Hétfőn zajlott Brüsszelben az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácsülése, amelyről Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót. Ezen elmondta, hogy Brüsszelben továbbra is „megveszekedett háborús hangulat” uralkodik, és a karácsonyi tűzszünetet rajta és a szlovák külügyminiszteren kívül mindenki elutasította. Beszélt arról is, hogy Brüsszel beavatkozik Grúzia (Georgia) belügyeibe, és szankciókat akart kiróni az ottani rendőrség tagjaira. Szóba került még Szíria is, ahol Szijjártó szerint három kulcsfontosságú tényezőt kell majd figyelembe venni.
Szijjártó elmondta, hogy Oroszország előretörése az ukrajnai harctéren felgyorsult, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem orosz propaganda, mert ezt az információt a tanácsülés elején maga az ukrán külügyminiszter erősítette meg.
Kijelentette, hogy az EU tagállamainak többsége még mindig azt a háborúpárti stratégiát erőlteti, ami kudarcot vallott és amely súlyos eszkalációs kockázatot jelent.
„Jól látszik, hogy (…) a karácsony közeledte sem érdekli őket. Senki sem támogatta ma a tanácsülésen az emberéletek megmentését szolgáló fegyverszünetet, senki nem szólt mellette. Egyedül a szlovák kollégám hangsúlyozta a diplomáciai megoldás napirenden tartásának szükségességét”
fogalmazott.
Elmondta, sokan még a tűzszünet ellen is érveltek. Példaként említette Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert. Sikorski azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy ne folyósítsanak sem szociális, sem társadalombiztosítási támogatást a területükön tartózkodó katonaköteles korú ukrán férfiaknak.
(Megjegyezzük, hogy Sikorski felesége az amerikai Demokrata párt egyik fő propagandistája, aki Donald Trump megválasztott elnököt valósággal gyalázó cikkeiről ismert. Mivel Lengyelországnak stratégiai célja a mindenkori amerikai vezetéssel jóban lenni, Sikorskinak lengyel külügyminiszterként nem túl stabil a pozíciója. Rendszerint az ilyen helyzetben lévő politikusok már a következő állásukra gyúrnak. A Sikorskihoz hasonló politikusok rendszerint valamelyik háborúpárti, progresszív-atlantista agytrösztnél vagy nemzetközi szervezetnél kapnak jól fizető állást – a szerk.)
Szijjártó emlékeztetett, hogy a tűzszünet elutasítása emberéletekbe kerül, és az oroszok előre nyomulását csak egy tűzszünet állíthatja meg.
Ukrajna kapcsán kiemelte, hogy Donald Trumpnál tett múlt heti látogatása alkalmával ismét meggyőződött arról, hogy Trump új realitást fog hozni Európába, és ehhez az új realitáshoz az eddiginél jobb európai stratégiára lenne szükség.
„Itt van egy béke reményét, az emberéletek megmentésének reményét magában hordozó javaslat az asztalon, (…) ennek ellenére Brüsszelben újabb fegyverszállításokat, az ukrán fiatalok besorozását erőltetik”
hangsúlyozta.
Szijjártó leszögezte, hogy Magyarország nem járul hozzá és nem fogja megszavazni, hogy az EU Kijevbe költöztessen egy „koordinációs egységet”, illetve, hogy EU-s tanácsadókat telepítsen az ukrán fővárosba. Ez utóbbiaknak elvileg az ukrán biztonsági szektor reformjának koordinálása lenne a feladata.
Szijjártó szerint rendkívül nagy, általános eszkalációs kockázatot rejt magában, ha bármilyen megnevezés alatt (koordináció vagy kiképzés) uniós keretekben küld ki Brüsszel Kijevbe embereket.
Grúzia – Brüsszel nem tud beletörődni a választások eredményébe
„Georgia kérdésében az Európai Unió a politikai képmutatás világrekordját állította fel”
mondta Szijjártó a Grúzia elleni uniós lépések kapcsán.
„Teljesen világos, hogy miről van itt szó. Mivel nem a liberális pártok, nem a Brüsszel által kívánatosnak tartott liberális erők nyerték meg a georgiai parlamenti választást, (…) ezért elementáris erejű politikai támadást indítottak Georgiával szemben”
mondta.
Mint kiderült, az EU szankciós listára akart tenni több grúziai rendőrségi vezetőt az ott zajló (nyugat által támogatott – a szerk.) tüntetések elleni fellépés miatt, de ezeket Magyarország nem támogatta, Szlovákiával közösen megvétózta.
Szijjártó azt is kiemelte, hogy azért nem lehet egy országot szankcionálni, mert felfüggesztette az uniós csatlakozási tárgyalásokat (Grúzia ezt azután lépte meg, hogy az Európai Parlament határozatban illegitimnek nyilvánította a grúz parlamenti választások eredményét – a szerk.).
Szíria – három fő cél
Szíjjártó beszélt Szíriáról, illetve az EU várható új Szíria politikájáról is. Elmondása szerint a magyar álláspont három, egyformán fontos fő célt hangsúlyoz.
Az első, hogy meg kell akadályozni, hogy Szíria a terrorizmus vagy szélsőséges iszlamista erők platformjává váljon.
A második, hogy el kerülni az újabb, Szíriából kiinduló migrációs hullámot.
Harmadszor, meg kell akadályozni, hogy a keresztény közösségeket üldözzék Szíriában.
(A teljes képhez hozzátartozik, hogy Szíriában jelenleg a legerősebb katonai és politikai erő a Hayat Tahrir al-Sham nevű iszlamista csoport, ami radikálisnak számít, olyannyira, hogy az EU hivatalosan eddig terrorszervezetként tartotta számon – a szerk.)
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
