A Magyar–Turán Szövetség munkáját a kezdetektől segítik felvidéki magyarok is. A bugaci Kurultajon, az Ősök Napján és egyéb hagyományőrző rendezvényeken, versenyeken is részt vesznek. A civil szervezet létrehozásával eredményesebb, szervezettebb munkát akarnak végezni.
Az alakuló közgyűlésre Gömörpéterfalán, a Magyar Közösségi Házban került sor, amely a Felföldi Dalia Szövetség központja. A meghívottak között szerepelt a marcelházi Fekete Sólyom történelmi íjászcsapat, a balázsfai Szedres tanya lovasíjászai, a gútai Vermes törzs lovasíjász csapat vezetői, s nem utolsósorban Bíró András Zsolt, a Magyar–Turán Szövetség elnöke. Házigazdaként a Felföldi Dalia Szövetség tagjai és csapatvezetői fogadták a küldöttséget.
A szervezet elnökévé egyhangúlag Kopecsni Gábort, a Felföldi Dalia Iskola alapítóját választották meg.
A Felvidéken működő hagyományőrző közösségek önmagukban is komoly erőt képviselnek, így szakágakat alakítottak ki. A lovas szakág vezetőjévé a több évtizedes lovasíjász tapasztalatokkal rendelkező Vermes Istvánt, az íjász szakág vezetőjévé a hatszoros távlövő világbajnok Bogár Pétert, a történelmi vívó szakág vezetőjévé pedig a Felföldi Dalia Iskola ifjú tehetségét, Csernok Miklóst választották. A közgyűlésen szó esett egy esetleges küzdősport szakág kialakításáról is, amelyen belül a Turán fight is megvetheti lábát a Felvidéken.
A Magyar–Turán Felvidék civil szervezet fő célja, hogy összefogja a felvidéki hagyományőrző csapatokat, nemzetmegtartó tevékenységet folytasson, kinevelje az utánpótlást és közös erővel továbbra is színvonalas felvidéki hagyományőrző rendezvényeket szervezzen.
„Megtiszteltetésnek tartom, hogy ilyen fontos pozícióval bíztak meg . Örülök, hogy ezt az ágazatot kaptam, mivel mindig is szerettem a vívást. Igyekszem a legjobb tudásom szerint elvégezni a rám bízott teendőket. A Felföldi Dalia Iskolán belül tanítani fogom a tanítványokat a vívás fortélyaira szablyával és lándzsával. A célunk egy olyan szint elérése, ahol a vívóink eredményesen helyt tudnak állni versenyeken és hagyományőrző rendezvényeken is. Összességében a feladatom az újoncok toborzása, felkészítése és a versenyekre való delegálása” – mondta el a 19 éves Csernok Miklós, aki 10 éve foglalkozik a magyar nemzeti harcművészetekkel Kopecsni Gábor tanítványaként.
A Magyar–Turán Szövetség a turán kifejezéssel érzékelteti, hogy ez az alapítvány nem csak a Kárpát-medencei történetét kutatja a magyarságnak. A turán kifejezés a közép-ázsiai sztyeppék vidékének megnevezésére szolgál. Turáni népek alatt az Ázsiában és Európa egyes részein élő népcsoportokat értjük, akik kutatásokkal is alátámasztva rokonságban állnak egymással. Van tudományos és hagyományőrző tagozata is. A tudományos tagozat dolgozói történészek, antropológusok, régészek, néprajz- és népzenekutatók.
A tagozat kutatói mind elkötelezetten tisztelik a magyar kultúrát és hagyományokat, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak – magyarázta Bíró András Zsolt. A hagyományőrző tagozatba lovasíjászok, íjászok, solymászok, szablyavívók, övbirkózók, fafaragók, kovácsok, néptáncosok, népzenészek tartoznak – ezek közül is a legtapasztaltabbak és a legsikeresebbek.
Chovan Lilla/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
