Érsekújvárban lépett fel a hajléktalanszínház – döbbenetes számadatok az otthontalanokról Száz Ildikó2024. 12. 11., sze – 15:05 Érsekújvár |
„Gondoljanak majd az előadásra, a velünk folytatott beszélgetésre akkor is, amikor már a saját ágyukban térnek nyugovóra” – hangzott el a hajléktalanszínház érsekújvári bemutatóján, amelyen amatőr színészek vallottak az életükről. A Beszéljünk róla vitasorozat keretében szó volt a védett lakhatási lehetőségekről és az esélyegyenlőségről.
A Patrik Krebs és Uršula Kovalyk vezette hajléktalanszínház nem mindennapi produkcióval érkezett Érsekújvárba, az amatőr színészek a saját maguk alkotta szöveghez zenés jeleneteket játszottak el. A műsorba bevonták a közönséget, és készséggel megválaszolták a kérdéseiket. A hajléktalanszínház állandó közreműködői között akadt felsőfokú végzettségű zenész, mozgáskorlátozott fiatal lány, de az idősebb korosztályt képviselők közt is szép számmal voltak remek mozgáskészségű, sosem bakizó fellépők.
Nem szégyen segítséget kérni
A műsort követő vitát Martin Slobodník érsekújvári szociális dolgozó vezette, kérdéseit Anna Máriássyová, a Emberi Jogokért Felelős Szlovák Nemzeti Központ (SNSLP) képviselője, valamint Maja Teleky és Barbora Žiaranová, az Ár Ellen Polgári Társulás (OZ Proti prúdu) két tagja, illetve a hozzájuk online-kapcsolódó Alena Vachnová, a Dedo Alapítvány aktivistája válaszolta meg. Denisa Felixová, az Érsekújvári Városi Hivatal szociális osztályának a vezetője az érsekújvári hajléktalanok helyzetét jellemezte.
A közönség először a pozsonyi állapotokkal ismerkedett.
Teleky és Žiaranová igaz történeteket osztott meg a közönséggel, köztük egy látáskárosult asszonyét, aki nem tudta fizetni szerény albérletét.
Hónapokon át különféle tömegközlekedési eszközökön utazott, még becsülettel jegyet is váltott, csak hogy valahogy átvészelje a telet és ne maradjon egyedül. Ha nem találkozott volna segítőivel, sosem lett volna mersze segítséget kérni.
Denisa Felixová elmondta, a kassai és a pozsonyi példából erőt merítve indították el Érsekújvárban a védett lakhatással kapcsolatos projektet. A Housing first jóvoltából néhány család mára otthonra talált.
„A szociális dolgozóknak jelenleg 19 ügyfelük van, aktuálisan öt városi lakásban és két magánlakásban élnek. Időnként épp a kellemetlen események az elindítói valami jónak. Érsekújvár anyagi támogatást kapott Japánból, hogy az ukrán menekülteknek megfelelő körülményeket nyújtson. Első nekilendülésre két jócskán lelakott városi lakást sikerült felújítani, ahol ukrán édesanyák élnek gyerekeikkel, később további otthonokat alakítottunk át” – mondta Felixová.
A kassai és a pozsonyi szervezetek képviselőitől megtudtuk, időnként azok is támogatásra szorulnak, akiknek sikerült tetőt szerezni a fejük fölé, ilyenkor a szervezetük besegít nekik. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a védett otthonban élőkkel, mára elfogadta őket a lakókörnyezetük és nagyon jó visszajelzéseket kapnak.
Aggasztó adatok
A legutóbbi népszámláláskor kiderült, hogy Nyitra megyén belül éppen az Érsekújvári járásban él a legtöbb válsághelyzetben lévő ember. Ennek több oka is lehet, például hogy jelentős lakbérhátralékot halmozott fel valaki, és emiatt a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Ide tartoznak a nem megfelelő körülmények közt, hétvégi házakban, romos lakásokban élők, vagy azok, akiket ideiglenesen befogadtak a rokonok, ismerősök, de nem maradhatnak sokáig.
Denisa Felixová számokra lebontva érzékeltette a helyzetet, elsősorban azokra az érsekújvári kliensekre szorítkozva, akikkel folyamatos kapcsolatban vannak. A szociális terepmunkások azokból az adatokból indultak ki, melyeket a 2024 márciusában végzett felmérésből kaptak.
Érsekújvárban 36 személy él az utcán
114 személy különféle szállásokon, ideiglenes helyeken húzza meg magát, ők szintén a városháza szociális dolgozóinak az ügyfelei.
Bizonytalan lakhatással küzd 64 személy a városban, és ezen felül is van még 151 olyan lakos, akinek ideiglenesek a jelenlegi lakókörülményei.
Érsekújvárban 15 ezer lakást tart fenn három társaság, a szociális dolgozók szeretnék még szorosabbá fűzni velük a kapcsolatot, hogy időben értesüljenek arról, kinek van jelentős lakbérhátraléka.
A szociális dolgozók több alkalommal hangsúlyozták, hogy rendszerint halmozottan sérült, problémás, nehéz életkörülmények közt tengődő személyekről van szó. Nem mindig vannak tisztában azzal, mire van igényük, kihez fordulhatnak, kitől várhatnak segítséget. Az érsekújvári városi hivatal szociális dolgozói arra kérik az ingatlantulajdonosokat, vegyék fel velük a kapcsolatot, ha fel tudják ajánlani bérleményeiket a hátrányos helyzetben lévőknek.
Érzékenyítés az iskolákban
A fórumon szó volt az előítéletekről. Arról, hogy a főbérlők nem szívesen adják ki lakásukat, házukat többgyerekes családoknak, roma lakosoknak. Már a kérdőív kitöltésekor kiszűrik, ki az, akivel biztosan nem kötnek bérleti szerződést. Hosszadalmas folyamatról van szó, Teleky Maja szerint nem lehet egyik napról a másikra lebontani az előítéleteket. Érdemes erről beszélgetni a fiatalokkal, fórumokat tartani az iskolákban.
Nem minden hajléktalan él züllött életmódot, szép számmal akadnak köztük olyanok, akik megváltozott életkörülményeik miatt elvesztették a munkájukat, majd az otthonukat és ezzel a biztonságos hátterük semmivé lett.
Önerőből nem képesek új életet kezdeni, mások segítségére szorulnak. A fővárosban 150 Nota Bene hajléktalanlapot árusító személlyel működnek együtt az Ár Ellen társulás önkéntesei, többüknek mára sikerült védett szállást találniuk. A lakók rendkívül fegyelmezettek. Hálásak, hogy végre van fedél a fejük, a szociális dolgozók rendszeresen látogatják őket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
