán áll”, hiszen a szlovák parlament egy másik delegációja ezekben a napokban Moszkvában tárgyal. Név szerint Andrej Dankóról és Adam Lučanskýról (mindketten SNS), valamint Tibor Gašparról, Marián Kéryről, Ján Mažgútról és Richard Glückről (mindannyian Smer) van szó.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament delegációja hétfőn látogatást tesz az orosz Állami Dumában, ahol a tervek szerint néhány miniszterrel is találkoznak. Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke, aki Tibor Gašparral (Smer), a másik parlamenti alelnökkel együtt vezeti a küldöttséget, vasárnap Moszkvába érkezésekor közölte, visszaigazolást kapott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való találkozójáról is.
„Meglepett, hogy mennyi kínai autó van itt. Azokat a piaci réseket, amelyeket néhány nyugati vállalat hagyott, a kínai cégek töltötték be” – nyilatkozta a parlament alelnöke. Hozzátette azonban, hogy nyugati gyártmányú autók is láthatók az utcákon, ami arra utal, hogy ezekhez is elérhetők alkatrészek Oroszországban.
Danko elmondása szerint Moszkvából kívánja közvetíteni az orosz élelmiszer-önellátásról, valamint a nyugati vállalatok beruházásainak növekedéséről szóló információkat.
Indulása előtt hangsúlyozta, szeretné bemutatni, milyen a helyzet Oroszországban, és hogy például német, francia vagy amerikai cégek is folytatnak üzleti tevékenységet az országban.
Danko és Gašpar vasárnap este Marián Kéry, Ján Mažgút és Richard Glück (mindhárman Smer), valamint Adam Lučanský (SNS) társaságában a Moszkvai Nagyszínházba látogattak. Danko szerint a politika nem akadályozhatja meg a szlovák művészek fellépését az oroszországi színpadokon, ahogy az orosz művészek fellépését sem Pozsonyban vagy más nyugati helyszíneken. „A kultúrának össze kell hoznia a nemzeteket” – fogalmazott Danko a közösségi médiában megosztott videójában.
Varsó nem adott engedélyt a szlovák kormány különgépének, hogy áthaladjon a lengyel légtéren, emiatt a parlamenti küldöttség Csehország, Németország és a Balti-tenger érintésével, az orosz Kalinyingrádi területen keresztül, Litvánia és Fehéroroszország felett haladva érkezett meg Oroszországba.
Migaľ nyíltan bírálta a képviselőtársait, sőt, Robert Fico (Smer) miniszterelnököt is, aki karácsony előtt szintén Oroszországba utazott és Vlagyimír Putyinnal tárgyalt, majd ezt követően Vietnámban kirándult.
„A négy égtáj felé folytatott politika nem abból áll, hogy az egyik nap Moszkvába látogatunk, a másik nap Vietnámba, majd a harmadik napon ismét Moszkvába”
– üzente Migaľ, majd dicsérően nyilatkozott Lengyelország azon döntéséről, hogy nem engedélyezték a Dankóékat szállító szlovák kormánygépnek, hogy a lengyel légtéren keresztül utazzanak Moszkvába.
Koalíció és ellenzék egy oldalon
Migaľék útjával kapcsolatban különösen érdekes, hogy Beáta Jurík, a Progresszív Szlovákia képviselője is velük tart, hiszen a Hlas a koalíciós, a PS viszont az ellenzéki padokban politizál. Ezzel szemben Dankóék delegációjában egyetlen ellenzéki képviselő sem kapott helyet, sőt, a Hlas frakciójából sem vittek senkit magukkal.
Ebből is látszik, hogy a Hlas és az SNS között továbbra sem oldódott meg a hónapok óta tartó konfliktus. Migaľék csoportja tavaly többször is megakasztotta a parlament működését azzal, hogy nem voltak hajlandók beállni az SNS javaslatai mögé. A Hlas „lázadó” képviselői nélkül a koalíciónak nincs meg a többsége ahhoz, hogy törvényjavaslatokat fogadjon el. A helyzet komolyságát mutatja, hogy maga Fico is arról beszélt, ha a Hlas és az SNS nem oldja meg a problémáit, akár előre hozott választás is jöhet.
Kapcsolódó cikkünk
Interjút adott Robert Fico miniszterelnök a TA3 hírtelevíziónak. Nem zárta ki, hogy parlamenti többség nélkül előrehozott választásra is sor kerülhet, Peter Pellegrini államfőt bevonva oldaná a koalíció problémáit.
Fico szerint amennyiben az SNS és a Hlas nem tudja bebiztosítani a parlament működőképességét, idő előtti választásra kerülhet sor – a másik alternatívának a koalíció átalakítását tartja. A miniszterelnök elismerte, hogy a három kormánypártnak problémája van a parlamenti többség bebiztosításával, de kijelentette, nem különösebben ismeri a lázongó képviselőket, legyen szó akár a Samuel Migaľ körül tömörülő elégedetlen Hlas-os négyfős csoportról, akár a Nemzeti Koalíció három képviselőjéről, az élén Rudolf Huliakkal.
A kormányfő szerint a Smer frakciója stabil, ami annak is köszönhető, hogy ismeri a pártlista jelöltjeit.
A partnerei felé közvetítette, hogy meg kell oldaniuk a problémákat, különben a koalíció összeomlik és segít a közvetítésben, amennyiben erre Andrej Dankónak vagy Matúš Šutaj Eštoknak szüksége lesz. A miniszterelnök Peter Pellegrini segítségét szintén igénybe venné, mivel az a Hlas pártelnökeként szerepet vállalt a kormány megalakításában. Fico márciust jelölte meg a problémák megoldására szolgáló végső időpontként, a parlament ugyanakkor februárban is ülésezik.
Fico az egyik, meg nem nevezett koalíciós partnerét (minden bizonnyal a Hlas-t) is felszólította arra, hogy a kormánytöbbség nevében lépjenek fel a „politikai civil szervezetek ellen,” akik meghatározzák a közélet tempóját. A véleménye szerint óriási hiba, hogy a koalíció nem tud megbirkózni a kérdéssel – az SNS vonatkozó törvényének elfogadását, mely a külföldi támogatások és a lobbizás szabályait is megváltoztatná, elhalasztották.
A kataszteri jegyzéket érintő problémákkal kapcsolatban Fico megjegyezte, levonhatják a személyes felelősséget a hackertámadásért, de először is az adatok biztosításával és a támadás körülményeinek felderítésével kell foglalkozni. Az ígéretek szerint a kataszteri jegyzék a jövő héten legalább részlegesen elérhetővé válik majd.
Ukrajna és a külpolitikai problémák kérdése szintén felmerült a beszélgetésben. Fico szerint az ország külpolitikai irányultságáról szóló memorandum megnyitása azért szükséges, mert azt ki kell egészíteni az Európai Unió és az ukrajnai fejlemények kapcsán felmerülő veszélyekről, kiegészítve a szlovák állásponttal.
Elmondása szerint Szlovákia a jövőben vétózhatja az Ukrajnának szóló uniós segélyeket. A gáztranzit leállításáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek tulajdonítja, állítja, hogy a szlovák fél korábban olyan jelzéseket kapott, a nem orosz gázt átengedik a vezetéken. Fico meggyőződése, hogy Zelenszkij az Egyesült Államoknak segít a döntésével és árt az Európai Uniónak. Fico kijelentette, Moszkvába magánemberként repült egy kereskedelmi járattal és az orosz gázszállítás lehetőségeiről érdeklődött. Elmondása szerint az orosz féllel lekötött 3,5 milliárd köbméternyi gáz továbbra is az ország rendelkezésére áll, de Ukrajna helyett más, alternatív útvonalon – például Magyarországon keresztül – jut el a jövőben az országba.
Migaľék kommunikációja alapján egyelőre nem tűnik úgy, hogy a két koalíciós párt álláspontja bármilyen formában is közeledett volna egymáshoz.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, nem egyeztetett párttársaival a kijevi látogatásukról.
„Képzeljék el, nem egyeztetek a minisztereinkkel a szolgálati útjaikról. Természetes, hogy efféle utakra járnak”
– jelentette ki. Hozzátette, bízik abban, hogy a tárgyalásnak lesz valamilyen eredménye a szlovák fél érdekei szempontjából is.
Pellegrini csütörtökön a biztonsági tanács ülése után üzent a Hlas lázadó képviselőinek. Elmondása szerint kezdetben azt hitte, hogy Migaľék valóban értékrendi vitában állnak a koalíciós partnereikkel, melyben gyakran az ő nevére és örökségére hivatkoztak.
„Tudomásomra jutottak azonban olyan információk, hogy ezek az emberek a kormányhoz való hűségüket komoly hatalmi pozíciók megszerzéséhez kötik”
– jelentette ki az államfő, aki szerint az egykori képviselőtársai teljesen eltértek attól, amiért ő annak idején megalapította a Hlast. Mint mondta, egykori pártjának képviselői számára az első helyen az ország, a második helyen pedig a párt érdekei állnak, és csak ezután következhetnek a személyes ambíciók. Éppen ezért felszólította Migaľékat, a továbbiakban ne „takarózzanak” az ő nevével.
A hírek szerint Ján Ferenčák és Roman Malatinec lehet az ellenállók gyenge láncszeme, akiket a Hlas valamilyen módon visszasorolhat a pártba, Roman Salitrošsal Fico egyeztet, de kevés az esély a kompromisszumra, Migaľ pedig külön utakra léphet. Ficónak Huliak mellett legalább egy Hlas-ingadozó átállítására lenne szüksége. Amennyiben sikerül neki, az esetben nem is feltétlenül érdekli, mit skandálnak a tüntetők a köztereken.
Uniópártiak az utcán
Az ellenzéki pártok parlamenti nyomásgyakorló aktivitásait az utcai demonstrációk fokozódása kíséri. A nyugatpárti tüntetők arra számítanak, hogy a korábbinál is jóval többen mennek el a kormány moszkvabarát politikája ellen tiltakozó megmozdulásokra. A növekvő részvételi tendenciákról árulkodik, hogy csütörtökön Kassán is többen mentek el a tüntetésre a megszokottnál, a becslések szerint tizenötezren vettek részt a demonstráción. Az ellenzéki pártok a korábbi forgatókönyvtől eltérően egységesen felszólították a lakosságot arra, hogy menjenek tüntetni – még a hagyományosan különutas üzeneteket megfogalmazó Igor Matovič és a Szlovákia mozgalom is
A demonstrációkat kiemelt figyelem övezi, ami egyszerre veszély és lehetőség. Veszély, mert amennyiben bármiféle rendbontásra kerülne sor, a kormány azt a hatalomátvételi kísérlet újabb állomásaként értelmezné. Lehetőség, mivel a tömegtüntetésekkel az ellenzék demonstrálhatja, milyen sokan megkérdőjelezik a Fico-kormány döntéseit és irányultságát.
A közvélemény-kutatások adatai szerint Szlovákia lakosságának többsége uniópárti, a Globsec évente elvégzett felmérése szerint például 2023-hoz képest tavalyra jelentősen nőtt is az EU-barátok aránya – 64-ről 72 százalékra.
A tüntetéseken résztvevő tömeg létszámával párhuzamba állított Európa-pártiság témája vélhetően az ellenzék egyik központi üzenetévé válik a jövőben is (miközben a koalíció hellyel-közzel elhatárolódott attól, hogy valóban az Unióból és a NATO-ból való kilépésre készülne). A Progresszív Szlovákia pénteken már meghirdette, hogy régiós kampányt indít az Unióban maradás érdekében és vélhetően más pártok is hasonló akciókba kezdenek, saját hatáskörükben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
