Adventben sokan tesznek karitatív lépéseket és fordulnak a legszegényebbek felé. Sóhajukat meghallani messze több, mint jótékonykodás. Ezzel a céllal szervezte meg második Szent Márton-napját Budapesten december 4-én Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet (TVKI) Genezis Kiválósági Diákműhelye is.
A nagy sikert aratott kerekasztal-beszélgetés témája a leszakadt régiók felzárkóztatása és a textilipar fenntarthatósági, teremtésvédelmi kapcsolódása volt.
A divatipar az elmúlt húsz évben környezeti és társadalmi katasztrófák okozójává vált, ez az iparág a Föld negyedik legszennyezőbb termelési ágazata lett. A szennyező anyagok kibocsátásával járó ruhagyártás a természeti erőforrások szempontjából is kizsákmányoló. A gyártást végző munkások szociális és társadalmi helyzete is embertelen, ez a modernkori kizsákmányolás egyik formája – hangsúlyozta Farkas Dóra (PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola).
A luxus textilipar mérhetetlen szennyezését látva vágott bele Szabó Györgyné Daskó Szilvia (varrodai integrátor, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület) a ReFarmerBank felépítésének Tarpán. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat társadalmi felzárkózás területén végzett munkája során alapvető céljának tekinti kezdetektől, hogy hasznos munkája jó célt szolgálhasson: a társadalom peremén élők méltóságának visszaadásán fáradozik.
Magyarországon a somogyvámosi Krisna-völgyben is jó gyakorlatot valósítottak meg; ott folyik ma úgy textilgyártás, hogy a növények megtermelésétől a kész ruhadarab megvarrásáig, tehát a munkafolyamat egészében, a ruhadarab teljes életciklusa alatt szempont a fenntarthatóság – tehát a szemléletmód teremtésvédelmi. Hitbéli meggyőződés nélkül mindez nem volna lehetséges – emelte ki a Öko-völgy Alapítvány elnöke, Németh Péter.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a kisközösségeknek megtartó ereje van. A leszakadt régiók életre keltése és ezzel egyidőben a környezettudatosság formálása rengeteg nehézséget hoz felszínre, amiről keveset beszélünk. A Máltai Szeretetszolgálat által Tarpán működtetett varrodában dolgozni sok nehéz sorsú roma asszonynak – általuk pedig családjuknak – a túlélést jelenti. A családi szociális és egészségügyi nehézségek felőrlő köréből hosszabb-rövidebb időre kiszabadulni és teremtő munkát végezni erőt ad a legnagyobb reménytelenség közepette is – foglalta össze Káli Betty textilművész, tervező.
A használt farmerből előállított – divatos szóval újrahasznosított –, a fiatalabbakat célzó termékeik rendkívül népszerűek. Tolltartók és táskák, babzsákok találnak gazdára az ifjabb korosztály körében. A Máltai Szeretetszolgálat varrodájában megvalósítják a teremtésvédelmi szemléletmódot a gyakorlatban azáltal, hogy újrahasznosított, természetes alapanyagokból állítanak elő kitűnő tervezőmunka révén olyan termékeket, amelyek élettartama meghaladja a multik kínálta termékekét. Tevékenységük messze több, mint munkahelyteremtés, hiszen a munkaerő szociális helyzetét is „megkapják” minden alkalmazottal együtt, és ez rendkívüli felkészültséget, rugalmasságot igényel. A varroda számára az elmúlt hónapokban a PPKE JÁK Caritas karitatív tevékenységeket szervező közösség gyűjtött használt farmerokat, melyeket a helyszínen Hrubi Mátyás, a PPKE JÁK hallgatója vezetésével a ReFarmerBank képviselői számára átadtak.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit összehívta és a programot moderálta: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE JÁK, TVKI), a GENEZIS Kiválósági Diákműhely vezetője.
Szöveg: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE JÁK, TVKI)
Forrás és fotó: PPKE
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
