Bemutatjuk a Katolikus Egyház huszonegy új bíborosát

Bemutatjuk a Katolikus Egyház huszonegy új bíborosát

A Szent Péter-bazilikában december 7-én, szombat délután tartott bíborosi konzisztórium során Ferenc pápa huszonegy új bíborost kreált, köztük Német László belgrádi érseket és Angelo Acerbi érseket, aki 1990 és 1997 között volt apostoli nuncius Magyarországon. Az alábbiakban az új bíborosok rövid életrajzát olvashatják.

Az eseményen mondott beszédében a Szentatya arra kérte az új bíborosokat, hogy Jézus legyen életük középpontjában, az ő útján járjanak, ne egymással versengjenek, hanem

Angelo Acerbi érsek, nyugalmazott apostoli nuncius

1925. szeptember 23-án született az észak-olaszországi Sesta Godano településen. Pappá 1948. március 27-én szentelték, az akkor még különálló pontremoli egyházmegyében. 1956-ban belépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába, és a kolumbiai, brazíliai, franciaországi, japán és portugáliai pápai képviseleteken, valamint a vatikáni Államtitkárság Egyházi Közügyek Tanácsában szolgált. VI. Pál pápa 1974. június 22-én új-zélandi pronunciussá, valamint óceániai apostoli delegátussá nevezte ki, érseki címmel ruházta fel és Zella címzetes érsekévé tette; majd június 30-án a pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.

II. János Pál pápa 1979-ben nunciusnak nevezte ki Kolumbiába – ahol 1980 februárjában több diplomatával együtt az „Április 19-e Mozgalom” kommunista gerillái túszul ejtették, és hat hétig fogva tartották. Ezt követően került 1990-ben Magyarországra, ahol egyidejűleg ellátta Moldova szentszéki képviseletét is. Hétéves magyarországi szolgálata után nevezték ki apostoli nunciusnak Hollandiába. Angelo Acerbi érsek 2001 és 2015 között a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend (röviden Szuverén Máltai Lovagrend) prelátusa volt.

Domenico Battalgia, Nápoly érseke (Olaszország)

A dél-olaszországi Satrianóban (Catanzaro tartomány, Calabria régió) született 1963. január 20-án. Filozófiai és teológiai tanulmányait a catanzarói Szent X. Piusz Pápai Teológiai Tartományi Szemináriumban (Pontificio Seminario Teologico Regionale San Pio X) végezte. 1988. február 6-án szentelték pappá.

Az évek során plébános, rektor, egyházmegyei hivatalok igazgatója és kanonok volt. 2016. június 24-én Ferenc pápa kinevezte a Cerreto Sannita-telese-Sant’Agata de’ Goti-i egyházmegye püspöki székébe. Püspökszentelésére szeptember 3-án került sor, beiktatására a beneventói közösség élére pedig 2016. október 2-án. Domenico Battaglia különös figyelmet és elkötelezettséget tanúsított a gyengék és a társadalom peremére szorultak iránt: 1992-től 2016-ig a kábítószerfüggők segítségére volt, és a Calabriai Szolidaritási Központ (Centro Calabrese di Solidarietà) nevű szervezetet vezette, amely a Mario Picchi atya által alapított Olasz Terápiás Közösségek Szövetségéhez (La Federazione Italiana Comunità Terapeutiche, FICT) kapcsolódott, utóbbinak 2006 és 2015 között országos elnöke volt. 2020. december 12-én Ferenc pápa Nápoly érsekévé nevezte ki, székét 2021. február 2-án foglalta el.

Carlos Gustavo Castillo Mattasoglio, Lima érseke (Peru)

1950. február 28-án született Limában. Belépett a limai főegyházmegyében lévő Szent Toribio de Mogrovejo nagyszemináriumba, ahonnan Rómába küldték egyházi tanulmányai folytatására; a Gregoriana Pápai Egyetemen 1979-ben bakkalaureátust szerzett filozófiából, majd 1983-ban teológiából.

1987-től máig teológiaprofesszor a perui Pápai Katolikus Egyetemen. 1987 és 1998 között a Katolikus Diákok Nemzeti Szövetségének tanácsosa volt. 1987-től 1990-ig káplánként szolgált a perui Assisi Szent Ferenc-plébánián, majd 1990 és 1991 között a Megtestesülés plébánián. Lima egyetemi lelkipásztori szolgálatának főegyházmegyei felelőse és a Szent János apostol plébánia munkatársa 1991-től 1999-ig; Lima ifjúsági lelkipásztori szolgálatának helynöke és a hivatásgondozás felelőse 1996 és 1999 között. 1990-től 2001-ig a perui püspöki konferencia ifjúsági bizottságának országos tanácsosa, valamint 2000-ben az ifjúsági lelkipásztori szolgálat országos tanácsosa. 2002-től 2009-ig plébános a Minden Kegyelem Közvetítője (Virgen Medianera) plébánián; 2003 és 2006 között pedig a perui pápai katolikus egyetem egyházi kapcsolatokért felelős igazgatója és az intézet egyetemi tanácsának tagja. 2010-től 2015-ig plébános a Szent Lázár-plébánián. 2019. január 25-én Ferenc pápa a limai főegyházmegye metropolitájává nevezte ki.

Vicente Bokalic Iglic CM, Santiago del Estero érseke, prímás (Argentína)

1952. június 11-én született Lanúsban (Buenos Aires tartomány, Argentína). 1970-ben belépett a Missziós Kongregációba (lazaristák). Filozófiai tanulmányait a San Miguel-i jezsuita kollégiumban végezte, a teológiait pedig a Buenos Aires-i szemináriumban. Örökfogadalmát 1976. június 5-én tette le. Pappá 1978. április 1-jén szentelték, majd a hivatásgondozás és ifjúságpasztoráció felelőse lett Buenos Airesben. 1981-től a Nuestra Señora de la Medalla Milagrosa  (Csodás Érem Szűzanyja) plébánia káplánjaként is tevékenykedett. 1983 és 1986 között a jelöltek képzéséért volt felelős, valamint ökonómus volt, majd 1987 és 1990 között a Missziós Kongregáció szemináriumának elöljárója volt. 1991 és 1993 között ismét a Nuestra Señora de la Medalla Milagrosa plébánián működött. 1994 és 1997 között misszionáriusként tevékenykedett a Deán Funes-i prelátusban, majd 1997 és 2000 között kongregációjának San Miguel-i szemináriumának elöljárója volt. 2000 és 2003 között misszionárius és plébános volt a goyai egyházmegyében, majd 2003 decemberétől 2009 decemberéig a Missziós Kongregáció tartományfőnökeként szolgált. Ezután ismét a Nuestra Señora de la Medalla Milagrosa plébániára küldték.

2010. március 15-én Summa címzetes püspökévé és Buenos Aires segédpüspökévé nevezték ki. Ugyanazon év május 29-én szentelték püspökké. 2013. december 23-án Ferenc pápa Santiago del Estero püspökévé nevezte ki. 2024. július 22-én a Szentatya ezt az egyházmegyét Argentína rangban első főegyházmegyéjévé emelte, és Vicente Bokalic Iglicet kinevezte Santiago del Estero első érsekévé.

Luis Gerardo Cabrera Herrera OFM, Guayaquil érseke (Ecuador)

1955. október 11-én született Azoguesben (Cañar tartomány, Ecuador). Azoguesben és Quitóban a ferences kisszemináriumba járt, majd filozófiát és teológiát tanult az ecuadori pápai katolikus egyetemen; a filozófiai doktorátust Rómában, a ferencesek Pápai Szent Antal Egyetemén (Antonianum) szerezte. 1983. szeptember 3-án szentelték pappá. A következő tisztségeket töltötte be: a rend novíciusmesterének segítője, majd a riobambai novíciátus mestere; a rend tartományi tanácsának tagja, felelős a hivatáspasztorációért és a ferences tartomány jelöltjeinek képzéséért; a Bernardino Echeverría bíborosról elnevezett quitói  filozófiai-teológiai intézet igazgatója; az ecuadori püspöki konferencia tanítóhivatali és doktrinális bizottsága ökumenikus szektorának titkára.

2000 augusztusában megválasztották az ecuadori ferences tartomány tartományfőnökévé. 2003-tól 2009-ig a ferences rend definítora (a tartományfőnök és helyettese munkáját segítő tanácsos) és az általános elöljáró küldötte volt a latin-amerikai és karibi ferences provinciákban. 2009. április 20-án kinevezték Cuenca érsekévé, és július 4-én püspökké szentelték. 2011 és 2014 között az ecuadori püspöki konferencia alelnöke volt. 2015. szeptember 24-től Guayaquil érseke.

Fernando Natalio Chomalí Garib, Santiago de Chile érseke (Chile)

1957. március 10-én született Santiago de Chilében. Miután építőmérnöki diplomát szerzett a chilei pápai katolikus egyetemen, filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett a santiagói pápai nagyszemináriumban. 1991. április 6-án szentelték pappá. Ezután morálteológiai licenciátust szerzett a római Pápai Szent Alfonz Akadémián (Alfonsiana); teológiai doktorátust pedig a római Pápai Gergely Egyetemen; mesterdiplomát bioetika szakon a római II. János Pál Pápai Teológiai Intézet házasság- és családtudományi tanszékén.

A következő tisztségeket töltötte be: káplán; az egyetemi lelkipásztori feladatokért felelős hivatal püspöki megbízottja; a morálteológia és bioetika professzora a chilei pápai katolikus egyetem teológiai karán és a nagyszemináriumban; a Irgalmasság Szűzanyja (Santa María de la Misericordia) plébánia plébánosa; a Kúria moderátora és a Santiago de Chile-i érsekség gazdasági tanácsának megbízott elnöke; a Pápai Életvédő Akadémia tagja (2001 óta).

2006. április 6-án Noba címzetes püspökévé és Santiago de Chile segédpüspökévé nevezték ki, és ugyanazon év június 3-án szentelték püspökké. 2011. április 20-án kinevezték Concepción érsekévé, 2023. október 25-én pedig Santiago de Chile érsekévé. Jelenleg a Chilei Püspöki Konferencia alelnöke.

Tarcisio Isao Kikuchi SVD, Tokió érseke (Japán)

1958. november 1-jén született Ivate prefektúrájában (Tóhoku tartomány). Japánban végezte tanulmányait. Örökfogadalmát az Isteni Ige Társaságában (verbiták) 1985 márciusában tette le; 1986. márciusban pedig pappá szentelték. Tanulmányait a melbourne-i (Ausztrália) Spiritual Institute of Sacred Heart intézetben fejezte be. 1986 és 1992 között Ghánában, az accrai és a koforiduai egyházmegyékben volt misszionárius. 1993-tól 1994-ig Japánban a verbita rend jelöltjeinek alprefektusa, valamint az társaság hivatásokért felelős igazgatója. 1994 és 1999 között a verbiták tartományi tanácsosa. 1994-től oktató a nanzani egyetemen és a Japán Püspöki Konferencia nemzetközi segélyezési bizottságának tagja. 1996-tól a verbiták „Igazságosság, Béke és a Teremtés Megőrzése” irodájának koordinátora az ázsiai és csendes-óceáni térségben. 1998-tól a Caritas Japan tagja és a japán püspökök képviselője különböző nemzetközi konferenciákon és találkozókon. 1999-től a verbiták tartományfőnöke Japánban (2002-ben másodszorra is megválasztották); a Caritas Japan ügyvezető igazgatója; a nagojai egyházmegyében a klérus állandó képzéséért felelős bizottságának tagja. Mielőtt 2017-ben tokiói érsekké nevezték ki, 2004-től Niigata püspökeként szolgált. 

Pablo Virgilio Siongco David, Kalookan püspöke (Fülöp-szigetek)

1959. március 2-án született Betisben (Guagua, Pampanga tartomány). 1983. március 12-én szentelték pappá ugyanebben a főegyházmegyében, ahol egy évig káplánként szolgált, majd 1986-ig a Jótanács Anyja Szeminárium igazgatója volt. 1986 és 1991 között külföldön tanult, és megszerezte a licenciátust, majd a doktorátust teológiából a Leuveni Katolikus Egyetemen, valamint diplomát szerzett a Jeruzsálemi Francia Bibliai és Régészeti Főiskolán (École Biblique et Archéologique Française de Jérusalem).

Hazatérve a Fülöp-szigetekre, különböző vezetői és oktatói szerepeket töltött be az érsekségi szemináriumban. 2002-ben a szeminárium teológiai tanszékének igazgatójává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Fülöp-szigeteki katolikus biblikusok egyesületének alelnökévé és az érsekség médiatevékenységeivel foglalkozó hálózat alelnökévé választották. Számos Szentírással kapcsolatos, mind akadémiai, mind ismeretterjesztő publikáció szerzője.

2006. május 27-én XVI. Benedek pápa kinevezte Guardialfiera címzetes püspökévé és San Fernando segédpüspökévé, és ugyanazon év július 10-én püspökké szentelték. 2015. október 14-én kinevezték Kalookan (Fülöp-szigetek) püspökévé. 

Német László SVD, Belgrád-Szendrő érseke (Szerbia)

1956. szeptember 7-én született Hódságon (szerbül: Odžaci, Vajdaság, Nyugat-bácskai körzet) a mai Szerbiában. 1977-ben belépett az Isteni Ige Társaságába (verbiták). Felsőfokú szerzetesi, filozófiai, teológiai tanulmányait Pieniężnóban (Lengyelország) végezte. 1982. szeptember 8-án tett szerzetesi örökfogadalmat Pieniężnóban, majd 1983. május 1-jén szentelték pappá Hódságon. 1994-ben dogmatikai doktorátust szerzett a római Pápai Gergely Egyetemen.

A következő tisztségeket töltötte be: 1983–1985-ban Jugoszláviában működött szerzetesként; 1987–1990 között egyetemi lelkész a Fülöp-szigeteken; 1993-tól a lengyelországi rendi főiskolán tanított; 1994–2000-ben dogmatikatanár Ausztriában, a mödlingi rendi filozófiai-teológiai főiskolán; 2000–2004 között a Szentszék nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó képviseletén teljesített szolgálatot; 2004–2007-ben a verbita rend magyarországi tartományfőnöke. 2006. augusztus 1-jétől 2008. július 1-jéig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. Emellett 1996-tól tanított Zágrábban, a Jézus Társasága Filozófiai Karán, valamint 2002-től a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Fundamentális Tanszékén tartott missziológiai kurzusokat.

2008. április 23-án XVI. Benedek pápa nagybecskereki megyéspüspökké nevezte ki. 2008. július 5-én szentelték püspökké a nagybecskereki székesegyházban. 2016-tól a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke. Második elnöki ciklusát 2021-ben kezdte meg. Ferenc pápa 2022. november 5-én a nagybecskereki püspöki székből áthelyezve, belgrádi metropolita érsekké nevezte ki. Ezenkívül az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) alelnöke.

Jaime Spengler OFM, Porto Alegre érseke (Brazília)

Hírdetés

1960. szeptember 6-án született Blumenauban (Santa Catarina állam). 1981-ben Guaratinguetában volt jelölt a ferenceseknél, majd 1982-ben Rodeióban végezte a novíciátust. 1985-ben tette le az örökfogadalmat, és 1990. november 17-én pappá szentelték. Filozófiai tanulmányait a Campo Largo-i Szent Bonaventura Filozófiai Intézetben végezte, teológiai tanulmányait pedig először a petrópolisi Ferences Teológiai Intézetben (1986–1987), majd a jeruzsálemi Teológiai Intézetben (1987–1990), ahol Szentírásból szerzett licenciátust. Ezt követően Rómában, a Pápai Antonianum Egyetemen filozófiából szerzett diplomát (1995–1998).

A következő tisztségeket töltötte be: 1990-ben a rodeiói ferences noviciátus professzora és a jelöltek mestere; 1991 és 1994 között Guaratinguetában a jelöltek tanára és káplán; 2000 és 2003 között a Campo Largo-i Szent Bonaventura Filozófiai Intézet professzora és rektorhelyettese; 2001 és 2002 között a Federação Brasileira das Irmãs Concepcionistas (Szeplőtelen Fogantatás Nővéreinek Brazíliai Szövetsége) szervezet lelkivezetője; 2004 és 2006 között helyi elöljáró és a curitibai főegyházmegyében található Úr Jézus-plébánia káplánja; 2000-től 2003-ig a curitibai Szent Bonaventura Filozófiai Intézet professzora; a Campo Largo-i Ensino Senhor Bom Jesus (Úr Jézus Iskola) ferences egyesület alelnöke és a helyi kolostor gondnoka.

2010. november 10-én Patara címzetes püspökévé nevezték ki, valamint Porto Alegre segédpüspökévé. 2011. február 5-én szentelték püspökké. 2013. szeptember 18-án kinevezték Porto Alegre érsekévé.

Ignace Bessi Dogbo, Abidjan érseke (Elefántcsontpart)

1961. augusztus 17-én született Niangon-Adjaméban. 1987. augusztus 2-án szentelték pappá. A következő tisztségeket töltötte be: 1987 és 1989 között plébániai szolgálatot teljesített; a római Pápai Biblikus Intézetben egzegézisből szerzett licenciátust; 1993-tól 1995-ig a Pápai Missziós Művek egyházmegyei igazgatója; 1995-tól 2004-ig Yopougon általános helynöke; 1997 és 2004 között a yopougoni székesegyház plébánosa; majd a bibliai nyelvek professzora a Saint Paul d’Abadjin Kouté nagyszemináriumban; a Jeunesse Étudiante Chrétienne (Fiatal Keresztény Diákok) mozgalom egyházmegyei lelkivezetője.

2004. március 19-én a katiolai egyházmegye püspökévé nevezték ki, és ugyanazon év július 4-én szentelték püspökké. 2017 és 2023 között az Elefántcsontparti Püspöki Konferencia elnöke volt. 2017 óta a korhogói metropolitai érsekség apostoli adminisztrátora ad nutum Sanctae Sedis (Szentszék rendelkezésére álló; egyházjogi szakkifejezés, melynek értelmében a kinevezés az elöljáró belátása szerint visszavonható – a szerk.); 2021-től 2024-ig korhogói metropolita érsek. 2024. május 20-án kinevezték Abidjan érsekévé.

Jean-Paul Vesco OP, Algír érseke (Algéria)

A franciaországi Lyonban született 1962. március 10-én. Jogi diplomát szerzett, és egy lyoni ügyvédi irodában praktizált, majd úgy döntött, hogy belép a domonkos rendbe. 1995-ben kezdte meg a noviciátusi évet, 1996. szeptember 14-én tette le első fogadalmát. 2001. június 24-én Lyonban szentelték pappá. Az algériai oráni egyházmegyébe 2002. október 6-án érkezett, a tlemceni kolostorba. 2004-ben az algériai egyházmegyék közgyűlése (AIDA) előkészítésének egyházmegyei küldöttjévé választották. 2005 óta az oráni egyházmegye általános vikáriusa, 2007 óta pedig az egyházmegyei ökonómus tisztségét is betölti. 2007. október 16-án megválasztották a tlemceni domonkos közösség elöljárójává, és ezt a tisztséget 2011 januárjáig töltötte be, amikor a franciaországi tartomány elöljárójává választották.

2012. december 1-jén az oráni egyházmegye püspöke lett, 2022. december 27-én pedig a Szentatya algíri metropolitává nevezte ki.

Dominique Joseph Mathieu OFM, Teherán-Iszfahán érseke (Irán)

1963. június 13-án született Arlonban, Belgiumban. 1983-ban lépett be a minorita rendbe. 1987-ben tette le az örökfogadalmat, és 1989-ben pappá szentelték. 2013-ban a Szentföldi Ferences Kusztódiába inkardinálták. Rendjén belül számos tisztséget töltött be: volt hivatásgondozási felelős, titkár, vikárius és a minoriták belga tartományának tartományfőnöke, majd a francia tartománnyal való egyesítés után általános delegátus lett. A brüsszeli Szent Antal nemzeti kegyhely igazgatójaként szolgált, majd provinciálissá választották. Két különböző, a belgiumi ferences rendtartományhoz kötődő nonprofit szervezet elnöke volt, felelősségteljes szerepeket vállalva a landeni katolikus iskolában. Tagja volt a rend Nemzetközi Gazdasági Bizottságának. 2013-ban Libanonba küldték. A Szentföldi Ferences Kusztódia titkáraként, novíciusmestereként és a posztulánsok és jelöltek rektoraként tevékenykedett. Ferenc pápa 2021. január 8-án nevezte ki Teherán-Iszfahán érsekévé.

Roberto Repole, Torinói érseke (Olaszország)

Torinóban született 1967. január 29-én. Tizenegy éves korában lépett be a szemináriumba, középiskolai tanulmányait a kisszemináriumban végezte, és 1986-ban érettségizett a torinói Valsalice Szalézi Gimnáziumban. A torinói érseki szemináriumban filozófiát és teológiát tanult, 1992. június 13-án szentelték pappá. 1992-től 1996-ig káplán volt a Megváltó Jézus-plébánián és munkatárs a torinói Mária Legszentebb Neve plébánián. A római Pápai Gergely Egyetemen szisztematikus teológiai tanulmányokat folytatott, 1998-ban licenciátust, 2001-ben pedig doktori címet szerzett Henri de Lubac Gabriel Marcellel folytatott párbeszédeiben megjelenő gondolatairól írt disszertációjával.

2001 óta tanít szisztematikus teológiát az észak-olaszországi teológiai fakultás torinói székhelyén és az ugyanebben a városban működő Vallástudományi Főiskolán. 2010 óta a torinói Szent Lőrinc-templom kanonokja, 2011 és 2019 között az Olasz Teológiai Társaság elnöke volt; az Észak-olaszországi Teológiai Kar torinói szekciójának dékánja és a druentói Santa Maria della Stella plébánia munkatársa.

Ferenc pápa 2022. február 19-én kinevezte Torinó 95. érsekévé és Susa püspökévé, így egyesítve a két püspökséget „in persona episcopi”. 2022. május 7-én püspökké szentelték. 2022 szeptemberében az Olasz Püspöki Konferencia Állandó Püspöki Tanácsa kinevezte a Katolikus Oktatás, Iskolák és Egyetemek Püspöki Bizottságának tagjává. 2022 októberében a Piemonti és Aosta-völgyi Püspöki Konferencia (CEP) alelnökévé választották.

Baldassare Reina, Róma segédpüspöke, a pápa római helynökének helyettese, a római egyházmegye általános helynöke

1970. november 26-án született San Giovanni Geminiben (Agrigento régióban), 1981-ben lépett be az Agrigentói Főegyházmegyei Szemináriumba. 1995-ben teológiából szerzett diplomát, majd 1998-ban bibliai teológiából licenciátust a római Pápai Gergely Egyetemen.

1995. szeptember 8-án szentelték pappá. 1998 és 2001 között a Katolikus Akció egyházmegyei segítője és az Agrigentói Főegyházmegyei Szeminárium rektorhelyettese volt; 2001-től 2003-ig a Boldogságos Szűz Mária-templom plébánosa Itria di Favarában; 2003-tól 2009-ig az agrigentói Szent Gergely Teológiai Iskola tanulmányi prefektusa, majd 2009-től 2013-ig az agrigentói San Leone plébánosa; 2013-tól 2022-ig az Agrigentói Nagyszeminárium rektora volt.

Az egyházmegyében a következő tisztségeket is betöltötte: a szentírástan tanára a hittudományi intézetben; állandó előadó az agrigentói Szent Gergely Teológiai Iskolában; a kulturális hivatal igazgatója; a székesegyházi káptalan kanonokja; a presbiteri tanács és a tanácsadói testület tagja.

2022. május 27-én kinevezték Acque di Mauritania címzetes püspökévé és római segédpüspökké. A Szentatya 2023. január 6-án a római egyházmegye helynökévé nevezte ki. 2024. október 6-tól a római egyházmegye általános helynöke lett.

Francis Leo, Torontó érseke (Kanada)

1971. június 30-án született a kanadai Montréalban. 1990-ben lépett be a szemináriumba, majd a Daytoni Egyetem (Ohio) Nemzetközi Mariológiai Intézetében (IMRI) szerzett filozófiai diplomát (1992), licenciátust, majd teológiai doktori címet (2005) mariológia szakirányon. 1996. december 14-én szentelték pappá a Montréali Főegyházmegye számára.

Pappá szentelése után a Notre-Dame-de-la-Consolata plébánia helyettes plébánosa (1996–2001); a Rivière-des-Prairies Szent József-plébánia adminisztrátora (2003–2005); a Roscelli Iskola káplánja és a Collège Reine-Marie középiskola vallástanára (2003–2005); a Pennaforti Szent Rajmundról elnevezett plébánia plébánosa (2005–2006). 2006 és 2008 között a római Pápai Egyházi Akadémián volt küldött. A Szentszék diplomáciai szolgálatába lépve az ausztráliai apostoli nunciatúrán (2008–2011), majd a Szentszék hongkongi tanulmányi missziójában dolgozott (2011–2012).

2012-ben visszatért Montréalba, kinevezték a nagyszeminárium igazgatójává és dogmatika docensévé, az Institut de Formation Théologique de Montréal (Montréali Teológiai Képzési Intézet, IFTM) kánonjogi tanszékének igazgatójává, valamint az egyházmegyei hivatásgondozó hivatal alelnökévé. 2013 és 2015 között a presbiteri tanács tagja volt. 2015 és 2021 között a Kanadai Püspöki Konferencia főtitkári tisztségét töltötte be, 2021-ben kinevezték a Montréali Érseki Kúria általános helynökévé és moderátorává.

2022. július 16-án Tameda címzetes püspökévé és Montréal segédpüspökévé nevezték ki, szeptember 12-én szentelték püspökké. 2023. február 11-én kinevezték a Montréali Főegyházmegye segédpüspökévé.

Rolandas Makrickas, a Santa Maria Maggiore pápai bazilika koadjutor főpapja

A litvániai Biržaiban született 1972. január 31-én. 1996. július 20-án szentelték pappá a panevėžysi egyházmegye számára. 1996-tól 2001-ig a Litván Püspöki Konferencia helyettes titkára és a 2000-es szentév nemzeti bizottságának vezetője volt. Egyháztörténetből doktorált 2004-ben a római Pápai Gergely Egyetemen. A Szentszék diplomáciai szolgálatába 2006. július 1-jén lépett be, szolgált a Grúziában, Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Gabonban működő pápai képviseleteken, valamint az Államtitkárság Általános Ügyek Osztályán. 2021. december 15-től 2024. március 19-ig a Santa Maria Maggiore pápai bazilika rendkívüli megbízottja volt. 2023. február 11-én Tolentino címzetes érsekévé nevezték ki, majd április 15-én a római Santa Maria Maggiore-bazilikában Pietro Parolin bíboros államtitkár püspökké szentelte. 2024. március 19-én a Szentatya a Santa Maria Maggiore pápai bazilika koadjutor főpapjává nevezte ki.

Mykola Bychok CSR, az ukránok melbourne-i Szent Péter és Pál egyházmegyéjének püspöke

1980. február 13-án született az ukrajnai Ternopilban. A redemptoristák rendjébe 1997 júliusában lépett be, tanulmányait Ukrajnában és Lengyelországban végezte, pasztorálteológiai licenciátust szerzett. 2003. augusztus 17-én tett örökfogadalmat, és 2005. május 3-án Lvivben (Lemberg) szentelték pappá. Volt misszionárius az oroszországi Prokopjevszkben található Mindenkor Segítő Szűz Mária-templomban, a Szent József-kolostor elöljárója és a Mindenkor Segítő Szűz Mária-templom plébánosa az ukrajnai Ivano-Frankivszkban, a Lvivi Redemptorista Tartomány ökonómusa, 2015 óta pedig az ukrajnai New Jersey állambeli Newarkban található Keresztelő Szent János-templom plébánosa és az ukránok Philadelphiai Főegyházmegyéje vikáriusa.

2020. január 15-én kinevezték az ukránok melbourne-i Szent Péter és Pál egyházmegyéjének (eparchia) püspökévé. 2020. június 7-én szentelte püspökké Szvjatoszlav Sevcsuk érsek a lvivi Szent György-székesegyházban. 2021. július 12-én, a Julián-naptár szerinti Szent Péter és Pál ünnepén Peter Comensoli melbourne-i érsek a melbourne-i Szent Péter és Pál székesegyházban a melbourne-i eparchia harmadik püspökeként iktatta be.

Timothy Peter Joseph Radcliffe OP, teológus

Londonban született 1945-ben, 1965-ben lépett be a domonkos rendbe. Oxfordi és párizsi tanulmányai befejezése után az Oxfordi Egyetemen szentírástant oktatott. 1971-ben szentelték pappá, aktívan részt vett a békemozgalomban, és AIDS-betegek között is végzett lelkipásztori szolgálatot.

1982-től 1988-ig az oxfordi rendház elöljárója, majd 1988-tól 1992-ig angliai provinciális, 1992-től 2001-ig a Szent Domonkos által alapított rend generálisa volt. Nemzetközi hírű előadó, prédikátor és író, tagja a CAFOD-nak (az angliai és walesi katolikus egyház ügynökségének, amely karitatív szolgálattal és a fejlődés előmozdításával foglalkozik a tengerentúli országokban) és a Caritas Internationalis teológiai bizottságának.

Az Oxfordi Egyetem és más, franciaországi, olaszországi és egyesült államokbeli tudományos intézmények díszdoktori címet adományoztak neki. 2007-ben Michael Ramsey-díjjal tüntették ki teológiai írásaiért.

Fabio Baggio CS, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma Migránsok és Menekültek Szekciójának titkárhelyettese

1965-ben született Bassano del Grappában, 1976-ban lépett be a Szent Károly Misszionáriusok Scalabrini-Tirondola Szemináriumába, ahol 1991-ben örökfogadalmat tett. A következő évben szentelték pappá. 1998-ban a római Pápai Gergely Egyetemen egyháztörténetből doktorált. 1995 és 1997 között a chilei Santiagóban a lelkipásztori szolgálat mellett a Chilei Migrációért Felelős Püspöki Bizottság (INCAMI) tanácsadójaként is szolgált.

Később, 2002-ig a Buenos Aires-i érsekség migrációs osztályának igazgatója volt, 1999-ben pedig az Argentin Pápai Missziós Művek Hitterjesztési Művének országos titkári tisztségét is betöltötte. 2016. december 14-én kinevezték az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma helyettes titkárává. 2022. április 23-án a Szentatya megerősítette őt az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma helyettes titkári pozíciójában, a Migránsok és Menekültek, valamint a Különleges Projektek szekcióinak lett a vezetője.

George Jacob Koovakad, a vatikáni Államtitkárság tisztviselője, a pápai utak felelőse

Az indiai Chethipuzhában született 1973. augusztus 11-én. 2004. július 24-én szentelték pappá, a changanacherryi főegyházmegyébe inkardinálták. Kánonjogból szerzett diplomát. 2006. július 1-jén lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába, és az algériai apostoli nunciatúrára került attaséként. 2009. március 2-án áthelyezték a koreai apostoli nunciatúrára, egészen 2012 februárjáig, amikor áthelyezték az iráni apostoli nunciatúrára. 2015. február 16-án áthelyezték a Costa Rica-i apostoli nunciatúrára. 2020. július 10-től az Államtitkárság Általános Ügyek Osztályán dolgozik. 2021-től Ferenc pápa megbízta a pápai utazások megszervezésével.

Fordította: Thullner Zsuzsanna; Hollósi Judit

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége; Vatican News; catholic-hierarchy.org

Fotó: Vatican Media; Kalookan Egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »