Oknyomozó anyagában a Financial Times (FT) azt írja, hogy 2024 első tíz hónapjában több ukrán katona dezertált a frontról, mint az előző két évben összesen, az ukrán ügyészség pedig 60 ezer eljárást indított azért, mert egyes katonák elhagyták az állásaikat. A dezertálásért kiszabott ítélet akár 12 évig terjedő börtönbüntetés is lehet.
Cikkében a Kyiv Post emlékeztet arra az aggasztó, október végi eseményre, amikor a 123-as ukrán gyalogdandár több száz katonája hagyta el az állásait a Donecki területen lévő Vuhledarban, és tért vissza Mikolajivba. A dezertálók közül többen nyilvános hangot ütöttek meg azzal kapcsolatban, hogy a fegyvereik nem megfelelőek, és hogy sok katona nem kapott megfelelő kiképzést a frontszolgálathoz. „Automata puskákkal érkeztünk, és azt mondták, hogy 150 harckocsi lesz, de helyette csak 20 volt, és senki sem fedezett minket” – mondta a dandár egy ismeretlen tisztje az FT-nek.
A dezertőrök tette nem maradt büntetés nélkül, egyeseket visszavezényeltek a frontra, mások előzetes letartóztatásban vannak, jó páran viszont rejtőzködnek. Lengyel biztonsági tisztviselők emellett arról számoltak be, hogy több ukrán katona az ő országukban hagyja el az ukrán haderőt, amikor kiképzésre érkeznek egy lengyel katonai bázisra.
Az FT cikkében idézett katonai elemzők a dezertálások számának növekedését azzal magyarázzák, hogy Ukrajna képtelen megfelelő időközönként leváltani a csapatait, és nem tud megfelelő pihenést biztosítani az állománynak, ami kimerültséghez és mentális egészségügyi problémákhoz vezet. A 123-as dandár egyik tisztje közölte, hogy az egységében nem volt rotáció a háború közel három éve alatt.
A problémát Kijev próbálja orvosolni, az ukrán parlament a közelmúltban elfogadott egy törvényt, miszerint aki egyszer dezertál, de magától visszatér a frontra, azt a dezertálásért nem büntetik meg. A rendeletnek köszönhetően a dezertőrök körülbelül 20 százaléka újra csatlakozott az egységeihez, de a 80 százalék még így is vagy eljárás alatt van, vagy elbújt.
Az ukrán haderő létszáma nagyjából 1 millió fő, de ebből csak 350 ezren teljesítenek aktív szolgálatot. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is sürgette Ukrajnát, hogy csökkentse 18 évre a sorkatonai szolgálat életkorát, hogy megpróbálja feltölteni a haderejét, egy magas rangú amerikai tisztviselő pedig úgy véli, hogy Ukrajna szerinte nem mozgósít annyi katonát, mely képes ellenállni Oroszország egyre növekvő hadseregének.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erőknek nagyobb kihívást jelent a szövetségesei által biztosított fegyverek és felszerelések hiánya a személyzet hiányához képest. „Egyes vezető politikusok szerint több fiatal katonára van szükség. Erre azt mondom én, hogy mit akarnak, hogy ezek a fiatalok mit tegyenek? Meghaljanak a nyugati fegyverek nélkül?” – vetette fel a kérdést Zelenszkij, és hozzátette, hogy a tervezett tíz dandárból mindössze két és felet szereltek fel teljesen Kijev nyugati szövetségesei, ami kevés, főleg, hogy egy éve arról szóltak a megállapodások, hogy meglesz mind a tíz. (Egy dandár létszáma a NATO-tagországokban általában 4-5 ezer fő)
A késlekedést Zelenszkij a „bürokrácia” és a rossz döntések sorának számlájára írta, ezzel együtt közölte, hogy az életek védelme továbbra is az elsődleges prioritás, és hogy ez a jövőben is így marad. Zelenszkij arról is beszélt a brit tévécsatornának, hogy amennyiben a NATO kiterjeszti védelmét a jelenleg Kijev ellenőrzése alatt álló területekre, akkor lehet a tűzszünetről tárgyalni. Az ukrán elnök azzal érvelt, hogy ez a lépés átmeneti megálljt parancsolhat a háborúnak, miközben lehetőséget teremt a megszállt területek visszaadásáról szóló diplomáciai tárgyalásokra.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
