Hisz a legvadabb konteókban is, Szijjártóval van a legjobb viszonyban – Juraj Blanár külügyminiszterről beszélt volt munkatársa Lajos P. János2024. 12. 03., k – 16:22 Pozsony |
Megdöbbentő részletekkel szolgált Juraj Blanár (Smer) külügyminiszterről és munkájáról Peter Novotný, aki a miniszter kinevezése óta Blanár egyik legközelibb munkatársa volt. Novotný a Denník N-nek adott hosszú interjút.
Peter Novotnýt a napokban bocsátották el a külügyminisztériumból létszámleépítésre hivatkozva, de feltételezi, hogy elbocsátásában szerepet játszott az is, hogy meleg, ráadásul partnere, akivel közösen nevelik gyereküket, az a Metod Špaček, akinek ENSZ-nagykövetté való kinevezését májusban akadályozta meg a miniszter. Špaček korábban szintén a külügyminisztériumban dolgozott, majd az utóbbi években Zuzana Čaputová köztársasági elnök irodáját vezette.
Orosz befolyás a szlovák külügyben
Novotný szerint a külügyminisztérium egyre gyengébb teljesítményt nyújt, a miniszter nem veszi figyelembe vagy nem reagál érdemben a neki készített elemzésekre, és egyre több az olyan fiatal alkalmazott is, akik Oroszországban végezték el az egyetemet. Példaként a miniszteri irodába a közelmúltban felvett fiatal kollégáját említette, aki felvétele előtt 13 évet élt Moszkvában, ott végzett a hírhedt MGIMO-n, anyanyelve orosz, a szlovák csak a második nyelv esetében.
Nincs túl jó véleménnyel a napokban kinevezett moszkvai szlovák nagykövetről, Peter Priputenről sem. Ő már korábban is teljesített diplomáciai szolgálatot Moszkvában.
Az általa készített koncepcióban, amelyet minden nagykövetjelölt maga készít el, majd a tárcán belül bemutat és végül a parlament külügyi bizottsága elé kerül, egyebek mellett használta a »speciális katonai művelet« kifejezést az az orosz-ukrán háborúra vonatkoztatva
– mondta Novotný a DenníkN-nek adott interjúban. Szerinte az új nagykövet úgy ír Oroszországról, mintha nem is támadott volna meg egy másik független államot.
Népirtás Ukrajnában?
Blanár egyes konspirációs elméletekkel is szoros viszonyt ápol. A miniszterré való kinevezése után például azzal bízta meg munkatársait, hogy keressék meg neki azt a hivatalos jelentést, amely szerint Kelet-Ukrajnában 2014 előtt népirtást követett el az ott élő oroszokkal szemben Ukrajna. Oroszország ezt használta ugyanis indokként a Krím félsziget és a Donbasz egy részének elfoglalására 2014-ben. „Az első utasítása, amit a miniszteri kinevezése után adott nekünk, hogy találjuk meg a hírt a 14 ezer meggyilkolt oroszról Kelet-Ukrajnában” – mondta Novotný. Egy hétig keresték a hírt, pedig tudták, hogy ilyen hír nem szerepelt egyetlen nemzetközi szervezet hivatalos jelentésben sem.
Megnéztük az EBESZ orosz állandó képviselőjének nyilatkozatait is, hogy mondott-e hasonlót. Egy hét keresés után tájékoztattuk Blanárt, hogy ilyen jelentést nem tudunk mutatni, mert nem létezik, mert ez a hír nem igaz
– mondta Novotný. Ennek ellenére Blanár továbbra is hitt benne, mert egy évvel később felhozta ezt az ügyet egy küllföldi út során, ezzel magyarázta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Netanjahu „rendelte meg” a Hamász akcióját?
Novotný szerint Blanár azt is feltételezi, hogy a 2023. október 7-i izraeli terrortámadásban, amelyet a Hamász palesztin terrorszervezet követett el Izrael Gázával határos területén, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök keze is benne volt. Az akcióban, amely a gázai háború kitöréséhez vezetett, mintegy 1200 embert megöltek, 251-et pedig elhurcoltak a palesztin terroristák.
Az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésén egy informális ebéden Blanár miniszter előttem és több más kollégám előtt azt mondta, hogy nem zárhatjuk ki, hogy Benjamin Netanjahu maga segítette vagy közvetlenül szervezte a Hamasz támadását Izrael ellen tavaly október 7-én
– ismertette Blanár egyik újabb elméletét Novotný.
Blanárnak egyébként több problémája is van Izraellel, eddig még nem látogatott el oda, habár lett volna rá alkalma. Már az útját szervezték, találkozott volna Mahmud Abbásszal a palesztin önkormányzat vezetőjével is. Blanár azonban lemondta ezt a találkozót, és korlátozza az Izraellel kapcsolatos állásfoglalások kiadását is. Novotný szerint nem ítélhették el az izraeli szurkolók ellen, Amszterdamban elkövetett erőszakos akciókat sem, pedig a közösségi médiába szánt bejegyzést már előkészítették.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A szlovák diplomácia vezetője, Juraj Blanár (Smer) az ország történetének legnagyobb tisztogatásába kezdett. A szaktárca egykori vezetője, Ivan Korčok (PS) úgy véli, ez része a kormány tervének. Elmondása szerint Robert Fico attól sem riad vissza, hogy teljes nemzetközi izolációba taszítsa az országot, ha azt felhasználhatja a belpolitikai céljai elérésére.
A külügyi tárca jelenlegi vezetője, Juraj Blanár a napokban tömeges elbocsátásba kezdett. Blanár a kormány konszolidációjával indokolta a szervezeti struktúra átalakítását, alig néhány hónappal a kirúgások előtt azonban felvételi hullám indult a minisztériumban. Az elbocsátott diplomaták listáján pedig számos olyan név szerepel, akik korábban kritikát fogalmaztak meg a hazai diplomácia helyzetével kapcsolatban.
Azt mondták nekünk, hogy a hét végéig pakoljunk össze, és ne mutatkozzunk többé
– írta le elbocsátásnak körülményeit az egyik érintett.
A döntést, valamint a végrehajtás módját két volt külügyminiszter, Ivan Korčok és Miroslav Wlachovský is élesen bírálta.
A listán olyan nevek szerepeltek, amik zavarba hoztak, mivel ismerem a munkájuk minőségét, és tudom, hogy a legjobbak közé tartoznak
– jelentette ki Wlachovský.
Ivan Korčok még utódjánál is kritikusabban fogalmazott.
Nyilvánvaló, hogy Blanár miniszter úr azt a feladatot kapta, hogy rendet tegyen, megtisztítsa a szlovák diplomáciát a kényelmetlen emberektől, megtörje a szakmaiságot. Az eredmény pedig frusztráció és számos tehetséges ember távozása
– közölte Korčok, aki szerint 1989 óta még soha nem fordult ekkorát az ország külpolitikai irányultsága, mint Robert Fico negyedik kormánya idején. A kabinet ugyanis a belpolitikai célok elérésére használja fel a diplomáciát. Korčok szerint Ficóék úgy próbálnak politikai pontokat szerezni, hogy kiaknázzák a lakosok természetes félelmét, ezzel pedig egyúttal a társadalmi ellentéteket is tovább mélyítik.
Az egykori karrierdiplomata úgy látja, volt kollégái mostanra teljes izolációban élnek, nem kommunikálnak egymással, de a nagyközönséggel sem, mert attól tartanak, hogy a kormány által hangoztatott „értékektől” való eltérés azonnali kirúgáshoz vezethet.
Tomáš Valášek (PS) képviselő szerint Blanár új szervezeti szabályozást léptett érvénybe.
A kormány mélyreható ellenőrzéseket küld a politikailag kellemetlen nagyköveteknek. Mindent felforgatnak a követségeken, hogy találjanak bármilyen szabálytalanságot. Másokat a lehető legalacsonyabb beosztásba helyeznek át, messze a tapasztalati szintjük alatt, hogy maguktól távozzanak
– magyarázta Valášek.
Ivan Korčok egyúttal azt üzente egykori kollégáinak, ne tegyenek eleget az elvárt öncenzúrának.
A négy égtáj felé történő politizálás következménye, hogy Magyarországhoz és Oroszországhoz közeledünk, Lengyelország és Csehország azonban elfordul tőlünk
– mutatott rá Korčok, aki szerint mostanra már az államfő, Peter Pellegrini és Robert Fico kormánya között sincs összhang az ország külpolitikai irányultságát illetően.
Ivan Korčok Robert Fico tervezett moszkvai látogatása mellett sem ment el szó nélkül. A volt külügyminiszter elmondása szerint a kormányfő gyakorlatilag meghívatta magát Oroszországba. Korčokot nem csak az utazás lehetséges következményei aggasztják, szégyenteljesnek nevezte, hogy Szlovákia lakosainak azt kell majd néznie, hogy a miniszterelnök az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal és belarusz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával mulatja az időt.
Hogyan „futott össze” Blanár Lavrovval New Yorkban
Nagyon érdekes volt Blanár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New York-i találkozója az ENSZ közgyűlés idején. Habár a külügy úgy kommunikálta, mint egy előre tervezett találkozót, Novotný szerint – aki szintén tagja volt a külügyminiszter küldöttségének – két nappal előtte még nem tudtak róla semmit.
A látogatás programját hónapokig készítjük elő. Ez a diplomácia csúcsa a világban, és ez a találkozó egyáltalán nem volt tervezve, nem számoltunk vele, még csak fel sem merült
– mondta a Lavrov-Blanár találkozóról Novotný.
Már New Yorkban tartózkodtak, amikor küldöttség több tagját is megkereste egy orosz nevű nő, ő ajánlotta a találkozót Blanárnak Lavrovval. A részleteket Blanár még a küldöttség tagjai előtt is titkolta, egyedül Ján Kubiš, a köztársasági elnök tanácsadója tudott róla, ő segíthetett a szervezésben. A két miniszter végül a látogatás utolsó napjának estéjén találkozott, a küldöttség tagjai is csak egy orosz hírügynökség által közölt fotó alapján értesültek róla.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Juraj Blanár szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is bírálta Joe Biden döntését, aki vasárnap engedélyezte az ATACMS rakétarendszerek használatát oroszországi célpontok ellen. Közben kiszivárgott, hogy a britek is engedélyezik a Storm Shadow használatát oroszországi célpontok ellen.
Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajna számára, hogy oroszországi területen lévő katonai célpontok ellen is használja az ATACMS amerikai rakétarendszereket. A fegyver maximális hatótávolsága 300 km, ami lehetővé teszi, hogy az ukránok eddig nehezen elérhető orosz katonai bázisokat is támadhassanak.
Kapcsolódó cikkünk
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével – közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.
A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak:
Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.
Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása. Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet. Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta „béketervét”, amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.
Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.
Juraj Blanár szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a közösségi médiában reagált néhány óra különbséggel az amerikai döntésre. Szijjártó ugyan meg sem említi, hogy mit bírál, viszont háború további eszkalációjátólt tart. „A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen” – írta bejegyzésében Szijjártó. Szerinte a „hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot”, utal Szijjártó Donald Trump győzelmére.
Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza
– írja a magyar külügyminiszter. Szijjártó azt nem kommentálta, amikor kiderült, hogy Észak-Korea már több 10 ezer katonát küldött Putyin megsegítésére.
Hasonlóan reagált Juraj Blanár szlovák külügyminiszter is, csak egy órával később, és azzal a címmel, hogy „A béketárgyalások már úgyis elkerülhetetlenek”. Blanár arra is reagált, hogy Nagy Britannia hasonlóan döntött a saját rakétái, a Storm Shadow felhasználásáról.
Az amerikai elnök ezt szándékosan teszi Nagy Britanniával egyeztetve, hogy nehezítsék a következő elnök D. Trump számára a béketárgyalásokat?
– teszi fel a kérdést Blanár. Közben utal arra, hogy szerinte 2022 tavaszán az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson akadályozta meg a béketárgyalások sikerét. Ezt az álhírt ugyan már sok forrás cáfolta, de Blanárt ez láthatóan nem zavarja.
A szlovák külügyminiszter szerint ezzel csak azt akarják minden áron bizonyítani, hogy a katonai doktrína Ukrajna esetében helyes volt, habár ez Blanár szerint nem igaz. Az észak-koreai katonákat Oroszországban ő sem említi.
Már csak Szijjártó marad
A volt külügyes szerint egyre jobban elszigetelődik a miniszter és vele együtt az egész szlovák diplomácia. „Egyre kevesebb a hivatalos külföldi út, ami összefügg a minisztérium leépülésével. Tőlünk már nem várnak külpolitikai állásfoglalásokat. Már csak a rutinmunkát végzik” – mondta Novotný.
Balnár külföldi kapcsolatai is beszűkültek, a legközelebbi kapcsolatban Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel van.
Blanárnak a legjobb kapcsolata Szijjártó miniszterrel van, legalábbis a megelőző három külügyminiszterrel összehasonlítva. Vannak informális beszélgetéseik is, ami a diplomáciában természetes, de nem regisztráltam, hogy ilyen informális kapcsolata lett volna más külügyminiszterekkel is
– írta le Novotný Blanár és Szijjártó viszonyát. Szerinte a két minisztert nagyon nehéz összehasonlítani, Szijjártót sokkal tapasztaltabbnak, a külpolitikában sokkal járatosabbnak tartja.
A Denník N Peter Novotnýval készített interjújáról megkérdeztük a külügyminisztériumot is, amint választ kapunk, bővítjük cikkünket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »