Ferenc pápa előszót írt Francesco Antonio Grana olasz újságíró Vatikánnal foglalkozó A remény szentéve című könyvéhez. „Remélem, hogy ez az időszak valóban alkalom lesz a megtérésre és arra, hogy az életünkre az evangélium fényében tekintsünk” – emeli ki a Szentatya írásában.
A szentév és a pápa álma, hogy reménnyel tekintsünk a világra, amelyet a béke jellemez, ahol a fegyverek el vannak zárva, és a fegyvergyártók már nem húznak hasznot mások halálából, ahol a halálbüntetést nem hajtják végre, és a foglyok „az amnesztia vagy a kegyelem formáiban” részesülnek – Ferenc pápa ezeket a gondolatokat emeli ki A remény szentéve című új könyvhöz írt előszavában.
Az Elledici kiadónál megjelent kötet szerzője Francesco Antonio Grana olasz újságíró.
„Őszintén remélem, hogy a közelgő szentév lehetőséget nyújt a tűzszünetre minden országban, ahol háború folyik” – hangsúlyozza a pápa, ahogyan azt számos felhívásában tette. „Legyen világos, hogy a háborúból, minden konfliktusból mindig mindenki vereséggel kerül ki, mindenki!”, és „nincs győztes és vesztes, csak a vereség van” – írja a Szentatya, utalva a szentévet meghirdető Spes non confundit (A remény nem okoz csalódást) bullájában mondottakra.
Ferenc pápa kifejti, hogy a remény nem „optimizmus, nem is egy homályos pozitív érzés a jövővel kapcsolatban”, hanem „valami más”. A remény „nem illúzió, vagy érzelem”, hanem egy konkrét erény, egy életforma, amely konkrét döntéseket foglal magában. A reményt minden embernek a jó iránti elkötelezettsége táplálja. „A tápláló remény rendelkezik egy társadalmi, intellektuális, spirituális, művészi és politikai cselekvés értékével a szó legmagasabb rendű értelmében. Ez azt jelenti, hogy az ember képességeit és erőforrásait a közjó szolgálatába állítjuk” – mutat rá a Szentatya.
Tehát a közjóra kell összpontosítani, mivel ez vonatkozik azokra a migránsokra, akik átélik a „remény útjainak” nevezett odüsszeák paradoxonát, amelyek gyakran „a valódi kétségbeesés utazásaivá válnak”, miközben a Földközi-tenger „nagy temetővé” válik. Továbbá a bebörtönzöttek javára kell fókuszálni, amelyet illetően a pápa a „méltó életkörülmények” megteremtését szorgalmazza a halálbüntetés eltörlése mellett, amelyet elfogadhatatlannak tart, mert megsérti az ember sérthetetlenségét és méltóságát”.
A szentév „nem kizárólag egy naptár által diktált esemény, hanem egy igazi lelkipásztori eszköz, amelyet 1300 óta használnak az adott kor igényei szerint a pápák, akik az Egyház vezetésére kaptak meghívást” – írja a könyv előszavában Ferenc pápa.
A közelgő 2025-ös szentévben zarándokok milliói lépik majd át a Szent Péter-bazilika és a másik három pápai bazilika küszöbét. A Szentatya azonban reméli, hogy ez a zarándoklat nem egyszerűen turisztikai látogatás vagy egy cél elérése, mint az olimpián. „Remélem, ez valóban alkalom a megtérésre, arra, hogy az életünkre az evangélium tükrében tekintsünk”, és hogy „ezt a zarándoklatot mindig elkíséri egy titokban végzett karitatív cselekedet”.
Francesco Antonio Grana olasz újságíró könyvében megemlékezik Pier Giorgio Frassatiról és Carlo Acutisról is, két fiatalról, akiket a szentévben avat szentté Ferenc pápa. Életpéldájukra és szavaikra emlékeztet, és arra buzdít, hogy ne „vesztegessük el” az életünket a kanapén heverve, hanem Jézussal a szívünkben testesítsük meg a szeretet szépségét, amely szolgálattá válik.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
