Nyitókép: SITA
Egy párt napjainkban lehet szuverenista, vagy globalista. Ellenzéki, vagy kormányoldali. Épp hatalmon levő, illetve olyan, aki az ellenzék részeként kormányváltásra készül. Kivéve, ha a Magyar Szövetség nevű viccpártról beszélünk, mely politikai értelemben egyre kevésbé létezik. Intellektuálisan kiürült állapotában egyetlen célja maradt, hogy elérje a 3 százalék feletti választási eredményt és vele együtt az állami eurómilliókat. Emellé az anyaországi támogatással, illetve az országos vezetés tagjainak polgári társulásain keresztül érkező évi, 100-200 ezer eurónak megfelelő forintok bőven hozzák a napi megélhetéshez szükséges összeget. Kell a fenének az országos politizálás…
Újabban azonban a Hlas-SD esetében is merülnek fel kérdések, melyek tektonikus mozgásokat indítottak be a kormánykoalícióban, és kormányátalakításhoz és előrehozott választásokhoz is vezethetnek.
Mi a probléma?
A problémát a Hlason belüli két szárny jelenti. A szuverenista és a progresszív vonal. Előbbit a pártelnök, Matúš Šutaj Eštok és köre képviseli, utóbbi a külső igazolásként, a Dobrá voľba elnyelésével érkezett Tomáš Druckerék. E két vonal Peter Pellegrini (maga is a liberális, progresszív irányzat képviselője) államfővé választásáig látszólag jól megfért egymással.
Várták a hatalom emeletére tartó felvonót. El is érték amit akartak, Pellegrini is már az elnöki palotában van, Šutaj Eštokról pedig kiderült, hogy nagy rá a pártelnöki kabát. Ideológiailag ugyan ő áll a legközelebb a Smerhez és Robert Ficohoz, belügyminiszterként azonban őt hibáztatja Robert Fico azért, hogy majdnem megölték. Meg is nehezíti az életét, a belügyi tárca így nincs nagyon elengedve az állami források terén.
Drucker, Erik Tomáš és társai, látva a megváltozott helyzetet, mára Šutaj Eštok legnagyobb kritikusaivá váltak. Időközben a párt parlamenti frakciója is meggyengült, mégpedig az egyébként még anno Peter Pellegrini által összerakott választási lista kakukkfiókái miatt. A négy kakukkfióka – Migaľ, Ferenčík, Šalitroš és Jurík – jelenti a leggyengébb láncszemet a kormánykoalícióban. Az SNS frakciójából kilépett 3 képviselővel (Huliak, Ľupták a Šefčík) együtt könnyen meg tudják nehezíteni a legszűkebb, 76 fős kormányzati többséggel létező parlament működését.
Ebből lett Ficonak elege, és lengette be az előrehozott választások és a kormányrekonstrukció lehetőségét. Ha megnézzük, Ficonak valójában igaza van. Egyedül a Smer tartja stabilan magát, a 14 képviselővel kevesebb mandátummal rendelkező Hlasnak ugyanannyi minisztere van (7-7), az SNS-nek 8 képviselő mellett (köztük a 3 dezertőr) egyenesen 3. Ezt nincs ember, aki egyben tudná tartani még majd három éven keresztül.
Mi zajlik most?
Ami a szemünk előtt történik, az lényegében már a választási kampány előszele. Fico járja a világot (Moszkva, Brüsszel, jön Isztanbul, februárban pedig Trump érkezhet…), igyekszik államférfiként mutatkozni, aki az egyedüli garancia Szlovákia szuverén érdekei képviseletének. Fico pontosan tudja, hogy a munka még nincs elvégezve (bár az igazságszolgáltatás terén már sok mindent kipipálhat), így létkérdés számára, hogy vezetésével a Smer ismét megnyerje a választást (A lényeg a győzelem, hogy ők adhassák a kormányfőt, még ha könnyen lehet, hogy az már nem Fico lesz). Igen ám, de ehhez kellenek a koalíciós partnerek is.
És el is érkeztünk a Hlashoz. Pontosabban annak kérdéséhez, hogy melyik Hlashoz. Azaz, Pellegrini távozása után melyik irányzat kerekedik felül a párton belül, és válhat majd a Smer (vagy a PS) szövetségesévé az előrehozott választások után. Ha Šutaj Eštokék, az a Smer mozgásterét erősítheti, ha Druckerék, akkor a kormányváltás lehetősége növekedhet.
Erről szólnak az elmúlt napok, hetek történései. Erről beszélt Fico a TA3-ban vasárnap, ez a magyarázata a kormányfő kedd esti bejegyzésének is közösségi oldalán, melyben Pellegrinit (valójában azonban a progresszív Druckert) kritizálta a diákolimpiás srác esete miatt.
(Figyelmetekbe ajánljuk Komjáthy Lóránt előrehozott választásokkal kapcsolatos cikkét):
Nem az a kérdés, hogy lesz-e kormányváltás, hanem hogy miért, hogyan és ki jár jól vele…
Az biztos, hogy Šutaj Eštok egymaga nem lesz képes megszerezni a párt feletti irányítást. Erősítésre, erősítésekre van szüksége. Van is néhány szabad játékos, akinek lejárt a szerződése és épp csapat nélkül van.
Mi lesz az SNS-szel?
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
