Több mint 42,6 millió eurós költségvetésből gazdálkodik majd jövőre Losonc Károly Zsolt2024. 12. 23., h – 12:22 Losonc |
Losonc városa 2025-ben 42 620 605 eurós költségvetésből gazdálkodik majd. Az elkövetkező években az önkormányzat több jelentős beruházást kíván megvalósítani, közel 14 millió euró értékben. Erről az állami hírügynökséget Michaela Baboľová, a város szóvivője tájékoztatta.
A jövő évi költségvetés tervezetét a losonci városi képviselők a városi tanács decemberi ülésén hagyták jóvá. Az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetben állította össze a költségvetést, ennek ellenére nem emelte a helyi adókat és a szemétdíjakat. Ezért a város gazdálkodása az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is takarékos lesz.
A költségvetés összeállításakor a városnak mintegy négymillió euró hiányzott a folyó kiadásokra, például a szemétszállításra, a közvilágításra és a téli útkarbantartásra. A városháza szerint az infláció és az energiaárak emelkedése, amelyek az elmúlt években negatívan befolyásolták az önkormányzatok működését, az elkövetkező hónapokban a kormány által elfogadott konszolidációs intézkedések és törvények hatásaival is súlyosbodni fog.
Ezek közé tartozik például az államilag jóváhagyott áfaemelés, a minimálbér emelése, a 800 eurós prémium kifizetése minden egyes közigazgatási alkalmazottnak, a tranzakciós adó, a sportutalványok és az óvodák finanszírozási rendszerének megváltoztatása
– mondta Alexandra Pivková, a város polgármestere. Hozzátette, hogy kockázatot jelent a személyi jövedelemadó előrejelzett hiánya is, amely 900 ezer euró helyett csak mintegy 150 ezer eurós bevételt jelent.
Kapcsolódó cikkünk Kassa |
A Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) 2025-ben valamivel több mint 401 millió euróból gazdálkodik majd. A képviselők a testület 17. ülésén hagyták jóvá a kiegyensúlyozott költségvetésről szóló javaslatot.
A többi megyei önkormányzathoz hasonlóan Kassa megyének is meg kell majd birkóznia az állam konszolidációs intézkedéseivel. Ezek közé tartozik az áfa 23 százalékra történő emelése, a tranzakciós adó bevezetése, amelyek áremelkedést eredményez.
A pénzügyminisztérium novemberi előrejelzése szerint 2025-ben a megyék személyi jövedelemadóból származó bevételei 35 millió euróval csökkennek, de ezt a kiesést az állam nem fogja pótolni. A KSK esetében ez legalább 8 millió eurós mínuszt jelent, ami radikálisan csökkenti majd azokat a forrásokat, amelyeket a megye a nehéz időkben felhasznál, és amelyekből új projekteket finanszíroz.
A kormány intézkedéseinek eredményeként a megye költségvetése az elmúlt négy évben nem változott jelentősen. Ez azt jelenti, hogy négy éve nagyjából ugyanannyi pénzből vagyunk kénytelenek gazdálkodni. A városokkal és falvakkal ellentétben nekünk nincs lehetőségünk szemét- vagy ingatlanadót kivetni. Minden közgazdász tudja, hogy az azonos költségvetés és a drágulás csak egyet jelent: spórolást. Ezért is fogadtak el a hét elején a képviselők olyan javaslatot, amelynek a kormányzati intézkedések és a csökkentett bevételek okozta hiányt kell majd pótolnia
– mondta Rastislav Trnka, a KSK elnöke.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Az év utolsó ülésén a városi képviselő-testület elfogadta Komárom 35 millió 159 ezer 025 eurós kiegyenlített, 2025-re vonatkozó költségvetését. A tervezés során több bizonytalansági tényezőt is figyelembe kellett venniük.
A büdzséhez Keszegh Béla (független) polgármester hosszabb magyarázatot fűzött. Mint fogalmazott, „nem könnyű időszakban kell összerakni a költségvetést“.
Nehéz idők
A polgármester okok között felsorolta a kormány konszolidációját és ÁFA-emelést, ill. azt, hogy a város beszállítóinál változik a tranzakciós adó.
„Ha ugyanazon a szinten hagyjuk a számokat, mint tavaly, az akkor is kevesebbre lesz elég. Mindenki, aki valamilyen úton szolgáltat a városnak, azokat érinti a magasabb minimálbér, a tranzakciós adó, a magasabb ÁFA és minden más – tehát minden drágább“
– fogalmazott.
„Majdnem mindenhol a nadrágszíj meghúzásáról szólt“ a költségvetés elkészítése a polgármester szerint. A konszolidáció miatt a „feketeleves lenyelését“ úgy kellett a városnak elvégezni, hogy egyben mindenhol biztosítsák az egyes területek működését.
Keszegh utalt arra is, hogy átalakult az óvodák finanszírozása. Ugyanakkor ahogy ebben, úgy a hulladékgazdálkodás területén is sok kérdőjellel szembesültek a tervezet összeállításakor, hiszen az állam részéről nem kaptak meg minden szükséges információt.
Gazdaságosság és spórolás
2025-tel kapcsolatban a polgármester arról beszélt, hogy a tervezett fejlesztések elsősorban az energiahatékonyságot érintik, ill. ezzel együtt a spórolásra is nagy hangsúlyt helyeznek. Igyekeztek megtartani a kulturális és sporttámogatások eddigi mértékét. Noha utóbbi csökkentésére volt esély, ám a sportbizottság végül kiharcolta, hogy ez ne történjen meg – ehhez később a bizottság elnöke, Kovács Dávid (független) képviselői hozzászólás formájában annyi fűzött hozzá, hogy „köszöni“, ugyanis előzetesen 8%-os csökkentésre volt esély.
Keszegh Béla még arról is beszélt, hogy a megszorítások a folyó kiadásokra vonatkoznak. A fejlesztéseknél pedig nagymértékben a külső forrásokra fognak hagyatkozni. Minden releváns helyre beadnak majd pályázatokat. A város ugyanakkor folytatni fogja a járdák, a műemlékek és a kukatárolók felújítását, ill. a környezetvédelmi projektek támogatását.
Mindezekkel kapcsolatban elmondta azt is, hogy Komárom a Transparex szervezet felmérésében A+ besorolást nyert, vagyis kimagaslóan jól gazdálkodik a város.
Csintalan Miklós, a komáromi főellenőr a költségvetési tervezetet úgy kommenálta, hogy még jó gazdasági körümények között is nehéz lenne olyan büdzsét összeállítani, ami „mindenkinek tetszik”.
A „kompromisszumok költségvetésének“ nevezte a tervezetet,
amelyet egyébként elfogadásra javasolt.
Közelgő Jókai-emlékév
A költségvetési tervezet kapcsán nem alakult ki különösebb vita a képviselők között. Ugyanakkor Andruskó Imre (Magyar Szövetség) javaslatára
a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a Jókai bicentenáriumi év szervezésére 20 ezer eurót kap majd a városi büdzséből. Az egyesület erre a célre létrehozott bizottsága pedig szétosztja majd az összeget azon szervezetek között, akik szeretnének bekapcsolódni az emlékévbe.
Keszegh Margit (független) képviselő, ill. egyesületi elnök arra is emlékeztetett, hogy a Jókai 200 mellett újraalakulásuk 25. évéről, valamint Szénássy Zoltán születésének 100. évfordulójáról is meg fognak emlékezni 2025-ben.
Katarína Strojná, a megyei hivatal szóvivője elmondta, a saját források konszolidációja és korlátozott lehetőségei miatt a lakosok a megtakarításokat az utak felújításán is meg fogják érezni, melyekből valószínűleg kevesebb lesz. A megye még a folyamatos útjavításokra fordított kiadások 2025-ben 900 000 euróval történő megemelése után sem lesz képes több kilométernyi úthálózatot saját forrásból felújítani. Nagyrészt az uniós alapokból vagy az állami költségvetésből származó támogatásokra kell támaszkodnia.
A megye 79 millió euró értékben készít elő ilyen projekteket, ebből 25 millió eurót a hidak felújítására, 44 millió eurót pedig az oktatási intézmények felújítására költenek. A KSK költségvetésének legnagyobb részét 2025-ben az oktatás emészti fel, amire összesen 129,6 millió eurót különítettek el. A szociális szolgáltatásokra 42,5 millió eurót, a kultúrára pedig 14,6 millió eurót fordítanak.
Kapcsolódó cikkünk GALÁNTA |
A város képviselő-testülete elfogadta a jövő évi költségvetését. A polgármester és helyettese megköszönte a képviselők pozitív hozzáállását, ugyanakkor hangsúlyozták, az elfogadott javaslat messze van az ideálistól.
Galánta képviselő-testülete az idei utolsó rendes ülésén jóváhagyta a jövő évi költségvetést, amely a beszámolók alapján komoly fejtöréseket okozott a képviselőknek.
A város bevételei, beleértve a pénzügyi műveletekből származó bevételeket is, 2025-ben várhatóan elérik a 27,71 millió eurót. A pénzügyi műveleteket is tartalmazó költségvetési tervezet 82 ezer eurós többlettel számol. A folyó bevételek 2025-re 23,54 millió eurót, a folyó kiadások pedig 22,77 millió eurót tesznek ki, ami több mint 768 ezer euró többletet jelent.
Jövőre a tervezett tőkebevételek 2,67 millió eurót, a tőkekiadások pedig 4,24 millió eurót tesznek ki, így mínusz 1,57 millió euró várható. A hiányt a tervek szerint a folyó költségvetés többletével és a pénzügyi műveletek bevételeivel fedezik. A város a tőkeköltségeinek fedezésére 1,5 millió euró banki hitelt igényelt.
Felújítások uniós forrásokból
Az amfiteátrum rekonstrukciójára 204 ezer eurót saját forrásból különítettek el, valamint több mint 1 millió euró uniós támogatást is nyert a város. A reneszánsz kastély felújítását is tervezik, uniós forrásból és az állami költségvetésből közel 700 ezer eurót költenek rá, a város önrésze közel 141 ezer euró.
A városi költségvetés többek között tartalmazza a buszpályaudvar felújításának költségeit, az SAD autóbuszvállalat épületének megvásárlását, valamint földbe süllyesztett konténerek építését. Mindemellett a kamerarendszer bővítését is tervezik. Az utak és járdák felújítására összesen 350 ezer eurót szeretne fordítani a város.
A környezetvédelem területén is több beruházást terveznek, például az Északi lakótelep parkjának felújításával kapcsolatban.
Nem maradt el a vita sem
A költségvetésről szóló vitában Kővágó Zoltán képviselő amiatt szólalt fel, hogy nem ért egyet a városi tulajdonban lévő ingatlanok eladásával. Javaslatát, hogy a Szűk utcai óvoda épületét ne adja el a város, hanem magasabb hitelt vegyen fel, azzal utasította el a testület, hogy az óvodai ellátás megoldott Galántán, így végeredményben jobban jár a város, ha az eladásból származó bevétellel gazdálkodhat ahelyett, hogy további hitelt igényelne.
Kolek Péter polgármester háláját fejezte ki a képviselőknek és a városi hivatal alkalmazottainak, hogy a jelenlegi ínséges időkben is sikerült elfogadható költségvetést összeállítani. Peter Závodský alpolgármester azzal egészítette ki:
ezt a költségvetést volt a legnehezebb összeállítani 2022 óta és nem gondolja, hogy ez a legjobb, amit megalkottak, de mindenkinek köszöni a befektetett munkát, a képviselőknek azt, hogy támogatták, és úgy is felelősségteljesen álltak a feladathoz, hogy egyes részei tökéletlenek, vagy esetleg nem értenek egyet azokkal.
Reflektálva Kővágó Zoltán javaslatára hangsúlyozta, semmilyen ingatlant nem adnak el a képviselők tudta nélkül és akkor, ha nem feltétlenül fontos. Elfogadták volna a javaslatot a magasabb összegű hitel felvételéről, amennyiben nem lenne korlátozott a lehetőségük erre, az ugyanis a város bevételeinek összegétől függ. Mivel az óvodák fenntartását a várostól átvette az állam, ezáltal csökkent a tőle befolyó részesedési adó, így a felvehető hitelkeret összege is csökkent. Bízik abban, hogy az államnak köszönhetően egy év múlva kedvezőbb feltételek mellett lehet összeállítani a városi költségvetést.
Az önkormányzat a kiegyensúlyozott költségvetés keretében több fejlesztési projekttel is számol, amelyekhez európai alapokat is tervez lehívni. A városháza 2025 és 2027 között közel 14 millió euró értékű beruházást szeretne megvalósítani. A decemberi ülésen a városi képviselők egy hárommillió eurós, hosszú távú hitelt is jóváhagytak a projektek társfinanszírozására.
Jelenleg elsősorban a megszerzett euróalapoknak és a kölcsönöknek köszönhetően tudjuk csökkenteni a fejlesztési elmaradást. Az elmúlt időszakban sikeresen szereztünk támogatásokat, és ennek, valamint a projektek társfinanszírozására felvett hitel elfogadásának köszönhetően 2025-ben is folytathatjuk a város fejlesztését
– mondta Alexandra Pivková.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Az év utolsó ülésén a városi képviselő-testület elfogadta Komárom 35 millió 159 ezer 025 eurós kiegyenlített, 2025-re vonatkozó költségvetését. A tervezés során több bizonytalansági tényezőt is figyelembe kellett venniük.
A büdzséhez Keszegh Béla (független) polgármester hosszabb magyarázatot fűzött. Mint fogalmazott, „nem könnyű időszakban kell összerakni a költségvetést“.
Nehéz idők
A polgármester okok között felsorolta a kormány konszolidációját és ÁFA-emelést, ill. azt, hogy a város beszállítóinál változik a tranzakciós adó.
„Ha ugyanazon a szinten hagyjuk a számokat, mint tavaly, az akkor is kevesebbre lesz elég. Mindenki, aki valamilyen úton szolgáltat a városnak, azokat érinti a magasabb minimálbér, a tranzakciós adó, a magasabb ÁFA és minden más – tehát minden drágább“
– fogalmazott.
„Majdnem mindenhol a nadrágszíj meghúzásáról szólt“ a költségvetés elkészítése a polgármester szerint. A konszolidáció miatt a „feketeleves lenyelését“ úgy kellett a városnak elvégezni, hogy egyben mindenhol biztosítsák az egyes területek működését.
Keszegh utalt arra is, hogy átalakult az óvodák finanszírozása. Ugyanakkor ahogy ebben, úgy a hulladékgazdálkodás területén is sok kérdőjellel szembesültek a tervezet összeállításakor, hiszen az állam részéről nem kaptak meg minden szükséges információt.
Gazdaságosság és spórolás
2025-tel kapcsolatban a polgármester arról beszélt, hogy a tervezett fejlesztések elsősorban az energiahatékonyságot érintik, ill. ezzel együtt a spórolásra is nagy hangsúlyt helyeznek. Igyekeztek megtartani a kulturális és sporttámogatások eddigi mértékét. Noha utóbbi csökkentésére volt esély, ám a sportbizottság végül kiharcolta, hogy ez ne történjen meg – ehhez később a bizottság elnöke, Kovács Dávid (független) képviselői hozzászólás formájában annyi fűzött hozzá, hogy „köszöni“, ugyanis előzetesen 8%-os csökkentésre volt esély.
Keszegh Béla még arról is beszélt, hogy a megszorítások a folyó kiadásokra vonatkoznak. A fejlesztéseknél pedig nagymértékben a külső forrásokra fognak hagyatkozni. Minden releváns helyre beadnak majd pályázatokat. A város ugyanakkor folytatni fogja a járdák, a műemlékek és a kukatárolók felújítását, ill. a környezetvédelmi projektek támogatását.
Mindezekkel kapcsolatban elmondta azt is, hogy Komárom a Transparex szervezet felmérésében A+ besorolást nyert, vagyis kimagaslóan jól gazdálkodik a város.
Csintalan Miklós, a komáromi főellenőr a költségvetési tervezetet úgy kommenálta, hogy még jó gazdasági körümények között is nehéz lenne olyan büdzsét összeállítani, ami „mindenkinek tetszik”.
A „kompromisszumok költségvetésének“ nevezte a tervezetet,
amelyet egyébként elfogadásra javasolt.
Közelgő Jókai-emlékév
A költségvetési tervezet kapcsán nem alakult ki különösebb vita a képviselők között. Ugyanakkor Andruskó Imre (Magyar Szövetség) javaslatára
a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a Jókai bicentenáriumi év szervezésére 20 ezer eurót kap majd a városi büdzséből. Az egyesület erre a célre létrehozott bizottsága pedig szétosztja majd az összeget azon szervezetek között, akik szeretnének bekapcsolódni az emlékévbe.
Keszegh Margit (független) képviselő, ill. egyesületi elnök arra is emlékeztetett, hogy a Jókai 200 mellett újraalakulásuk 25. évéről, valamint Szénássy Zoltán születésének 100. évfordulójáról is meg fognak emlékezni 2025-ben.
A fejlesztési projektek részeként a város tervezi például a közterületek felújítását, a B. S. Timrava Színház rekonstrukcióját, vagy a városi múzeum melleti tűzoltóállomás felújítását. Több, földbe süllyesztett konténerállást is ki szeretnének építeni, és több helyen tervezik az utak és járdák felújítását is.
„A város kamerarendszerét 17 kamerával bővítenénk, ez növeli a lakosok és a városba látogatók biztonságát. A támogatás révén intelligens technológia beszerzését is tervezzük, amelyet az új parkolási politika bevezetése után a városi rendőrök fognak használni. A költségvetésben 240 000 eurót különítettünk el a projekt megvalósítására”
– mondta Pivková.
Losonc 2025-ös költségvetésében a sportolók támogatása is szerepel, 220 000 euró értékben. Több, a hulladékgazdálkodásban használt jármű beszerzését is tervezik. A település 20 000 eurót különített el a losoncapátfalvai körforgalom hatástanulmányának kidolgozására.
(TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
