Az nem gyerekség, ami Szíriában történik, és annak hatása Európára, az nem egy jópofaság, amivel viccelődni lehet, meg álhíreket lehet róla mondani, ez vérre megy” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. december 13-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Legalább karácsonykor ne haljon meg senki a frontvonalon – mondta a miniszterelnök az orosz és az ukrán félnek tett javaslataival kapcsolatban pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő az interjúban beszélt a megbukott szír elnök budapesti felbukkanásáról szóló álhírről és a Till Tamás-ügyről is.
Orbán Viktor azt mondta, magyar kezdeményezésre az asztalon van egy ajánlat, ami arról szól, hogy legalább karácsonykor ne haljon meg senki a frontvonalon. Ha arról is meg tudnak egyezni a felek, hogy fogolycserét hajtanak végre, akkor sok százezer embert, családot lehet boldoggá tenni – mondta.
Nem túl bonyolult ajánlat, a karácsony mégis a szeretetről, az életről, a születésről, a boldogságról szól – indokolt.
Hozzátette, az első világháború idején is volt példa karácsonyi tűzszünetre, és a nyári olimpia is jó alkalom lett volna arra, hogy ezen „európai civilizációs hagyomány” alapján megszakítsák a háborút néhány napra.
A kormányfő elmondta, Magyarország, amit lehetett, megtett, a javaslatot az egyik fél elfogadta, a másik fél láthatóan elutasítja, de még van néhány nap karácsonyig, „bízzunk benne, hogy a helyzet változhat”.
„Miközben a nemzetközi vizekben is fürdeni kell, aközben azért a magyar medence a legfontosabb, ezt kell nekünk elsősorban rendben tartanunk” – fogalmazott, utalva arra is, hogy Magyarország ebben a félévben az unió soros elnöke. Hozzátette, a jövő évi magyar költségvetés is elnyeri most végső formáját és láthatóvá válik Magyarország 2025-ös éve a családoknak, a vállalkozásoknak.
A magyar diplomácia mindent megtett, erőn felül is a néhány napos tűzszünetért – mondta, hozzátéve, Magyarország úgy járt el, ahogy egy ezeréves keresztény európai államtól ez elvárható.
Az elmúlt héten folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte: beszélt az amerikaiakkal, az oroszokkal, az európaiakkal, a törökökkel, és biztosan mondhatja, hogy amint hivatalba lép az amerikai elnök, a világ hatalmas fordulatot hajt majd végre.
Hozzátette: most még veszélyes időszakban vagyunk, Németországban megbukott, Franciaországban és Szíriában – amely a legnagyobb migránskibocsátó ország volt az elmúlt évtizedben – szétesett a kormány.
A kormányfő úgy fogalmazott: „át kell evickélnünk” egy viharos szakaszán a tengernek, de aztán „már nyugodtabb vizek várnak bennünket”. Amint az amerikai elnök hivatalba lép, az egész nyugati világban meg fog történni a fordulat. Úgy értékelt, erre csak egy-két napot kell várni január 20-a után, mert „Amerikában repülőrajtot vesz majd az új adminisztráció”.
Orbán Viktor azt is mondta: az amerikai változások a számunkra is legfontosabb kérdésekben el fogják érni az európai kontinenst, és „a mi szívünknek kedves változásokat fognak kikényszeríteni”.
A miniszterelnök fantasztikus sikernek nevezte Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, kiemelve, hogy Románia csatlakozása a határon túli magyarok által régóta várt és a magyar nemzeti egység szempontjából fontos lépés.
Jelezte, hogy a sikerért köszönet illeti az elmúlt félévben a belügyi tanácsot vezető Pintér Sándor belügyminisztert és Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „egy olyan ügyről beszélünk, amely több mint egy évtizede halódik”. Jelentős európai országok blokkolták ennek a két országnak a csatlakozását a schengeni övezethez, és ennek az akadálynak az elhárítása „nem volt kis diplomáciai bravúr”.
Értékelése szerint a viharvert román-magyar kapcsolatok történetében ez egy „napfényes délután”, amikor a magyarok csinálhattak valami jót, aminek a románok is haszonélvezői. Azt is jelezte: egy átmeneti időszak után a magyar rendőröket le lehet vezényelni a román-magyar határ őrizetéről, és mivel a rendőrségnél vannak létszámproblémák, nagy segítség, ha ez a feladat megszűnik.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy számára az Aszad szír elnök budapesti felbukkanásáról szóló álhír a hét legfontosabb eseménye, a legfájóbb és leginkább körültekintést igénylő ügy.
Felidézte, hogy 2015 körül, a szíriai polgárháború első szakaszában, onnan kiindulva egy „hatalmas migrációs és terrorhullám” söpört végig Európán, a Szíriából érkező menekültek közé elvegyült terroristák, akiket szervezetten irányítottak, sok száz áldozatot követelő terrortámadásokat hajtottak végre Nyugat-Európában.
„Tehát az nem gyerekség, ami Szíriában történik, és annak hatása Európára, az nem egy jópofaság, amivel viccelődni lehet, meg álhíreket lehet róla mondani, ez vérre megy” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyarok ezt „kisebb karcolással”, néhány határincidenssel úszták meg, mert nem engedték be a migránsokat és felépítették a kerítést.
Hozzátette: most az történt, hogy valakik egy álhírrel bele akarták keverni Magyarországot egy tűzforró konfliktusba, ami azt jelenti, hogy célponttá akarták tenni Magyarországot. Ugyanis Aszad elnökre most vadásznak. Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból – emelte ki.
„Tudnom kell, hogy kik voltak ezek, és miért tették, amit tettek. Ez a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hogy felderítsék. Ezzel nem lehet játszani, itt a magyar emberek biztonságáról van szó” – szögezte le.
Értékelése szerint Magyarország egy szabad ország, az emberek „marhaságokat” is csinálhatnak, felelőtlen dolgok is megtörténhetnek, ezeket nem lehet csak jogszabályokkal szabályozni. Vannak azonban civilizációs normák, amelyeket a politika nem léphet át – jegyezte meg.
Ilyenkor nagyon egyszerű kérdéseket kell feltenni. Ki áll emögött? Ki találta ezt ki? Milyen célból? Kiket vontak be Magyarországról? Kiken keresztül terjesztették ezt a rémhírt? Mit akartak elérni? – vetette fel.
Orbán Viktor a jövő évi költségvetésre kitérve hangsúlyozta: annak kulcskérdése a háború, ugyanis az európai gazdaság minden baja a háborúból származik. Ha az európai gazdaságot meg akarjuk gyógyítani, ideértve a magyart is, az csak azzal kezdődhet, hogy véget vetünk a háborúnak – mutatott rá.
Hozzátette, idén ezért fogadják el a költségvetést decemberben, mert az amerikai választással meglett a válasz arra kérdésre, hogy háborús költségvetést kell-e készíteni 2025-re vagy békeköltségvetést. „A fordulat be fog következni, és a ’25-ös magyar költségvetésnek érdemes erre a fordulatra alapoznia” – jelezte a kormányfő.
Eddig háborús évek voltak, most pedig békeköltségvetés, békeévek jönnek, az a cél, hogy újra erőssé tegyük a magyar gazdaságot. Ez a magyar családok számára azt jelenti, hogy 2025-ben megindulhatunk fölfelé – fogalmazott Orbán Viktor, hozzáfűzve: fantasztikus év áll előttünk.
Azt mondta, ha a háború „gomolygó felhője” elmegy, rögtön megváltozik az élet, az erőfeszítéseknek is több értelme van, erre a pszichológiai tényre is épít a költségvetés.
Nagy növekedéssel számolunk a háború utáni első békeévben, 3 százalék fölötti gazdasági növekedést céloztunk meg, és számos olyan intézkedést vezetünk be, amelyek megindítják az országot fölfelé, tehát a családok megindulhatnak fölfelé – vázolta a kormány terveit.
Emlékeztetett arra, hogy sikerült tető alá hozni egy három évre szóló megállapodást a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, ami összességében 40 százalékos béremelést tesz lehetővé, az elmúlt évtizedek legnagyobb európai béremelését.
Kiemelte: a minimálbérről szóló megállapodások a többi bérre is mindig jótékony hatással vannak, ráadásul a kormány néhány konkrét béremelésről is tudott dönteni.
A Covid után jelentős bérrendezés történt az egészségügyben, a pedagógusoknál pedig az idei évben hatalmas emelés volt, ami jövőre is folytatódik. Végre a vízügyesek is megkapják az elismerésüket, ott is egy hároméves béremelési program indul meg, és sikerült az igazságszolgáltatással is megegyezni – sorolta Orbán Viktor.
Hozzátette: „van még egy-két hely, ahol méltatlanok az állapotok, ezeket majd föl fogjuk számolni 2025-ben, ’26-ban, ’27-ben, de most már látható az alagút vége, tehát kijövünk ebből a háborús helyzetből, és végre mindenki úgy érezheti, hogy a munkájának van értelme. Sőt, nem csak értelme, hanem haszna is”.
Azt, hogy a múlt héten az egyik hitelminősítő negatívról stabilra javította a magyar államadósság besorolásának a kilátásait, a kormányfő úgy értékelte: óriási dolog, hogy a hitelminősítők azt mondták, szilárd pénzügyi alapjai vannak a magyar gazdaság 2025-re vonatkozó terveinek.
Hozzátette: van olyan hitelminősítő, aki inkább pozitívan lát, van, amelyik tartózkodóbb, de szerinte „érezni, hogy púposodik a szőnyeg”, lehet látni, hogy „fog ez majd repülni”, és „nem zárják ki a legszigorúbb bírálóink sem, hogy ez valóban megtörténhet”.
Hangsúlyozta: jövőre 500 beruházást fejeznek be, és 300 újat indítanak meg, termelésbe áll a BMW- és a kínai BYD-autógyár, valamint a nagy akkumulátorgyárak közül is több elkezdi a működését, ami azt jelzi, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó kormányzati reményeknek valóban van szilárd pénzügyi és gazdasági alapja.
Orbán Viktor három tanulságot fogalmazott meg a 24 évvel ezelőtt meggyilkolt kisfiú, Till Tamás ügyével kapcsolatban. Elsőként azt, hogy az eltűnt gyerekeket keresni kell, és sosem szabad feladni. A másik tanulságnak azt nevezte, hogy Magyarországon „fantasztikus rendőreink vannak”, aki nem adták fel, nem zárták le az aktát, és komolyan veszik, hogy a hivatásuk a bűn üldözése.
„A harmadik dolog – minden jogi vitát mellőzve -, csak azt tudom mondani: igazságnak lennie kell” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a jogalkotónak van-e teendője az üggyel kapcsolatban, a miniszterelnök azt válaszolta: ha van teendő, akkor cselekedjen.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
