Jedlik Ányos (1800. január 11. – 1895. december 13.) magyar feltaláló, mérnök, fizikus, a villamosság és gépészet területén tett kiemelkedő felfedezéseiről ismert. A tudományos világban leginkább a dinamó és az elektromos motorok előfutáraként ismerték el.
Jedlik 1800-ban született Szimőn
Egy kis településen, Szímőn született. Egyházi neveltetésben részesült, majd a pápai piarista iskolában tanult, később pedig a bécsi és a pozsonyi egyetemeken folytatta tanulmányait, ahol a matematika, fizika és a mérnöki tudományok iránti érdeklődése alakult ki.
Elképesztő kíváncsisággal kutatta a természet titkait.
Munkásságának legfontosabb állomásai közé tartozott, hogy 1827-ben Pesten ő készítette el az első elektromágneses elven működő forgó mozgást, ami később a dinamó és az elektromos motor előfutárává vált. A találmányát viszont csak évtizedekkel később ismerték el tudományos körökben.
A dinamó találmánya kiemelkedő fontosságú volt a villamosenergia-termelés történetében
A dinamó alapvetően hozzájárult az elektromos áram előállításának és alkalmazásának fejlődéséhez. Az elektromos áram mechanikai energiává való átalakításának első sikeres példája volt.
A dinamó működése az elektromágnesesség elvein alapult, ami azt jelenti, hogy egy mozgó vezető (például egy tekercs) mágneses térben elektromos áramot indukál. Jedlik találmánya tehát az első forgó elektromos áramot előállító eszközként tekinthető, és egyben az elektromos motorok, valamint a modern generátorok alapjait is megteremtette.
A dinamó feltalálása különösen fontos volt, mert lehetővé tette az elektromos energia ipari mértékű előállítását, ami a későbbi ipari forradalom egyik alapvető technológiai eleme lett. A dinamók fejlesztése és elterjedése lehetővé tette a villamos energia széleskörű alkalmazását, ami számos iparág fejlődését támogatta, és végül az elektromos áram elterjedéséhez vezetett a közlekedésben, az iparban, a világítástechnikában és a háztartásokban is.
Jedlik Ányos a dinamó nem egyedüli feltalálója, mivel az elektromágneses indukció elvét más tudósok is felfedezték. A dinamóelvre öt évvel Siemens, Varley és Wheatstone előtt jött rá. Azonban Jedlik előfutárként, az elméleti alapokat és a gyakorlati megoldásokat is kidolgozva hozzájárult az elektromos gépek kifejlesztéséhez.
Munkásságának másik jelentős aspektusa a szikvíz (szénsavas üdítőital) felfedezése és fejlesztése
1826-ban Jedlik Ányos egy szénsavas víz előállítására alkalmas készüléket dolgozott ki, amely lehetővé tette a szén-dioxid (CO2) oldott formában való bejuttatását a vízbe.
Ez volt az első szikvízkészítő gép, amit ő alkotott meg. A gép segítségével szénsavas vizet, vagyis szikvizet lehetett előállítani, ami egy új, frissítő ital formájában vált ismertté.
Bár Jedlik nem az egyedüli feltalálója a szikvíz készítésének, elsőként 1767-ben Joseph Priestley kezdett azzal kísérletezni, hogyan lehet szén-dioxidot a vízbe juttatni. S a módszerrel hat évvel később a Schweppes & Co. nevezetű cég már elkezdett szódavizet árusítani.
Viszont Jedlik volt az, aki ezt a találmányt elméletileg és gyakorlatilag is kidolgozta és alkalmazni kezdte. A szikvíz népszerűsége később az egész világon elterjedt, és a szénsavas üdítőitalok, mint a kóla vagy a limonádé alapjául szolgált. Az ő találmánya tehát alapvetően hozzájárult a modern italipar fejlődéséhez. De találmányát nem szabadalmaztatta.
Jedlik nemcsak feltaláló, hanem pedagógus is volt
1830-tól a pesti egyetemen tanított, és jelentős szerepe volt a tudományos oktatás fejlesztésében. Emellett hozzájárult a magyar természettudományos irodalomhoz, és a magyar nyelvű tudományos terminológia fejlesztéséhez is.
Élete utolsó éveit a pozsonyi bencés rendházban töltötte, ahol tovább dolgozott, de a legnagyobb elismerést a feltalálói munkássága kapcsán élete végén kapta meg.
Jedlik Ányos Győrbe vonult vissza, 1895. december 13-án hunyt el. Feljegyzések szerint e szavakkal búcsúzott:
„Hamarosan a Teremtőm előtt fogok állani, és végre megtudom, mi a fény és elektromosság”.
A sírfelirata egy bibliai idézet: „Az igazak örökké élnek.”
Emlékét ápolja a nevét viselő Jedlik Ányos Társaság, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban a Társaság által létrehozott állandó Jedlik-kiállítás, a ma Szlovákiában található szülőfalujának, Szímőnek a Jedlik-múzeuma, valamint a nevét viselő oktatási intézmények, közterületek. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum Jedlik-terme, A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és vele párhuzamosan a szímői Jedlik Ányos Társaság évente egy alkalommal Jedlik-díjakat oszt ki. Több városban, Budapesten, Győrben, Dunaharasztiban, Pozsonyban, Kassán, Nyitrán és Zsolnán is utca viseli a nevét. Kassán a róla elnevezett utca a külvárosban található. Itt van a város több diákotthona, többek között az Szakkay József Szakközépiskoláé, ami Kassa egyetlen magyar nyelvű szakközépiskolája.
Élete és munkássága példaértékű a tudományos közösség számára, és a magyar mérnöki és tudományos hagyományok kiemelkedő alakjaként tartják számon.
(wiki, HE/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »