A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) egri csoportja szervezésében előadást tartott Ternyák Csaba egri érsek a „Remény zarándokai” mottóval meghirdetett 2025-ös szentévről december 12-én, Egerben.
Bérczessy András szervező, a Szent István Rádió és Televízió főszerkesztője és a KÉSZ egri elnöke a helyi csoport nevében köszöntötte a főpásztort és a jelenlévőket.
A szentév kapcsán az érsek tanítása kezdetén kiemelte, hogy kétféle szentév van: van egy jubileumi szentév, amelyik huszonöt évenként ismétlődik, és vannak rendkívüli szentévek. Ilyen volt például a 2015-ös Irgalmasság szentéve, amelyet Ferenc pápa hirdetett meg.
„A remény zarándokai” mottóval meghirdetett 27. rendes szentévet a Katolikus Egyház december 24-én kezdi meg a római Szent Péter-bazilikában. Központi témája pedig a remény, ami ott él minden keresztény ember szívében. Ez a jubileumi év mindenekelőtt Krisztus éve, hiszen Őrá irányítja a figyelmet, aki az élet és a kegyelem hordozója az emberiség számára. Krisztus születése után 25-ben vagy 50-ben még nem voltak szentévek, ezek gyakorlata 1300-ban kezdődött. VIII. Bonifác pápa volt az első, aki meghirdette a jubileumi szentévet azért, hogy megszilárdítsa a pápaság tekintélyét, a kereszténység egyetemességét, és egyben megerősítse a lelkiség, a megbocsátás és a testvériség szellemiségét abban a korban uralkodó gyűlölettel, erőszakkal és háborúkkal szemben. A jubileumi évet nemcsak azért nevezik szentévnek, mert ünnepélyes szent rítusok és szertartások kísérik, hanem azért is, mert az egyik célja éppen az életszentség előmozdítása. Korábban 100 majd 50 évente tartották, most 25 évenként ünnepeljük. Az tehát a célja, hogy a híveket Krisztusba, az egyetlen Üdvözítőbe vetett hit őszintébb és következetesebb megvallására hívja.
Ferenc pápa december 24-én nyitja meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját. A három nagy kapu közül az egyik mindig zárva van, kivéve akkor, amikor szentév van. Olyankor a pápa megnyitja, hogy a zarándokok azon a kapun, a szent kapun keresztül vonulhassanak be a bazilikákba. Ugyanez történik Róma nagy bazilikáiban. Sőt Rómán kívül is lesznek zarándoklatok, olyanok, hogy a város egyik templomából zarándokolnak a hívek a székesegyházhoz.
Mi úgy döntöttünk, hogy az egri székesegyház bejáratától zarándokolunk a szentélybe, Szent Család vasárnapján, december 29-én. Azt kérte a Szentatya, hogy legyen egy olyan, az egyházmegyék számára nagy jelentőséggel bíró kereszt, amelyet mindenhol bevisznek a szentélybe. Az egész szentév során álljon ott az oltár mellett, mintegy jelezve azt, hogy megváltottak vagyunk: Jézus Krisztus meghalt értünk a kereszten. Gönc a Zemplénben fekszik, közel a szlovák határhoz. Egyházközségének van egy hatalmas, három méteres keresztje, amivel minden évben Monokra zarándokolnak a hívek. Azt visszük majd az egri bazilika szentélyébe, hogy aztán az egész szentév során ott legyen. Akinek nincs lehetősége arra, hogy Rómába zarándokoljon, ide is szeretettel várjuk – mondta Ternyák Csaba.
A szentéveknek alapvető eleme a zarándoklat. A gyalogos zarándoklat sokat segít az elcsendesedés, a fáradozás, a lényegre törekvés értékének újrafelfedezésében. Jövőre a remény zarándokai is régi-új utakat fognak bejárni, hogy mélyen megtapasztalhassák a jubileum élményét. Ezen kívül Róma városában is lesznek különböző útvonalak, hét templom, amelynek felkeresését javasolják túl a négy nagy bazilikán.
A 2025-ös szentévvel kapcsolatban Ferenc pápa arra is felhívja a figyelmet, hogy gondviselésszerűen egybeesik a keleti és a nyugati egyházak húsvéti ünneplése. Ebből kiindulva pedig felveti, milyen nagyszerű dolog lenne, hogyha a szentév során eljuthatnánk odáig, hogy az egyházak megtalálnák azt a közös nevezőt, mely révén végre egy időben tarthatnánk mindenütt a szentévet.
A pápa emellett meggyőző támogatást sürget a hívők és a civil társadalom részéről a fiatalok gyermekvállalási kedvének segítésére.
A szentév alkalmat ad arra is, hogy még erősebben fordítsuk tekintetünket az elhagyatottak, a menekültek és szegények felé; hogy tartsuk szem előtt az ökumené fontosságát; és hogy látogassunk Mária kegyhelyeket. A hitvallásban azt imádkozzuk: „hiszem az örök életet”. A keresztény remény e szavakban alapvető támpontot talál. A remény ugyanis az az isteni erény, amellyel az örök életre mint boldogságunkra törekszünk.
Az előadást rögzítette a Szent István Rádió és Televízió, így hamarosan a rádió műsorán és a televízió YouTube csatornáján is elérhető lesz.
Az eseményről az eredeti beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás: Egri Főegyházmegye/Domán Vivien
Fotók: Huszár Márk
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
