Bulgária mai területe jóval több ideig volt a Római Birodalom része, mint Magyarország.
Az ország délnyugati része Macedonia tartomány része volt, már a köztársasági korban, az i. e. II. században a Római Birodalom része lett. Macedonia tartomány székhelye az idő legnagyobb részében a mai Thesszaloniké volt, azaz a mai Bulgárián kívül.
Macedonia mai bulgáriai része peremterület volt akkoriban.
Bulgária mai északi része – ez alatt a Balkán-hegységtől északra fekvő rész értendő – Moesia néven Octavianus császár alatt lett a Birodalom tartománya. Moesia szerepe a határok védelme volt, a Duna képezte a Birodalom északi határát a Balkánon, így a mai bolgár területen 40-50 km-enként római városok és erődítmények voltak a Duna déli partján, ezek nyugatról keletre, a legnagyobbak:
- Ratiaria – a Duna-kanyar bolgár végén – ahol a Duna észak-déli irányból nyugat-keleti irányúvá válik, a mai bolgár-román-szerb hármashatár környékén – római alapítású település, ma nem létezik itt település, egyébként nem messze van Vidintől, az egyik fontos bolgár dunai várostól, ott van a két bolgár-román Duna-híd egyike,
- Oescus – ez trák település, a rómaiak elfoglalták, ma egy kis falu Gigen néven, 2 ezer lakossal, annak idején fontos szerepe volt a dákok ellen vívott háborúban,
- Novae – római alapítású város, később a behataló gótok egyik központja lesz, majd a Balkánra való szláv betelepüléskor szláv, folyamatosan létező város, mai neve Szvistov, 20+ ezer lakosa van, a városnak volt középkori magyar neve is, ez Szisztova,
- Sexaginta Printa – elhagyott trák település helyén alapították a rómaiak, az avar és szláv támadások során megsemmisül, csak a VII. században települ újra, immár Rusze néven, a legfontosabb dunai kikötő lesz belőle, ma 140 ezres nagyváros, a XIX. sz. 70-es éveig a legnagyobb bolgár város volt, itt van a legkorábbi bolgár-román Duna-híd,
- Dorosturum – eredetileg trák város, stratégiai jelentőségű, mert ott található, ahol a Duna ismét északra fordul, 1913-1916 és 1918-1940 között Romániához tartozott, ma 30 ezres város, neve: Szilisztra.
Moesia belsejében is volt több fontos város, a legnagyobbak, nyugatról keletre haladva:
- Pautalia – eredetileg trák település, ma Kjusztendil a neve, 40 ezres nagyváros,
- Serdica – eredetileg trák település, ez a mai Szófia,
- Nicopolis – Rusze és Veliko Tarnovo között, római alapítású, a hunok semmisítik meg az V. században, azóta nincs helyén település,
- Marcianopolis – római alapítású, ma Devnja a neve, kisváros.
Természetesen Moesia tengerparti részén is voltak római városok. Ezek mind eredetileg görög városok. A legnagyobbak: Dionisiopolis (ma: Balcsik), Odessus (ma: Várna), Messembria (ma: Neszebar).
A legkésőbb meghódított terület Thracia tartomány volt, ez csak az i. sz. II. században lett római. Itt a 3 fő város:
- Nicopolis (azonos neve, mint a moesiai Nicopolisnak, így azt „ad Istrum”, ezt pedig „ad Nestum” melléknévvel jelölték) – Szófiától 110 km-re délkeletre, ma nincs itt település,
- Philippopolis – messze a legrégebbi település Bulgáriában, nevét a macedón királytól kapta, folyamatosan létezik több ezer éve, mai neve Plovdiv, a második/harmadik legnagyobb mai bulgáriai város, tulajdonképpen csak azért nem lett Bulgária fővárosa a török uralom való felszabaduláskor, mert végül az 1878. júliusi berlini egyezmény alapján az ország határán kívül maradt, s amikor vissza lett szerezve 1885-ben, már be lett rendezve a főváros Szófiában,
- Augusta Traiana – Beroe néven trák település, a II. században a rómaiak megváltoztatják nevét, mai neve Sztara Zagora, 120 ezres nagyváros.
Természetesen Thracia tengerparti részén is voltak római városok. Ezek is mind eredetileg görög városok. A legfontosabb Anchialus, ez a mai Pomorie.
Fontos tudni, hogy Róma csak nyugaton bukott el az V. században, keleten nem. Így a római uralom itt folytatódott, Moesia keleti felében a VII. századig, a dunai bolgár állam megalapításáig, nyugatabbra a VIII. sz. elejéig, délen meg egyes részeken egészen a IX. sz. közepéig.
Szófiában, pár éve, amikor a metrót építették, rendesen láthatóvá tették a megmaradt római maradványokat:
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
