Decemberben a múlt század karácsonyi díszeit állítják ki Rimaszombatban Károly Zsolt2024. 12. 03., k – 15:02 Rimaszombat |
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum decemberben a huszadik század 60-as és 90-es éveinek karácsonyi díszeiből rendez tárlatot a látogatóknak, tájékoztatta a TASR hírügynökséget a múzeum PR-menedzsere, Tóth Szilvia.
A karácsony az év legszebb ünnepe, amihez számos szokás és hagyomány kötődik. Maga a karácsony elsőszámú jelképe, a fa a 19. század közepén Ausztriából és Németországból indulva hódította meg térségünket is. Régiónkban először a nemesi és polgári háztartásokban jelent meg.
A 19. század végén kezdett meghonosodni falusi környezetben, de leginkább csak az első világháború után. Ez inkább egy kis fa volt, amelyet korábban az asztal fölött rögzítettek, vagy egy székre helyeztek az ablakok közé
– magyarázta Ľudmila Pulišová, a múzeum etnológusa.
A karácsonyfának a következő évi jólétet kellett volna biztosítania, ezért az emberek szalmadíszeket, almát, aranyos papírba tekert diót, szárított szilvát vagy csipkebogyó láncot akasztottak rá. A díszítés égetett cukorból készült, házi szaloncukorral, mézeskalácsokkal és papírdíszekkel egészült ki. A 19. század végén jelennek meg a népszerű fújt üveg karácsonyi gömbök.
Eleinte egyszínűek voltak, de fokozatosan elkezdték díszíteni különféle festett motívumokkal, virágokkal, keresztény jelképekkel. A 20. század elején lettek népszerűek a fúvott üvegdíszek más formái is, például a fenyőtobozok, házikók, hópelyhek, szívek és csillagok. A karácsonyfa díszítésének nélkülözhetetlen részét képezik a karácsonyi fények is. Ezek kezdetben egyszerű gyertyák voltak , amik a tisztaságot és a fényt jelképezik, a hagyomány szerint a gonosz erőktől is megvédenek. Fokozatosan aztán megjelentek a csillagszórók is. A 19. század végén, az áram használatának elterjedésével pedig az elektromos karácsonyi fények is egyre népszerábbek lettek
– tette hozzá Pulišová.
A Gömör-Kishonti Múzeum etnológiai gyűjteményében több mint 180 darab történelmi karácsonyi dísz található, az 1960-as évektől az 1990-es évekig. December folyamán ezekből rendeznek tárlatot a múzeum kiállítótereiben.
(TASR)
Kapcsolódó cikkünk Ótátrafüred (Starý Smokovec) |
Egy év elteltével néhány nappal ezelőtt idén 12. alkalommal nyitotta meg kapuit a Tátrai Jégdóm, melyet az előző évek szokásai szerint idén is a Tarajkán (Hrebienok) található kupola alatt építettek meg a jégszobrászok. Az alkotást – melyet a magyar turisták is előszeretettel látogatnak – idén II. János Pál pápa emlékének szentelték, aki 30 évvel ezelőtt járt a Magas-Tátrában.
A kupola alatt a jégfaragó művészek idén a Krakkóban található Wawel-székesegyháznak – II. János Pál pápát 1958-ban itt szentelték püspökké, valamint a Szent Vojtech-templomnak a hű másolatát készítették el. Ahogy azt lapunknak Marián Galajda, a Tatry Mountain Resorts (TMR) szóvivője elmondta, az 1285 méter tengerszint feletti magasságban kialakított, teljes mértékben jégből készült építmény 1 800 jégtömbből áll, amelyek összesen 225 tonnát nyomnak, és csak úgy mint az előző évek alkotásai, az idei is a Tarajka jellegzetes, 25 méter átmérőjű kupolájában van elhelyezve.
A kupola belsejében állandó, -3 és -10 Celsius-fok közötti hőmérsékletet tartanak fenn. A lenyűgöző alkotás faragásában és építésében összesen 20 szlovákiai, csehországi, lengyelországi és németországi jégszobrász és művész vett részt Adam Bakoš szlovákiai szobrász vezetésével. A jégdóm 2025. április 21-ig lesz látogatható, melyhez az érdeklődőok az Ótátrafüredről induló felvonóval vagy gyalogosan juthatnak el.
Minden évben izgatottan várjuk, hogy mi lesz a téma, és mivel lep meg minket a vezetőség. Ez egy igazán érdekes turisztikai látnivaló, amely minden éven rengeteg hazai és külföldről érkező turistát vonz országunkba
– mondta korábban a jégdóm megnyitása kapcsán Ivana Vala Magátová, a Slovakia Travel igazgatója.
Magyar turistából is bőven akad
Annak ellenére, hogy a Magas-Tátra látogatottságáról szóló, a 2024 első felét figyelembe vévő statisztikai összegzésben Magyarországot külön nem említik, a szlovák hegyekben szinte minden alkalommal rengeteg magyar szót lehet hallani. Ez kimondottan jellemző volt szerkesztőségünk múlt hétvégi látogatása során is, amikor nemcsak lent a városban, de az Ótátrafüred feletti Tarajkán is rengeteg turistával találkoztunk.
Bár az árak egyre magasabbak, azt hiszem, hogy a mi vonzáskörzetünkben továbbra is a tátrai csúcsok azok, amelyek a legelérhetőbbek mind árban, mind kínálatban. Nagyon szívesen jövünk ide a gyerekekkel, ha tehetjük, évente akár többször is
– mondta lapunknak Kovácsovics Zoltán, aki családjával Tiszaújvárosról érkezett, hogy szemügyre vegye a jégdóm idei kínálatát.
Míg a külföldi látogatókból évről évre több van, a statisztikai mutatók szerint viszont a hazai látogatók száma folyamatosan csökken. Erről néhány hónappal ezelőtt a Magas-Tátrai Régió Regionális Turisztikai Szervezet vezetősége is beszámolt.
„A promóció és a marketing meghozza a maga pozitív eredményeit. A téli kampányok és tervek előkészítése előtt számba vesszük az első félévet, elsősorban a téli hónapokra koncentrálva, amelyek a legtöbb turistát hozták nekünk a hat hónapos ciklusban. Ebben valószínűleg szerepet játszottak a hóviszonyok, különösen a szomszédos országokból érkező turisták esetében, illetve a szomszédos országokban zajló, általunk indított intenzív kampányok is” – jelentette ki még szeptember végén Lucia Blašková, a szervezet igazgatója.
A szervezet felmérései szerint a Tátrában némileg csökkent a Szlovákiából érkező látogatók száma, ugyanakkor, a külföldről érkező turisták esetében pozitív eredmények születtek. Rekordszámú lengyel érkezett, összességében 20 százalékkal több mint korábban. A magyar turisták száma is folyamatosan nő, éves szinten átlagosan 3 százalékkal. A cseh turisták nagyjából ugyanannyian töltöttek időt a Magas-Tátrában, mint tavaly, a romániai és a brit turistákból pedig egyre több van.
„A promócióba és marketingbe történő további befektetések az elkövetkezendő időszakokban bizonyítható eredményeket hozhatnak a külföldi vendégek látogatottságának növekedése formájában, ezért hangsúlyozzuk a beutazó turizmus támogatásának szükségességét. Mivel a Magas-Tátra egy nemzetközi uticél, azokban a távolabbi országokban is be merjük mutatni, ahonnan már ma is érkeznek turisták. Ide sorolandó például Németország, Hollandia, Belgium és Skandinávia” – tudtuk meg Blašková egyik korábbi tájékoztatásából.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
