Reggeli gyors – egy pofon Ficótól, uzsorás kórházak, Bugár reloaded Molnár Norbert2025. 01. 15., sze – 19:52
Robert Fico miniszterelnök legszívesebben pofonnal utasítaná rendre azt a középiskolást, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel. A kis kórházak bezárhatnak, ha nem kapnak plusz pénzt, Bugár Béla médiasztárként tér vissza a közéletbe.
A híreket az alábbi cikkek alapján válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini államfő hibázott, amikor azt mondta, hogy tiszteletben tartja a diákot, aki nem volt hajlandó kezet fogni vele, közölte közösségi oldalán Robert Fico kormányfő. Szerinte más bánásmódot érdemel a „neveletlen kamasz“.
A miniszterelnök elmondta, mit tenne, ha az ő oktatási minisztere szervezett volna hasonló rendezvényt, és az egyik kitüntetett diák nem fogott volna vele kezet.
Először is megkérdezném tőle, volt-e gyerekszobája. Másodszor, mit tanítottak neki a szülei. Harmadszor pedig elvenném tőle az elismerést, és a média nyilvánossága előtt elküldeném oda, ahová való. Végül pedig megköszönném az oktatási miniszternek az együttműködést
– elmélkedett Fico.
A kormányfő attól sem riadt vissza, hogy a fizikai erőszakot mint nevelési eszközt méltassa, mondván pár pofonra lenne szükség.
Ha diákként otthon panaszkodtam volna a tanáromra, amiért meghúzta a hajamat, anyám adott volna még két pofont, mert a tanár mindig tiszteletet és igazságot érdemelt
– fogalmazott.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter szerint a diák viselkedéséért a Denník N „gyűlöletkeltő információi” felelősek. Arra a kérdésre, hogy egy megosztott társadalomban miként értékeli Robert Fico kijelentéseit, aki pofonokról beszél, a belügyminiszter azt mondta, hogy ilyen a miniszterelnök szóhasználata: „politikailag burjánzó”.
Marek Janiga diák, akivel Fico nyilvános összetűzésbe került, közösségi oldalán reagált a miniszterelnök eszmefuttatására.
Ha az az ország, amelynek én vagyok a miniszterelnöke, gazdaságilag hanyatlik, a közigazgatást hackerek bénítják meg, és a régió legfontosabb stratégiai partnere megtagadja tőlem a légtérhasználatot, akkor Facebook-bejegyzések helyett inkább arra összpontosítanék, amivel az emberek megbíztak bennem
– fogalmazott Janiga, akit Fico korábban a közösségi hálón támadott.
Mint arról beszámoltunk, hétfőn egy nemzetközi tanulmányi versenyen érmet szerző középiskolás visszautasította a köztársasági elnök kézfogását az Elnöki Palotában.
Pellegrini úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a diák gesztusát, amely szerinte egy fiatal fiú egyéni cselekedete volt. Ugyanakkor sajnálja, hogy ezzel elhomályosította az esemény lényegét, amely a szlovákiai kiemelkedő diákok és pedagógusok tiszteletére szolgált volna.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Peter Pellegrini hétfőn 35, nemzetközi tanulmányi versenyen érmet szerző középiskolást fogadott. Az egyik diák visszautasította a köztársasági elnök kézfogását.
Nem fogott kezet a köztársasági elnökkel egy középiskolás diák, mert szerinte csalással került a köztársasági elnöki székbe. Hétfőn Tomáš Druckert (Hlas) oktatási miniszter 35 középiskolás diákot jutalmazott meg a nemzetközi tanulmányi versenyeken elért eredményeikért, az eseményen részt vett Peter Pellegrini köztársasági elnök is. A diákok előbb Tomáš Druckertől átvették a díjat, majd Peter Pellegrini is gratulált nekik. Az egyik diák, Simon Omaník azonban látványosan visszautasította a köztársasági elnök felé nyújtott kezét.
A diák a Denník N-nek azzal magyarázta a gesztust, hogy szerinte Peter Pellegrini csalással, hazudozással nyerte meg a köztársaségielnök-választást.
Az örökzöld populista ígéretek, mint például az olcsó élelmiszer és az olcsó gáz mellett, amit a populisták minden választáson elismételnek, azzal is megvádolta az ellenjelöltet, hogy háborúba küld bennünket Ukrajnába
– indokolta tettét a Denník N hírportálnak Omaník. A diák az Ukrajna melletti szimpátiája jeléül sárga-kék szalagot viselt a mellére tűzve.
Pellegrini nyugodtan fogadta az elutasítást, és beállt a diákkal és az oktatási miniszterrel a fotóra is.
Kapcsolódó cikkünk
A Híd alapítója és egykori elnöke, Bugár Béla visszatér a közéletbe. A nyugdíjas éveit töltő politikust ezúttal új szerepben láthatják egykori támogatói.
A TA3 televízió új beszélgetős műsort indít „O tom po tom” címmel, amely egyik állandó szereplője a Híd volt elnöke, Bugár Béla lesz, számolt be róla az O mediách portál.
Bugár Maroš Košíkkal együtt áll majd a kamerák elé minden pénteken 12:30-kor.
Akkor lépett be a politikába, amikor Szlovákiában még nem terjedt el az intenet. A politikai turbulenciákat gyakran egy legyintéssel elintézte, és annyit mondott, arról amjd később. Igen, Bugár Béla csatlakozik hozzánk
– jelentette be élő adásban Košík.
Az érdeklődőknek pedig a premierre sem kell sokáig várnia, a nézők tervek szerint már január utolsó péntekén láthatják az egykori politikust.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi minisztériummal tárgyal a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS), mert szerintük a rendszer szinten tartásához legalább 350 millió euró plusz kellene. Csak a szövetség kórházai 161 milliós kiegészítést kérnek az idei tervhez, ez kell ahhoz, hogy túléljenek és végre tudják hajtani az Orvosszakszervezet (LOZ) és a minisztérium év végi megállapodásába foglaltakat.
Nehéz évre számít a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) mivel szerintük az egészségügy állami finanszírozása mélyen a szükségletek alatt van. A becslésük alapján az egészségügyből az elfogadott állami költségvetéshez képest 2025-ben legalább 350 millió euró hiányzik.
„Ez az összeg csak arra lenne elég, hogy a rendszer ugyanúgy működjön, mint tavaly, vagyis semmivel sem lesz jobb, de legalább fenntartható marad” – mondta Marián Petko, az ANS elnöke. Szerinte ez a 350 millió még a nagy állami kórházak további eladósodását sem állítaná meg.
Törvényellenes pontok a LOZ és a minisztérium megállapodásában
Az ANS szerint az Orvosszakszervezet (LOZ) és az egészségügyi minisztérium tavaly év végén aláírt megállapodásának teljes megvalósítása esetén azonban 500 millió euró plusz kellene. A szövetség kifogásolja a megállapodás több pontját is, mivel azok szerintük törvényellenesek. Elsősorban a tiltakozásul felmondott orvosokkal kötendő szerződéseket kifogásolják, amelyeket nemcsak az állami, hanem a magánkórházaknak is alá kell írniuk.
A szerződésben több olyan feltétel is szerepel, amely véleményünk szerint ellentétes a munkatörvénykönyvvel
– jelentette ki Petko. Az egyik maga az, hogy a szerződést a kórházigazgatónak alá kell írnia.
„A munkatörvénykönyv szerint a munkaszerződést a felek önkéntesen írják alá, kizárt mindenféle nyomásgyakorlás” – véli Petko.
Azt kifejezett nyomásgyakorlásnak tartja, hogy a magánkórházak igazgatói számára is kötelezővé tették az aláírást, vagyis kötelezték őket arra, hogy vegyék vissza a felmondásukat bejelentő orvosokat.
„Ráadásul határozatlan idejű szerződést kellett kötni velük, miközben lehet, hogy korábban csak határozott idejű szerződésük volt” – magyarázta az ANS elnöke.
Az sem tetszik nekik, hogy ezekben a szerződésekben csak 37,5 órás heti munkaidő szerepel, miközben a többi orvos heti munkaideje általában 40 óra.
Ez diszkriminatív a többi orvossal szemben, mivel ők ugyanannyi pénzért többet dolgoznak, mint az új szerződéssel rendelkező orvosok
– állítja Petko.
Kapcsolódó cikkünk
Félő, hogy mégsem teljesül a kormány és a LOZ között karácsony előtt kötött megállapodás, és január elsején mégsem térnek vissza a kórházakba a tiltakozásképpen felmondott orvosok. A megegyezés a regionális kórházakon bukhat meg, amelyek nem akarják aláírni a kormány és a LOZ megegyezésében szereplő szerződéskiegészítést a felmondott orvosokkal.
Néhány kisebb kórházon múlhat, hogy januárban minden visszatér a rendes kerékvágásba, vagy pedig összeomlik a kórházi ellátás.
Az Agel és Penta néhány kórházának mintegy 20-30 orvosa még mindig nem tudta aláírni a szerződéskiegészítést, amely a LOZ és a kormány közti, karácsony előtt kötött megállapodás része.
Ősszel mintegy 3300 orvos adta be felmondását, a túlnyomó többségük az állami kórházakban. Ők már megkapták, és aláírták a szerződéskiegészítést, a LOZ szerint viszont a megállapodás csak akkor léphet életbe, ha a tiltakozásban résztvevő minden orvosra, így a magánkórházakban dolgozó orvosokra is érvényes lesz. Miroslav Mendel, a LOZ alelnöke szerint az egészségügyi minisztérium vizsgálja a helyzetet.
A helyzet komolyságával tisztában van az egészségügyi minisztérium is. Kamil Šaško miniszter a Denník N-nek azt nyilatkozta, hogy „bízik benne, hogy a feleknek sikerül kompromisszumos megoldást találni”.
Az Agel és a Penta kórházait is tömörítő Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) szerint azonban a kormány és a LOZ megállapodásában szereplő szerződéskiegészítés csak az állami kórházakra vonatkozik. A regionális kórházaknak több ponton is problémát jelent a szerződéskiegészítés, de a legfontosabb talán a munkaidő hosszára vonatkozó pont.
A kiegészítés szerint ugyanis az orvosok heti munkaideje 37,5 óra, míg a legtöbb orvos szerződéében még 40 óra szerepel.
Problémát jelent a béremelés is, amely a tiltakozásban részt vett orvosok számára mintegy 10 százalékos lenne, a regionális kóházakban dolgozó többi orvosra viszont nem vonatkozna. Az ANS ezt is elfogadhatatlan diszkriminációnak tartja. A Denník N szerint a problémás kórházak elsősorban az ország keleti részében találhatóak, köztük van a nagymihályi és a tőketerebesi kórház is. A Penta képviselője szerint a kórházaikban a szerződéskiegészítés aláírása 16 orvost érint, számukra az nem okozna összeomlást, ha ők nem tárnének vissza a munkahelyükre.
Az ANS szerint azonban az év végéig már nem lesz megegyezés az orvosokkal, a képviselőik január 6. után akarnak tárgyalni az egészségügyi minisztériummal.
Mentességet kérnek a tranzakciós adó alól
A kormánytól az ANS minden kórháza ugyanolyan kivételt kér a tranzakciós adó alól, mint az állami kórházak, amelyekre az áprilisban életbe lépő új adónem nem fog vonatkozni. A szövetség kész az Európai Bizottsághoz fordulni diszkrimináció miatt, szerintük ugyanis nem lehet különbséget tenni állami és nem állami kórházak között.
„A Bizottság az uniós alapok kapcsán már kimondta, hogy diszkriminatív csak a fenntartó alapján különbséget tenni kórház és kórház között” – magyarázta az ANS elnöke, hogy miért bíznak a számukra pozitív döntésben.
Az ANS azt szeretné, hogy az egészségügy valamennyi szereplője, tehát a rendelőkben dolgozó magánorvosok, a rendelőintézetek és a mentőszolgálatok is mentességet kapjanak az adó alól.
A kormány tavaly az utolsó pillanatban mentességet adott az új adónem fizetése alól az állami tulajdonú vagy állami hozzájárulásból működő kórházak számára. A tranzakciós adó áprilisban lép majd életbe, és a vállalkozóknak minden átutalás után az összeg 0,4 százalékát, de legfeljebb 40 eurót be kell fizetniük adóként. Egy ezer eurós átutalás után tehát 4 euró adót kell fizetni.
Az ANS kórházainak legalább 161 millió euró plusz kellene
Az ANS-be tartozó 81 kórházának legalább 161 millió euró plusztámogatásra lenne szüksége, hogy a tavalyi szinten tudják biztosítani a működésüket.
Ebből 120 millió euró a béremelés megvalósítására kell
– mondta Igor Pramuk, a szervezet alelnöke. Az idei évre jósolt 5,4 százalékos infláció fedezésére további 24 millió euróra lenne szükségük, a kormány konszolidációs csomagja pedig újabb 15 millió eurót visz majd el a kórházaktól.
A kiskórházaknak március végéig van szerződésük az egészségbiztosítókkal, már most tárgyalnak arról, hogy a biztosítók növeljék a finanszírozás összegét. Az ANS ma tárgyalásokat kezdett Kamil Šaško egészségügyi miniszterrel is, szerintük ugyanis az állami finanszírozás összegét kellene növelni. A szövetség Csehországot hozta fel példának, ahol szerintük az unióban az egyik legjobb egészségügyi rendszer működik.
„Csehországban 3 milliárd euróval több jut az egészségügybe, vagyis arányosan Szlovákiában legalább 1,5 milliárd euróval többet kellene rá költeni, hogy elérje ugyanazt a szintet“ – véli Petko.
Kapcsolódó cikkünk
Csak egy szó: BABETTA!
KVÍZ: Nagyszüleid és szüleid kétkerekűi… Sokan elfeledkeztek már ezekről a közlekedési eszközökről! Elindítom a kvízt
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
