Az új nyelvtörvény még várat magára, februárig biztosan nem kerül napirendre Nagy Roland2024. 12. 23., h – 10:51 Pozsony |
Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter szerint a koalíció csak azután foglalkozik majd az államnyelvtörvény módosítását célzó javaslattal, miután a parlamentnek sikerült megválasztania az STVR Tanácsának tagjait.
Šimkovičová úgy fogalmazott, számára prioritást élvez, hogy mielőbb összeálljon a közmédia kilenctagú testülete, melyből négyet a miniszter jelöl, ötöt pedig a parlamentnek kell kiválasztania. A Hlas és az SNS konfliktusa miatt azonban a koalíció nem tud dűlőre jutni a kérdésben, a tanácstagok kiválasztása már hónapok óta húzódik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Nem bírja elindítani a koalíció a közmédia átalakítását, újra meghosszabbították a júliusban ideiglenesen megbízott vezérigazgató mandátumát. Az új igazgató kiválasztása még el sem kezdődött, mert a parlament nem választotta meg az STVR Tanácsának tagjait, nekik kellene az új vezérigazgatóról dönteni.
Március végéig marad a Szlovák Televízió és Rádió (STVR) megbízott vezérigazgatója, Igor Slanina, akit még július 1-jén bízott meg ezzel a feladattal Peter Žiga (Hlas), a parlament megbízott elnöke, hogy vezesse az intézményt. A közmédia gyakorlatilag „béna kacsaként” működik már a tavaszi átalakítás óta, vagyis a vezérigazgató csak korlázotott jogkörökkel rendelkezik. A koalíció akkor azért módosította a vonatkozó törvényt, hogy eltávolíthassa a vezérigazgatóját és átvehesse az irányítást az intézmény felett. Az új igazgatót az RTVS Tanácsának kellene jelölnie, a testület tagjainak megválasztása azonban elakadt a parlamentben.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Matúš Šutaj Eštok szerint nem gond, hogy pártja két képviselője az orvosokat megregulázó törvény ellen szavazott, ez még nem jelenti a Hlas frakciójának felbomlását. A Hlasból „kilógó” képviselők azonban újabb akciókat készítenek elő, ennek ellenére állítják, maradnak a koalícióban, és nem akarják a kormány bukását.
Matúš Šutaj Eštok szerint egységes a koalíció, és nem jelent gondot az sem, hogy szerdán este két képviselőjük az orvosokat megregulázó, vagyis a veszélyhelyzetben a munkát elutasító orvosok büntetését kilátásba helyező törvény ellen szavazott. „Nekem az a fontos, hogy tegnap ezt a törvényt, amelyet az egészségügyi miniszter készített elő, a parlament elfogadta” – mondta a szavazás után egy nappal Matúš Šutaj Eštok. A két képviselőjük, Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš ellenszavazatát nem tartja tragédiának.
Természetesen jó lett volna, ha ők ketten is megszavazzák, de tiszteletben tartom kifogásaikat, habár ezeket a kifogásaikat elmondhatták volna korábban, nem a szavazás napján
– mondta a Hlas elnöke. A törvénytervezetet azonban csak három nappal a parlamenti elfogadása előtt hagyta jóvá a kormány, így sok ideje nem volt a jogszabállyal elégedetlen képviselőknek.
„Bízom benne, hogy 79”
A Hlas elnöke szerint a párt frakciója a szavazás ellenére is egységes, Migaľ és csoportja nem fog kiválni, mint ahogyan azt Rudolf Huliak és két társa tette az SNS frakciójából. „Ezt hagyja rám” – válaszolta a pártelnök arra a kérdésre, hogy hogyan akarja megelőzni képviselői esetleges távozását. Cáfolta azt is, hogy a négy képviselőnek kormányzati funkciót adnának, hogy a parlamentben ne okozzanak problémát. „Bízom benne, hogy 79” – válaszolta arra a kérdésre, hogy hány képviselője lesz a koalíciónak februárban, amikor a parlament következő ülése elkezdődik.
Migaľ: maradunk a koalícióban
Samuel Migaľ és társa azt kifogásolta az egészségügyi miniszter által beterjesztett törvényben, hogy börtönbüntetés is kiszabható lesz a veszélyhelyzet esetén a szolgálatot megtagadó orvosokra. Ők legfeljebb pénzbírságot szabott volna ki rájuk. A Hlasból azonban nem csak ők ketten lógnak ki, Roman Malatinec és Ján Ferenčák is ebbe a csoportba tartozik, de ők ezt a törvényt megszavazták.
Samuel Migaľ továbbra is a kormánykoalíció részének tartja magát.
Én a Hlas listáján kerültem a parlamentbe, továbbra is a Hlas képviselőjének tartom magam
– jelentette ki Migaľ a Sme napilapnak adott interjújában. A képviselő szerint elsősorban az SNS-szel és politikájával van problémájuk.
Azt kizárta, hogy meg akarnák buktatni a kormányt. „Nem akarjuk, hogy Szlovákiában előrehozott választások legyenek, látjuk, hogy hogyan nézett ez ki az előző választási ciklusban” – jelentette ki Migaľ. Szerinte a kormányprogramot akarják megvalósítani, de olyan törvények is érkeznek a parlamentbe, amelyek ettől eltérnek, és ezeket várhatóan nem fogják támogatni.
Migaľnak több kifogása is van a Hlas jelenlegi politikájával szemben, de a pártelnök munkáját nem akarja értékelni.
Nem lenne a részemről profi lépés, ha értékelném a munkáját
– mondta Migaľ. Szerinte azonban meg kell várni a Hlas következő kongresszusát. „A pártelnök mögött állok, továbbra is a pártért akarok dolgozni, és majd meglátjuk, hogyan alakul a helyzet” – mondta a képviselő. Nem zárta ki azonban, hogy a jövőben indulni fog a pártelnöki posztért, akár Matúš Šutaj Eštok ellen is.
Amikor Fico Moszkvába megy, ők Kijevben lesznek
A koalíció más pártjainak egyes lépéseit is kifogásolja. Robert Fico és Andrej Danko tervezett moszkvai útjait nagyon negatívan látja Migaľ. Erre válaszul azt fontolgatja, hogy amikor Fico a második világháború végét Moszkvában ünnepli majd, ő inkább Kijevbe látogat majd.
Éppen abban az időben elutazunk Ukrajnába, hogy ezzel is jelezzük hozzáállásunkat és nyugati orientációnkat
– mondta Migaľ.
Nem tetszik neki az sem, hogy a koalíció csak az ellenzéki nagygyűléseken elhangzott kifogásolható vagy gyűlöletkeltő kijelentéseket, transzparenseket ítélje el. Ha nem a koalíció által kidolgozott határozat szövege, akkor nem fogják azt megszavazni.
A plénum ezen a héten választotta volna meg a tanács 5 tagját, azonban Samuel Migaľ és hlasos társai kifogásolják a tanács várható összetételét is. Nem is annyira a parlament által megválasztható tagok nem tetszenek nekik, hanem azok, akiket a kulturális miniszter saját hatáskörében nevez ki.
A 9 tagú testületnek ugyanis 5 tagját választja a parlament, 4-et viszont a kulturális miniszter nevez ki.
Martina Šimkovičová augusztusban kiválasztotta a hatáskörébe tartozó tagokat: Peter Benčurík, Jozef Krošlák, Lukáš Machala és Jarmila Mikušová már augusztus 2-án megkapták kinevezésüket.
A Hlas képviselőinek elsősorban Lukáš Machalával van problémájuk, aki Martina Šimkovičová kulturális miniszter jobbkeze, a minisztérium hivatalvezetője.
Érdekes nevek azonban Peter Benčurík és Jozef Krošlák is, mindketten szóvivők voltak korábban, Benčurík az egyik pénzügyi befektetői csoport, a Slávia Capitalnak, Krošlák pedig Vladimír Mečiarnak dolgozott.
A közmédia megbízott vezérigazgatója csak korlátozott jogkörökkel bír, elsősorban a napi üzemeltetést biztosíthatja, nem írhat alá 200 ezer eurónál nagyobb értékű szerződést sem a befektetések, sem pedig a műsorgyártás kapcsán. Igor Slanina megbízott vezérigazgató korábban is a közmédiában dolgozott, az RTVS öt évig volt az intézmény kereskedelmi igazgatója. Eredetileg csak szeptember 30-ig szólt a megbízatása, ezt december végéig hosszabbították meg, Peter Žiga legújabb döntése már jövő év márciusának végéig szól.
Legutóbb másfél héttel ezelőtt került elő a téma a parlamentben, de a koalíció végül úgy döntött, a jövő évi, februárban kezdődő ülésre halasztják a szavazást.
„Vannak olyan dolgok, melyekre miniszterként nincs közvetlen befolyásom, ez az egyik. Erről a képviselőknek kell dönteniük”
– jelentette ki Šimkovičová, hozzátéve, addig, amíg nem áll össze a testület, nem foglalkoznak a tárca egyéb törvényjavaslataival, mint például a nyelvtörvény tervezett módosítása vagy a médiatörvény megváltoztatása. A miniszter elmondása szerint a koalíciós tanács ülésein is egyeztet a témáról a pártok vezetőivel.
Šimkovičová kijelentése alapján tehát úgy tűnik, hogy februárig biztosan nem kerül napirendre az új nyelvtörvény, amely a sajtóba kiszivárgott információk alapján korlátozná a magyar kisebbség nyelvhasználati jogait. A kormány képviselői viszont tagadják ezt, nemrégiben Robert Fico (Smer) miniszterelnök hangoztatta, hogy a módosítás nem érinti majd negatívan a szlovákiai magyarokat.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
Az is kérdés, hogy a koalíciónak az elkövetkező egy hónapban sikerül-e dűlőre jutni az STVR tanácsát illetően. Ha a Hlas és az SNS továbbra sem tudja elsimítani a konfliktusait, elképzelhető, hogy a nyelvtörvényről szóló tárgyalás még hónapokig várat magára.
(TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
