DAC: szerződéshosszabbítás lett Branislav Fodrek karácsonyi ajándéka Lencsés Zoltán2024. 12. 23., h – 18:11
A DAC labdarúgóklub hivatalos oldalán jelentette be, hogy szerződést hosszabbított Branislav Fodrek vezetőedzővel.
Branislav Fodrek az őszi szezon utolsó három mérkőzésére ugrott be a menesztett Xisco Munoz helyére, szerződése eredetileg december végéig szólt. A játékosként és edzőként is DAC-múlttal rendelkező Fodrek két döntetlent és egy vereséget ért el a sárga-kékek kispadján, de irányítása alatt érezhetően javult a csapat játéka.
A vezetőedző új kontraktusa az aktuális szezon végéig, azaz jövő nyárig szól.
„Nagyra értékelem a vezetőség ajánlatát, élén a tulajdonos úrral. Egy ilyen nagy klub vezetőedzői pozíciója megtiszteltetés, de ugyanakkor komoly felelősség is”
– mondta Fodrek a DAC honlapjának.
„Átbeszéltük a csapat az elkövetkező hónapokban való fejlesztésének a módjait és szilárd közös alapot találtunk a közös építkezéshez”
– olvasható Jan Van Daele ügyvezető igazgató nyilatkozata ugyanott.
Kapcsolódó cikkünk
A nyári szerzemények többségét jónak tartja, nem egyedül Munozt hibáztatja a rossz eredményekért, és van két játékos, aki szerinte tavasszal fontosabb szerepet kaphat. Szezonértékelő interjúnk a DAC ügyvezető igazgatójával, Jan Van Daele-el.
A nyáron a kulcsjátékosok mind maradtak a DAC-ban, csak olyanok távoztak, akik a tavalyi szezonban epizódszereplők voltak. Ezzel szemben érdekes, izgalmas új nevek érkeztek. Mennyire volt elégedett akkor az átigazolási időszakkal és mennyire az most?
A nyáron releváns tapasztalattal rendelkező játékosokat hoztunk a klubhoz, akik határozottan növelték a keret mélységét. Úgy gondolom, Bajo jó igazolásnak bizonyult. Almásinak köszönhetően más rendszerben is játszhatunk, mint a 3–5–2. Neki más erősségei vannak, mint Trusának, egyedüli csatárként is képes játszani. Redzic egy tehetséges fiatal játékos, akivel törődnünk kell, most azon dolgozunk, hogy újra egészséges legyen. Ortiz nagyon jól kezdte a szezont sárga-kékben, ami pedig Tubolyt illeti, az utolsó két meccsen látott teljesítménye alapján valószínűleg minden szurkoló egyetért abban, hogy méltó a DAC-hoz.
A tavalyihoz hasonlóan nem indult jól ez a szezon. A Konferencialigában a Zira verhető ellenfélnek tűnt, de kiesett a DAC. Ön szerint mi okozta ezt a sokkot? A nyári felkészülés során csúszott félre valami?
Ügyvezető igazgatóként igyekeztem a lehető legnagyobb mértékben támogatni a csapatot. Az edzői stáb nem változott, tehát biztosítottuk a folytonosságot, a keretet időben és kellően megerősítettük, valamint kényelmes utazási körülményeket biztosítottunk a csapat számára. Tény, hogy a szezon első mérkőzése mindig különleges. Elemeztem az azerbajdzsáni utazásunkat, és több tényező kombinációjára tudnék rámutatni. Az ellenfél ritmusa teljesen más volt, mint a miénk, mivel előtte már kemény meccseket játszott az 1. fordulóban a Sheriff Tiraspol ellen. Szintén szerepet játszottak a kiesésben a sérülések és a felkészületlen játékosok. Utóbbit nem kifogásnak szánom, ez sokkal inkább a nyári felkészülés során alkalmazott rossz folyamatok következménye.
Még a nyáron távozott Gleb Platov sportigazgató. Amikor bejelentették a távozását, kulturális és gondolkodásbeli különbségeket említettek. Ez mit takar pontosan? A játékospolitikájával is gondok voltak? Az általa télen igazolt játékosok nagyobbik része már nincs is a klubban.
A sportigazgató felelős a klub különböző részlegeinek felügyeletéért, valamint azért, hogy biztosítsa a megfelelő szakértelemmel rendelkező embereket az adott pozíciókra. Ha egy klub erős játékosmegfigyelői rendszert tud kiépíteni, jó a játékosfejlesztésben, az adatelemzésben és az orvosi munka terén is, akkor kevésbé függ az egyénektől. Gleb releváns tapasztalatokkal rendelkezik nemzeti- és klubszinten is, így megbíztuk őt a részlegek felépítésével.
Jó ötletei voltak, de ha nem tudod meggyőzni az embereket a saját víziódról és rávenni őket, hogy kövessenek, akkor nem leszel sikeres. Ami a játékospolitikáját illet, egyértelműen alábecsülte a szlovák bajnokság színvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
Az őszi szezon második felében gyakorlatilag hétről hétre azt firtattuk, mi csúszott félre ennyire a DAC-ban. Volt egy tavaszi csapat, amely remekelt a felsőházi rájátszásban, mindössze egyszer szenvedett vereséget, és ha csak azt a tíz fordulót vesszük számításba, bajnok lett volna…
Ezután jött a nyári átigazolási időszak, ahol a klubvezetés gyorsan korrigálta a rengeteg katasztrofális téli döntés jelentős részét (Dolcek, Jürgens, Oddei, Haratyin, Koné, Keresztes és Cheikh Diop úgy távozott, hogy be sem melegedett), a másik oldalon pedig Redzic végleges megvásárlása, valamint Almási, Bajo, Bernát és Ortiz érkezése vitathatatlanul erősítést jelentett a keretnek. Ekkor óvatosan bár, de néhány szurkoló újra bajnoki címről kezdett beszélni…
Ez volt július végén. December közepére a DAC húszpontos távolságba került a bajnoki címtől és tizenkettőre a dobogótól. Nem szeretnénk újra tételesen átvenni, mi történt az ősszel, megtettük már korábban. Ezt a szezont egy-egy szóval is könnyen keretbe lehet foglalni:
Zira, Škrtel, Munoz, 1767.
Bármilyen hihetetlen, az utóbbi egy novemberi nézőszám volt a MOL Arénában…
Az őszi szezonnak már vége, az évődés helyett pedig akadnak sokkal fontosabb dolgok is a DAC vezetősége számára. Például megtervezni a tavaszt.
Ami a vezetőedző személyét illeti, a szurkolók Fodreket akarják. Mint kiderült, a játékosok is Fodreket akarják. Fodrek pedig folytatni akarja. A megoldás kézenfekvő, az edző szerződése decemberben lejár, a hosszabbítása pedig egy pozitív értelemben vett biztonsági játék lenne a klub részéről.
A második fontos feladat a játékospolitika letisztázása és irányba helyezése lenne, amihez egy profi sportigazgató mielőbbi kinevezése létfontosságú. A klubvezetés a közelmúltban bebizonyította, hogy időnként hajlandó egyet hátrébb lépni és autonómiát adni egyes embereknek. Ez egy pozitív, sőt kulcsfontosságú tulajdonság. Sajnos a negatívum, hogy ezt a hátralépést eddig mindig rosszkor, a nem megfelelő emberek javára tették Jan Van Daelék. Ezt tapasztalhattuk Storck, Guľa és Gleb Platov esetében is, hiszen a két vezetőedző saját kérésére hozott játékosai nem igazán váltak be, míg Platov sportigazgatóként hozott döntéseit értelmezni is nehéz, pozitív jelzőkkel minősíteni pedig egyenesen lehetetlen.
Alighanem most jött el a tökéletes pillanat egy komoly szakmai háttérrel és kapcsolatokkal rendelkező sportigazgató kinevezésére, akinek javára a szokásos egy helyett legalább kettőt kéne majd hátralépnie a vezetőségnek.
Tény, hogy egy jó szakember megszerzéséért (és fizetéséért) nagyon mélyen a zsebbe kell nyúlni, de ideális esetben ez a kiadás sokszorosan megtérül. Egy vízióval, koncepcióval és jó játékosmegfigyelőkkel rendelkező sportigazgató klasszisokkal többet ér a szerény portékájukat kínálgató, keselyűként a klubok körül köröző játékosügynököknél.
Kapcsolódó cikkünk
Nem akarjuk azt állítani, hogy a spanyol edző minden rossznak a forrása, ami az elmúlt hetekben történt a DAC-ban. A főkolompost ugyanakkor igenis Xisco Munoznak hívják.
Amikor Munoz 2023 novemberében megérkezett Adrian Guľa helyére, úgy tűnt, érti a dolgát. Bemutatkozása után a DAC nagyon gyorsan játszott három 0:0-t, amivel nyilván nem lett közönségkedvenc, de a spanyol edző legalább összerakta a védelmet, aztán meg is nyert pár meccset.
Tavasszal aztán úgy mutatott be emlékezetes menetelést a csapattal, hogy a télen kilenc (!) új játékost kapott a keretbe, de az érkezők nagyjából kétharmada használhatatlannak bizonyult (és ma már nincs is a klubban). Xisco Munoz viszont abból főzött, amije volt, és minden jel arra mutatott, hogy megtalálta a nyerő receptet.
A DAC kilenc bajnokin veretlen maradt, a csapat óriási hajrával még az ezüstérmet is megszerezte.
A bajnokság utáni szezonértékelőnkben azt írtuk, még három kész játékosra van szükség az aranyéremért való harchoz, és Jan Van Daele ügyvezető igazgató is valami hasonlóról beszélt egy szurkolói ankéton. A nyáron többek között érkezett Bernát a belga bajnokságból, hazatért Almási Laci és a Niké Liga egyik nagy tehetsége, Bajo is Dunaszerdahelyre tette át székhelyét.
Ezek nem feltétlenül voltak álomigazolások, de vitathatatlanul erősítést jelentettek a keretnek. És ami szintén nagyon fontos faktor volt: nem távozott egyetlen kulcsember sem.
Ezek után ki gondolta volna, hogy az új szezonban így félremennek a dolgok?
Búcsú a Konferencialigától, a Niké ligás színvonalhoz képest sem kiemelkedő Zirától? Kínos, 5300-as nézőszám a kerületi rangadón? Munoz valóságtól elrugaszkodott sajtótájékoztatói? Negatív nézőcsúcsok? Az utóbbi egy-két hónapban mindezt kipipálhattuk.
Nem akarjuk azt állítani, hogy a spanyol edző minden rossznak a forrása. A főkolompost ugyanakkor igenis Xisco Munoznak hívják, hiszen ő maga a bizonyíték, hogy a játékosok mennyivel többre képesek a mostaninál.
Ha egy csapat végigveri a mezőnyt tavasszal, mitől felejtett el focizni ősszel?
Még egyszer hangsúlyozzuk: nyáron egyetlen fontos játékos sem hagyta el a klubot. Azoknak a szurkolóknak pedig, akik momentán szélnek eresztenék a fél csapatot, itt jeleznénk a tények és számok nyelvén: egy ezüstéremre képes csapat felét küldenék el. Nyilván rá kell nézni a focisták körmére is, hiszen teljesen mindegy, ki az edző, nekik kötelességük hajtani. De itt említsük meg azt az adatot, amiről a játékosok a nagymihályiak elleni 0:1 után beszéltek: eszerint kimagasló futómennyiséget produkáltak a DAC-védők – azaz a gond nem fizikai, és a tavaszi menetelés alapján nem is képességbeli. A gond mentális.
Búcsúzóul két dolgot jegyezzünk meg a spanyol edző kapcsán. Viszonylag kevés helyen esett említés Munoz szegényes angoltudásáról, márpedig ha az angolul jellemzően jól beszélő újságírók homlokráncolva próbálják megfejteni a tréner mondandóját, felmerül a kérdés: mennyire értette meg magát a játékosokkal az öltözőben?
Ami pedig a tréner pályán alkalmazott taktikáját illeti… Három középső védő, két szélső védő. Eddig oké, ez egy ismerős rendszer, de haladjunk tovább: ehhez jön három belső középpályás, akik között nincs sem igazi ütközőember, sem klasszikus irányító, elöl pedig két támadó, Almási játékba rázódásáig jellemzően befejező csatár nélkül. Végigvettük magunkban a nem kevés topligás focimeccset, amit az elmúlt években láttunk, de ki merjük jelenteni: ez a taktika ezen a szinten páratlan(ul furcsa).
Adrian Guľa mellett a drukkerek kisebbik, de nem elhanyagolható része a menesztés pillanatáig kitartott. Munoz ezt nem mondhatja el magáról, mivel gyakorlatilag mindenki között konszenzus, hogy ebben a leamortizálásban kulcsszereplő volt.
November 27-e örömünnep lett a DAC-tábornak. Biztosak vagyunk benne, hogy Branislav Fodrek irányítása alatt fellendülés következik, de a realitás talaján maradva, amíg a zsolnaiak nem tartanak egy drasztikus kiárusítást, idén ez a legjobb esetben egy bronzérem lehet a csapatnak. És azt mondanunk sem kell, hogy a DAC-szurkoló az ezüstérmek után nem arra vágyik.
A dunaszerdahelyi klub az elmúlt öt évben többször is remek üzletet kötve adott el játékosokat, de egyrészt az igazolt játékosok számát tekintve elenyészően kevés az ilyen sikeres transzfer, másrészt Krstovic másfél évvel ezelőtti távozása óta egyáltalán nem látni, ki lesz a következő játékos, akiért milliós ajánlatban reménykedhet a klub. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi keret két legminőségibb légiósa, Brunetti és Andzouana jelen állás szerint nyáron szabadon igazolhatóként távozhat.
A szlovák ligáról beszélünk, itt létfontosságú jó érzékkel igazolni és játékosokat felépíteni.
Utána pedig ugyanolyan fontos a legjobbakat a legjobbkor és a legtöbbért eladni. Ez egy művészet, és amíg a DAC nem táplálkozik egy Slovanhoz hasonló, irdatlan nagy tőkéből, addig a klubnak bizony egy művészre van szüksége. Sőt. Ha valaha bajnokságot akar nyerni és Konferencialigát játszani, akkor egy korszakalkotó művész kell a Csallóközbe.
Škrtel kinevezésénél tudatosította a vezetőség, hogy esetleg sok szurkolónak nem fog tetszeni az érkezése? Škrtel aztán egy hónappal később hirtelen és szűkszavúan távozott. Maradt önben kimondatlan szó az eset kapcsán? És mit lehetett leszűrni ebből a történetből?
Közös munkánk során magunk között és a külvilág felé is világosan és átláthatóan kommunikáltuk célunkat: a DAC fejlesztését. Mielőtt aláírta a szerződését, Martin egyértelműen kifejezte ambícióját, hogy szeretne bizonyítani a szlovák labdarúgás világában. A többit pedig már elmondtuk akkor, amikor az útjaink szétváltak.
Xisco Munoz sokkal később távozott, mint azt a szurkolók szerették volna, akik heteken át tüntettek ellene. A vezetőség a korábbi edzőkhöz képest most lassabban szánta rá magát a menesztésre. Mi volt ennek az oka? A pletykák Munoz magas lelépőpénzről is szóltak, erre kíván reagálni?
Munoz érkezése után letette nálunk a névjegyét. Ne felejtsük el, hogy miután aláírtunk vele egy hosszabb távú szerződést, a hatodikról a második helyre vezényelte a csapatot. A vezetőség kötelessége, hogy korrekt munkakörülményeket teremtsen a dolgozók és a játékosok számára. Ez azt is jelenti, hogy támogatni és korrigálni kell őket a rendelkezésre álló eszközökkel, amikor szükséges. Amikor a hajónk előszőr sziklának ütközött (a Zira ellen), akkor megpróbáltunk segíteni a navigálásban. De amikor a hajó folyamatosan újabb sziklának ütközött és úgy tűnt, hogy zátonyra fut, már drasztikusabb lépésre volt szükség.
Hogy ez azt jelenti, hogy csak az edző a felelős? Egyáltalán nem. Én és a játékosok ugyanúgy felelősek vagyunk. De a játékosokat nem lehet csak úgy kirúgni.
Mi, újságírók októberben-novemberben a meccsek után sokszor éreztük a játékosokkal kapcsolatban, hogy nincsenek ott fejben, frusztráltak, és bár konkrétan nem beszéltek róla, de soraik között a Munozzal való elégedetlenség is érezhető volt. Beszélt a vezetőség a játékosokkal ebben az időszakban? Monitorozták, hogy milyen a kapcsolat edző és játékos között, hogy milyen a hangulat az öltözőben?
A vezetőségben ugyanezt éreztük és láttuk. Októberben, közvetlenül a kassaiak elleni mérkőzés után már foglalkoztunk ezzel. Találkozót szerveztünk a csapatkapitányokkal, ezáltal létrejött egy platform, ahol a javulást segítő konkrét intézkedéseket osztottuk meg egymással, beszélgettünk a felelősségvállalásról és hogy min kell változtatni. Ennek rövid távon volt némi hatása, de a besztercebányaiak elleni kupameccs után már nem javult többé a helyzet.
Mekkora játékosmozgás várható a télen? Sok érkezőre és távozóra kell számítani? Van olyan játékos a keretben, akiről már most biztosan tudni, hogy a télen távozik?
Nem számolunk jelentősebb játékosmozgással. 2-3 minőségi játékost szeretnénk igazolni, és már a jövő nyarat szem előtt tartva építeni a csapatot.
Jövő nyáron olyan fontos játékosoknak is lejár a szerződése, mint Brunetti, Andzouana, Dimun és Herc. Történtek-e már (vagy lesznek-e) bármelyikükkel tárgyalások a hosszabbításról?
A DAC számára azok a fontos játékosok, akik legalább a 2–3. helyre tudják vezetni a csapatot. El kell ismerni, hogy ettől most nagyon messze vagyunk.
Vannak minimális elvárásaink, és most jóval a minimum alatt vagyunk. Fel kell mérnünk, hogy mely játékosok viszik a csapatot a megfelelő irányba.
Branislav Fodrek irányítása alatt az eredményesség nem, de a játék javult. Mekkora esély van rá, hogy ő marad az edző? Vagy más szakemberben gondolkodik a vezetőség? Mikorra várható döntés az ügyben?
Több opciót is mérlegelünk, és várhatóan az év végére lezárjuk a stáb összetételét érintő, jelenleg még nyitott kérdéseket.
Jelenleg a DAC a negyedik a tabellán. Az első helyezett Slovan 20, a harmadik Spartak pedig 12 pontra van. Mi számítana sikernek tavasszal? Biztos nemzetközi szereplést csak a 3. hely ér, de az momentán nagyon messzinek tűnik.
Egy győztes csapatot akarok látni, amely elkötelezett a klub és a klub által képviselt célok iránt. Elfogadhatatlan, hogy a második egymást követő évben a téli szünet idején még nem biztos a helyünk a felsőházi rájátszásban. Tavasszal lesz rá négy meccsünk, hogy bebiztosítsuk helyünket a top 6-ban. Szeretném, ha az olyan saját nevelésű játékosainkat, mint például Bősze Levente, többet látnánk a pályán, valamint hogy már most lerakjuk az alapokat a sikeres nyárhoz és egy jó szezonkezdethez. Emellett továbbra is bízom benne, hogy bebiztosítjuk az európai kupaszereplésünket valamilyen módon.
Kapcsolódó cikkünk
Nem akarjuk azt állítani, hogy a spanyol edző minden rossznak a forrása, ami az elmúlt hetekben történt a DAC-ban. A főkolompost ugyanakkor igenis Xisco Munoznak hívják.
Amikor Munoz 2023 novemberében megérkezett Adrian Guľa helyére, úgy tűnt, érti a dolgát. Bemutatkozása után a DAC nagyon gyorsan játszott három 0:0-t, amivel nyilván nem lett közönségkedvenc, de a spanyol edző legalább összerakta a védelmet, aztán meg is nyert pár meccset.
Tavasszal aztán úgy mutatott be emlékezetes menetelést a csapattal, hogy a télen kilenc (!) új játékost kapott a keretbe, de az érkezők nagyjából kétharmada használhatatlannak bizonyult (és ma már nincs is a klubban). Xisco Munoz viszont abból főzött, amije volt, és minden jel arra mutatott, hogy megtalálta a nyerő receptet.
A DAC kilenc bajnokin veretlen maradt, a csapat óriási hajrával még az ezüstérmet is megszerezte.
A bajnokság utáni szezonértékelőnkben azt írtuk, még három kész játékosra van szükség az aranyéremért való harchoz, és Jan Van Daele ügyvezető igazgató is valami hasonlóról beszélt egy szurkolói ankéton. A nyáron többek között érkezett Bernát a belga bajnokságból, hazatért Almási Laci és a Niké Liga egyik nagy tehetsége, Bajo is Dunaszerdahelyre tette át székhelyét.
Ezek nem feltétlenül voltak álomigazolások, de vitathatatlanul erősítést jelentettek a keretnek. És ami szintén nagyon fontos faktor volt: nem távozott egyetlen kulcsember sem.
Ezek után ki gondolta volna, hogy az új szezonban így félremennek a dolgok?
Búcsú a Konferencialigától, a Niké ligás színvonalhoz képest sem kiemelkedő Zirától? Kínos, 5300-as nézőszám a kerületi rangadón? Munoz valóságtól elrugaszkodott sajtótájékoztatói? Negatív nézőcsúcsok? Az utóbbi egy-két hónapban mindezt kipipálhattuk.
Nem akarjuk azt állítani, hogy a spanyol edző minden rossznak a forrása. A főkolompost ugyanakkor igenis Xisco Munoznak hívják, hiszen ő maga a bizonyíték, hogy a játékosok mennyivel többre képesek a mostaninál.
Ha egy csapat végigveri a mezőnyt tavasszal, mitől felejtett el focizni ősszel?
Még egyszer hangsúlyozzuk: nyáron egyetlen fontos játékos sem hagyta el a klubot. Azoknak a szurkolóknak pedig, akik momentán szélnek eresztenék a fél csapatot, itt jeleznénk a tények és számok nyelvén: egy ezüstéremre képes csapat felét küldenék el. Nyilván rá kell nézni a focisták körmére is, hiszen teljesen mindegy, ki az edző, nekik kötelességük hajtani. De itt említsük meg azt az adatot, amiről a játékosok a nagymihályiak elleni 0:1 után beszéltek: eszerint kimagasló futómennyiséget produkáltak a DAC-védők – azaz a gond nem fizikai, és a tavaszi menetelés alapján nem is képességbeli. A gond mentális.
Búcsúzóul két dolgot jegyezzünk meg a spanyol edző kapcsán. Viszonylag kevés helyen esett említés Munoz szegényes angoltudásáról, márpedig ha az angolul jellemzően jól beszélő újságírók homlokráncolva próbálják megfejteni a tréner mondandóját, felmerül a kérdés: mennyire értette meg magát a játékosokkal az öltözőben?
Ami pedig a tréner pályán alkalmazott taktikáját illeti… Három középső védő, két szélső védő. Eddig oké, ez egy ismerős rendszer, de haladjunk tovább: ehhez jön három belső középpályás, akik között nincs sem igazi ütközőember, sem klasszikus irányító, elöl pedig két támadó, Almási játékba rázódásáig jellemzően befejező csatár nélkül. Végigvettük magunkban a nem kevés topligás focimeccset, amit az elmúlt években láttunk, de ki merjük jelenteni: ez a taktika ezen a szinten páratlan(ul furcsa).
Adrian Guľa mellett a drukkerek kisebbik, de nem elhanyagolható része a menesztés pillanatáig kitartott. Munoz ezt nem mondhatja el magáról, mivel gyakorlatilag mindenki között konszenzus, hogy ebben a leamortizálásban kulcsszereplő volt.
November 27-e örömünnep lett a DAC-tábornak. Biztosak vagyunk benne, hogy Branislav Fodrek irányítása alatt fellendülés következik, de a realitás talaján maradva, amíg a zsolnaiak nem tartanak egy drasztikus kiárusítást, idén ez a legjobb esetben egy bronzérem lehet a csapatnak. És azt mondanunk sem kell, hogy a DAC-szurkoló az ezüstérmek után nem arra vágyik.
Van-e olyan játékos, vagy bármilyen momentum, amit az elmúlt hónapokból akár pozitív, akár negatív értelemben mindenképp meg szeretne említeni?
Én mindig pozitívan gondolkodom. Tuboly Mátét és Bősze Leventét választanám. A negativitás közepette hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a kiváló munkát, amit egyesek a fejlődésük érdekében tesznek. Úgy gondolom, hogy mindketten megmutatták a minőségüket a kevés rendelkezésükre álló játékperc során. Szerintem készen állnak rá, hogy a csapatban fontosabb szerepet töltsenek be.
A szezon utolsó néhány hazai meccsére 2000 körülire esett vissza a nézőszám. Szeretne valamit üzenni a távolmaradó szurkolóknak?
2022 telén egy hosszabb interjút adtam ennek a lapnak. Akkor egy hasonlóan katasztrofális szezont éltünk át, az idő tájt váltotta Németh Antalt Joao Janeiro a vezetőedzői poszton. Abban az őszi szezonértékelőben azt mondtam, hogy újra kell építenünk a csapatot és a következő szezonban a bajnoki címért kell harcolnunk. Bár mindenki szkeptikus volt, ez végül így lett.
Ma azt szeretném üzenni a kedves szurkolóinknak, hogy ne hagyják magukat befolyásolni a szkeptikusok által. Vissza fogunk kerülni oda, ahová tartozunk.
Vannak emberek, akik nevetség tárgyává teszik a DAC-ot és ebből próbálnak megélni, de nekik fogalmuk sincs, miről szól valójában a DAC. El fogjuk érni, hogy újra büszkék legyenek ránk a szurkolóink. Üzenem nekik, ne becsüljék alá saját erejüket és felelősségüket abban, hogy energiát biztosítanak szeretett csapatuk számára. Veletek semmi sem lehetetlen!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
