Nagy változások lesznek Kubában.
Ahogy ezt augusztusban jósoltam, ma már szinte biztosan meglesz. Kubába lassan visszavezetik a dollárt hivatalos pénznemként.
1961-ig Kubában két pénznem volt: az USA-dollár és a kubai peso, párhuzamosan voltak használatban, azaz az is megszokott volna, hogy az ember vegyesen fizet velük. Egyetlen sajátosság az érmékkel volt, az italautomaták, telefonok, stb. csak kubai érméket fogadtak el, ennek vicces oka, hogy míg az USA-ban a cent érmék 1-5-10-25-20 névértékben voltak, addig Kubában ragaszkodtak a spanyol gyarmati modell folytatásához, ahol 1-2-5-10-20-40 névérték volt a váltópénznél, azaz csak az 1, 5 és 10 névérték volt azonos, de az érmék itt se voltak azonosak külsőleg – ez politikai kérdés is volt, nemzeti büszkeség ügye lett, hogy Kuba nem vette át az amerikai rendszert az érmékben.
Egyébként az árfolyam rögzített volt 1 USA-dollár = 1 kubai peso.
Úgy néz ki, hogy 64 évvel később jön vissza a régi rendszer. Csak persze sokkal torzabb alakban.
December 18-án volt a nagy bejelentés, persze megszokottan homályos alakban. A kubai kormányfő beszédet mondott a gazdaság helyzetéről. (A kubai alkotmányos rendszerben a kormányfő nem az ország vezetője, hanem amolyan fő közigazgatási felelős, alá van rendelve az államfőnek, az Államtanácsnak és a Párt vezető testületének, tehát kb. mint ahogy Kádár alatt volt a a miniszterelnök pozíciója.)
Ebben elmondta, a kubai magánszektor nem tartja be valutagazdálkodás szabályait, az állam pedig elvesztette a kontrollt a pénzügyek felett, így sajnos a kubai gazdaság jelentős része dollarizálódott, azaz vagy dollárban történnek az ügyletek vagy pesóban ugyan, de a dollár napi feketepiaci árát alapul véve. Ezért a kubai kormányzat célja: a dollarizáció felszámolása, ehhez azonban szükséges lépés a dollarizáció hivatalos bevezetése részlegesen – ez tipikus marxista halandzsa, a lényeg itt a „hivatalos bevezetés”. Szóval ezentúl – a bezetés dátuma nincs megmondva – legális lesz a gazdaság „egyes szektoraiban” a készpénzes fizetés USA-dollárban. Egyelőre nem világos mely szektorokban, a kormányfő csak felsorolt párat, de úgy tűnik: kb. bárhol.
Miről is van szó: az emberek akiknek van valutájuk, azt inkább készpénzben tartják, nem fizetik be a bankba, hacsak ez nem abszolút szükséges. Jelenleg nem lehet USA-dollár bankjegyeket használni Kubában, a dollárt előbb be kell fizetni bankba, amiért a bank bankkártyát ad ki, majd ezekkel lehet vásárolni a valutás boltokban – mégis, az átlagember csak akkor teszi ezt meg, amikor vennie kell valamit, sőt kialakult a bankkártyák másodlagos piaca is.
A reform másik része a „rugalmas árfolyam”, azaz – megint nincs megjelölve a bevezetés dátuma – ezentúl a kubai bankok önállóan kereskedhetnek valutával. Ez azt jelenti, vége a hivatalos árfolyamnak: eddig jogi személyek 24 pesót kaptak 1 dollárért, magánszemélyek pedig 115 pesót, miközben a feketepiaci váltás már 300-350 között van. S az igazi baj nem is az árfolyam mértéke, hanem a tényleges dollarizáció, azaz mindenki dollárban számol.
Tehát úgy tűnik, a kubai állam át fog térni a feketepiaci árfolyamra, legalábbis azt meg fogja közelíteni. Sőt, még az is lehet, hogy a bankok nem csak venni fognak dollárt, hanem eladni is.
Egyébként ha mindezt jól csinálják, még akár stabilizálhatja is a helyzetet. Hiszen ha kialakul a lakosságban a biztos tudat, hogy a pénz értéke stabil és a bank megbízható, akkor értelme lesz a pénzt bankban tartani, sőt mindegy lesz a pénz neme is egy idő után.
Politikailag persze az egész egy hatalmas kudarc, hiszen szembemegy mindennel, amit a kubai állam hirdet az 1961-es kommunista fordulat óta. Ezen kívül immár teljesen hivatalos lesz a hatalmas szakadék azok között, akiknek van dollárjuk és akiknek nincs.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
