Egyre többet hiányoznak a tanulók, a mulasztott tanórák száma riasztó Török Máté2024. 12. 03., k – 15:59
Átlagosan több mint egy hónapot hiányoztak igazoltan a vizsgált iskolák diákjai a 2022/2023-as tanévben. A marginalizált roma közösségekből származó tanulóknál a mulasztott órák száma különösen magas: ők átlagosan közel 7 hetet hiányoztak az iskolából – derül ki az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI) jelentéséből.
A tanfelügyelet 2017 óta tartó megfigyelését a koronavírus-járvány két évre ugyan megszakította, de az elmúlt években növekvő tendenciát mutat a mulasztott tanórák száma a diákoknál.
A vizsgált oktatási intézmények a 2022/23-as tanévben 17 130 tanulót jegyeztek, ők összesen 2 642 723 tanóráról hiányoztak. A táblázatban jól látható, hogy ez a szám a 2017/18-as tanévben nagyjából egymillióval kevesebb volt.
Egy tanulóra lebontva a számokat:
Míg hét évvel ezelőtt átlagban egy diák 87 tanóráról hiányzott, addig a két évvel ezelőtti tanévben 146,7 órát hagyott ki igazoltan.
Az Állami Tanfelügyelet úgy véli, hogy elsősorban a szülők jogainak tudható be az igazoltan mulasztott tanórák számának növekedése. Az oktatási törvény ugyanis jelenleg lehetővé teszi, hogy a törvényes képviselők 5 egymást követő tanítási napot igazolhassanak, egy-egy hónapban összesen pedig 10 napot.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a tanuló lényegében havonta két hetet otthon tölthet, ha a szülő igazolja távollétét, és ehhez nem kell betegségről szóló orvosi igazolást felmutatni.
A tanuló hiányzását törvényes képviselője betegséggel, szélsőséges időjárási körülményekkel, a tömegközlekedés hirtelen megszakadásával, családi vészhelyzettel, vagy a gyermek versenyen való részvételével igazolhatja.
„Elemzésünk egyértelműen rámutatott a mulasztott órák számának növekedésére. Az elemzett időszakot megszakította a Covid19-világjárvány, amely fordulópontot jelentett a diákok iskolalátogatási arányának romlásában. Az igazolt hiányzások száma egy diákra vetítve az elemzett időszak alatt közel 100%-kal nőtt” – nyilatkozta Alžbeta Štofková Dianovská főfelügyelő.
A koronavírus-járvány mint mérföldkő
Úgy fest, a pandémia jelentősen megváltoztatta a tanulók oktatáshoz való viszonyát. Egyrészt megmutatta, hogy működhet távoktatás a gyakorlatban. Ezzel pedig rávilágított arra is, hogy nem szükségszerű fizikailag jelen lenni ahhoz, hogy formális oktatásban részesüljünk. Másrészt a távoktatás időszaka alatt a járvány előtti napi rutin felborult. Ez a kettő a tanulóknál csökkentette a rendszeres iskolalátogatás iránti elkötelezettséget. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a világjárvány hatással volt a diákok motivációjára, ami az iskolába járást illeti.
Felhalmozódhatnak az ismeretbeli hiányosságok.Növekszik annak az esélye, hogy a tanulók korábban befejezik formális tanulmányaikat.Megszakad a tanulás és a készségek elsajátításának folyamatossága.A gyakori távollét gyengíti a tanulók szociális kapcsolatait és érzelmi fejlődését.A rendszeres hiányzások csökkentik a tanulás iránti motivációt. Már megint a szociális háttér…
Egy hátrányos helyzetű roma a 2022/2023-as tanévben 25,4 óráról lógott, míg a teljes átlag 7,6 óra volt a tanfelügyelet által megfigyelt iskolákban. Vagyis:
A marginalizált roma közösségekből származó gyerekek átlagosan háromszor háromszor annyit hiányoztak igazolatlanul, mint az országos átlag.
Az iskolakerülésnek számos oka lehet, melyek között szerepelhet a motiváció és az ösztönző családi háttér hiánya, valamint a kudarctól való félelem, a tanárok és a tanulók közötti megromlott kapcsolat, illetve a tanulók egymás közötti kapcsolatai, fejtette ki a tanfelügyelet.
De a szociális, gazdasági tényezők játszhatják a legnagyobb szerepet a kérdésben: például a menstruációs szegénység.
Ha egy kamaszlány nem jut betéthez, tamponhoz a menstruációja idején, egész valószínű, hogy akár igazolatlanul is inkább otthon marad.
Besztercebánya megye 2022 óta ezért is látja el a hatáskörébe tartozó középiskolákat egészségügyi betétekkel és tamponokkal, amelyek ingyenesen állnak rendelkezésre a mosdókban.
A főfelügyelő szerint fontos, hogy az iskolák támogató intézkedéseket biztosítsonak a hátrányos helyzetű iskolakerülőknek.
„Ezek a diákok az oktatás szempontjából a legkevésbé sikeresek közé tartoznak. Gyakran rossz szociális-gazdasági körülmények között élnek, és a törvényes képviselők részéről az oktatás és nevelés elhanyagolása is tapasztalható” – fogalmazott.
A roma közösség tagjai egyébként igazoltan is sokkal többet hiányoztak az átlaghoz viszonyítva: 213,7 tanóráról, ami nagyjából 7 hétnek felel meg (az országos átlag a 202022/2023-as tanévben, ahogy fentebb is olvasható: 146,7 volt).
A jelentésből az is kiderült, hogy a szakközépiskolákban, különösen a 2 éves szakképzési programokban a legsúlyosabb a probléma. Itt a diákonkénti hiányzások átlaga még magasabb volt, mint a romák esetében (233,6).
Mi lesz a krónikus iskolakerülőkkel?
A jogszabály értelmében, ha egy szülő nem gondoskodik gyermeke iskolai kötelezettségeinek teljesítéséről, és a gyermek igazolatlanul több mint 15 tanítási órát mulaszt egy hónapban, az iskola köteles értesítésíteni erről az illetékes állami szervet, ami köteles visszajelzést adni az ügy kezeléséről.
A 2022/2023-as tanévben 1 360 ilyen értesítést küldtek az oktatási intézmények, de csak 119 esetben érkezett visszajelzés, ami arra utal, hogy az állami szervek nem kezelték megfelelően a tanulói hiányzások problémáját, különösen a marginalizált roma közösségek esetében.
Támogatás a stresszel, szorongással vagy más pszichés problémákkal küzdő diákoknakIskolák közötti tapasztalatcsere a hiányzások kezelésébenTámogató csoportok létrehozása az iskolákban Hiányzás okainak azonosítása és rugalmas oktatás biztosítása hosszú távú hiányzás eseténEgész napos nevelési-oktatási programok (napközi, szakkörök, sport)Pedagógiai asszisztensek biztosítása, akik ismerik a helyi közösség nyelvét
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
