Hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. „Nagyvonalúan” kezeli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyes kijelentéseit, Törökországot nevezte meg a béke kulcsállamaként, Ukrajna „vesztésre áll”, Donald Trumpért pedig szerinte imádkozni kell, hogy ne érje baj az egy hónap múlva esedékes hivatalba lépéséig. A brüsszeli nyelv szerinte nem alkalmas a problémák megoldására.
Hosszú interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádiónak Brüsszelben, alig néhány órával a brüsszeli csúcson tartott EU-elnökségi félévértékelőt követően, amelyre csütörtök éjszaka került sor.
https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/1097893711980407/&show_text=false&width=560&t=0
Ukrajna
Elsőként a háború ügye került szóba. Rámutatott, Ukrajna bajban van, területe 15-20 százaléka egy másik ország fennhatósága alatt áll, sokan menekülnek, szétlőtték az ország energetikai infrastruktúrát, „ilyen helyzetben mond egy ország vezetője ingerült dolgokat, ezt nagyvonalúan kell kezelni” – fogalmazott.
A béke ügyében szerinte Törökország lesz a kulcsszereplő, eddig csak ez az ország mutatott fel sikereket, mégpedig gabonafronton, és mindkét ország Törökországra tekint olyan országként, amely közvetíteni tud.
Elmondta azt is, hogy javaslatot tett a karácsonyi tűzszünetre a háborús országoknak, mégpedig az ortodox karácsony napjaiban, emellett fogolycserét is javasolt 700-1000 főt érintve oldalanként. „Miután 2-3 napról van szó, az átcsoportosítási félelem elesik” – vélekedett a kormányfő.
Felidézte, először még nem volt orosz oldalon nyitottság a karácsonyi fegyvernyugvásra, második beszélgetésükkor Vlagyimir Putyin oldaláról viszont szerinte volt, Ukrajna viszont megítélése szerint nem kér bele.
„Van még hátra az új amerikai elnök hivatalba lépéséig egy hónap, imádkozzunk, hogy addig ne történjen baja, utána pedig meglátjuk” – tette hozzá.
„A legnagyobb probléma Brüsszelben van”
Meglátása szerint orosz előretörés történik a frontvonalakon, Ukrajna vesztésre áll, a nyugati világban viszont ugyanígy változások vannak, egyik bölcsője ennek Washington, a másik Róma, ennek a változásnak köszönhetően pedig „a békéhez is közelebb fogunk kerülni”.
Márpedig ha nagy változások jönnek, Európában sem lehet „ugyanazt csinálni, mint eddig” – vélekedett.
Úgy érzi, a nemzeti vezetők között a változásra való nyitottság, hogy itt új dolgok jönnek, arra megvan, ami pedig a transzatlanti együttműködést jelenti, az a legnagyobb érték a világháború óta, ami létrejött; „a dolgok a béke felé mennek”.
Európában viszont ellentétes folyamatok is zajlanak, mivel állást foglalt az EU a migráció, a háború és a „gendermarhaságok” mellett.
„Ez azt mutatja, hogy a legnagyobb problémák ma Brüsszelben vannak, nem Berlinben, nem Párizsban, még csak nem is Bukarestben” – nyomatékosította.
Márpedig ha a háborúra szánt összeget a balkáni integrációra szánta volna Európa, egy mozdulattal megoldhatta volna Orbán Viktor szerint, de ugyanígy a migrációs válság is megoldható lett volna ezekből a források, esetleg Európa fegyveres védelme vagy az energiaárak megfékezése. „Ezek hatalmas összegek, amelyekkel csodákat lehetett volna tenni.
Kikelt Ukrajna uniós csatlakozása ellen, az ugyanis az az európai gazdák tönkretételét jelenti, mégpedig azonnal, „egy elkapkodott, gyors folyamat egyáltalán nem támogatható”, franciák, olaszok, lengyelek sem fogják szerinte támogatni a Patrióták európai pártcsaládjában.
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a Soros György által képviselt világerő kiszorul Amerikából, de Brüsszelt még a kezében tartja, „ide vonul vissza”. „Hogy vissza tudjuk-e venni Európát Soros Györgytől, ez a kérdés, én optimista vagyok” – mondta.
Brüsszelből – EU-elnökségi értékelő
Orbán Viktor szerint Brüsszel és Európa „még megvan”, a magyar EU-elnökség megoldott néhány problémát, amelyet évtizedekig nem tudtak, „ezt még azok is elismerik, akik nem rajonganak Magyarországért”.
„Osztatlan egyetértés van, hogy ezek nagy teljesítmények: régóta nem tudtuk megoldani, hogy Romániát és Bulgáriát beengedjük a schengeni térségbe, ezeket most felemeltük, új élet kezdődik az ő számukra. Sorsközöségben vannak velünk. A románokkal való viszonyunk színes és ellentmondásos, de sorsközösségben vagyunk. Schengeni tagságukat a magyar elnökségnek sikerült kitárgyalni. Bulgária ügye egyszerűbb, volt már, hogy ők segítettek nekünk” – részletezte.
Belső európai ügyekben is említett sikert: a versenyképességi paktum létrehozását, amely mellett szintén egyetértés alakult ki legalább a legfontosabb kérdésekben.
„Van egy munkatervünk a versenyképesség helyreállítására, egy olyan közös bázis, amelyről el lehet kezdeni a versenyképesség helyreállítását.”
Tartottak több mint ezer megbeszélést, tárgyalást, amire szintén büszke.
„A magyar elnökség visszaadhatta a hitét mindenkinek, hogy a munkának még van jelentősége” – összegezte gondolatait. Szerinte ahhoz, hogy az ember megoldjon problémákat, először is meg kell tudnia neveznie azokat, erre viszont a „brüsszeli nyelv” nem képes.
Magyar költségvetés 2025
Pénteken szavaznak Budapesten a parlamentben a költségvetséről, amely „együtt jár egy változással”.
„Korszakos közgazdász távozik a Magyar Nemzeti Bank éléről, pénzügyminiszterünk, Varga Mihály lesz majd az utódja, és Nagy Márton kerül a gazdasági csúcsminisztérium élére. Egy olyan emberről beszélünk, aki a dolgok megcsinálásának is az embere, Nagy Márton alkotta meg az új gazdaságpolitikát, ennek van egy akcióterve, ezeket is ő dolgozta ki” – ecsetelte.
Abban reménykedik tehát, hogy megalapozott és végrehajtható legyen a költségvetés, ezért „repülőrajtot” vesznek januárban, új intézkedések jönnek, amelyek már a békére alapoznak.
Kiemelte, a bérmegállapodást Nagy Márton már tető alá hozta, ez felfelé fogja nyomni a béreket, ezzel kezdődik minden január 1-jétől.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
