December 7-én, szombaton délelőtt, a szegényeknek rendezett vatikáni koncert előtt Ferenc pápa fogadta a rendezvény szervezőit, művészeit és támogatóit. Beszédében méltatta a „zene szépségét, amely egyesíti a szíveket és felemeli a lelket”.
Az audiencia elején egy gyermek sírni kezdett, amire válaszul a pápa úgy fogalmazott, hogy „még a gyerekek is zenét alkotnak, amikor sírnak”.
A művészekhez intézett beszédében a Szentatya megállapította: egy koncert „gyönyörű példabeszéd, a harmónia példázata”, amelyet az Egyház „igyekszik teljesebben megélni”. Egy zenekarban több hangszer és hang van, mindegyiknek megvan a maga szólama, de minden tagnak „harmóniában kell lennie a többiekkel”, hogy megteremtse a zene szépségét.
Ferenc pápa a világot egy zenekarhoz hasonlította, amelyben
A csend és a disszonancia ugyanolyan fontos, mert „Isten nem teremt hulladékot” – hangsúlyozta a Szentatya.
A harmóniáról szóló példázat azonban csak akkor valósítható meg, ha mindenki úgy dönt, hogy jelen van. „Ez nem önmagától értetődő” – szögezte le a pápa. Hozzátette: az audiencián jelen levők mindannyian úgy döntöttek, hogy „részt vesznek ezen az eseményen a rászoruló emberekkel együtt, akik nap mint nap küzdenek az előrejutásért”. Ez a döntés „a remény egy jele”.
Ez a közelgő szentév üzenete: hozzuk létre a szeretetből fakadó remény jeleit – emelte ki a Szentatya. – Egy igazi szimfónia csak mindenki összefogásával jöhet létre. Csak amikor különféle emberekből áll egy koncert, akkor lehet olyan harmóniát elérni, amely „mindenkit épít és megvigasztal” – mutatott rá a pápa.
Beszéde végén a Szentatya kiemelte, hogy a szegényeknek szervezett koncert a szinódusi harmónia kiváló példája, mivel „szeretetközösséget alkot a legsebezhetőbb testvéreinkkel”. Ezek a „barátaink” a koncert főszereplői. Ferenc pápa szerint
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »