Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök görögkatolikus áldozópappá szentelte Tóth Attila Ákost november 30-án a Szent Miklós-székesegyházban.
„Szeretve vagyunk úgy, ahogy vagyunk. Ez a mai napnak és az egész eddigi útnak a tanulsága számomra” – az újszentelt Tóth Attila Ákos ezzel kezdte hálájának kifejezését annak az ünnepi Szent Liturgiának végén, amikor görögkatolikus áldozópappá szentelte őt Szocska A. Ábel megyéspüspök.
– folytatta gondolatait.
Megköszönte mindenkinek, hogy az elmúlt harminc évben segítették e felismerésben és kísérték útján a papság felé. „Minden találkozás hozzájárult ennek a szeretve levésnek a megérzéséhez, a továbbadás vágyához és a tanúvá válás igényéhez bennem” – mondta.
Attila atya ajándékokat nyújtott át főpásztorának, családjának. A Szent Liturgián pedig ő maga részesült egy titokzatos ajándékban:
a püspök kézrátétele által – ahogyan az a szentelési imában volt hallható.
Nagy titoknak nevezte prédikációjában Szocska Ábel püspök is a szentelést, melyet végigkövethettek a jelenlevők: hiszen papnövendékből atya válik. Különleges adalék, hogy az Attila név jelentése »atyácska«, »szeretett atyánk«” – hívta fel a figyelmet a főpásztor. – Innentől a feladata is az lesz: atyaként a mennyei Atya szeretetét továbbadni.
Az ezen a napon tisztelt szent, Szent András, az elsőként meghívott apostol életét állította Attila elé: András erős vágyát, hogy Jézus Krisztus közelében legyen. Ugyanakkor András apostol nem elégedett meg ezzel a vágyakozással, hanem otthagyva életét Jézussal tartott, és hirdette mindenütt, hogy megtalálta a fölkentet. Meg akarta másokkal is osztani ezt a vágyat, ez motiválta. Messze vidékre eljutott, hogy az örömhírt tovabbadja.
András alázatos volt. Elsőként hívatott el, de szerényen élt. „Az alázat nyitja meg az ember számára a kegyelmet” – hangsúlyozta a főpásztor. – És az apostol bátor is volt. Amikor meglátta a keresztet, amelyre később felfeszítették, így köszöntötte azt: „Üdvöz légy, ó, Kereszt, amelyet Krisztus teste avatott fel!”
A tanítvány életpéldája mintaként áll e szentelendő fiatalember előtt, akinek tudatosítania kell: a keresztek, melyeket az életében kap, előbbre viszik őt az Atya felé.
A prédikáció végén Szocska Ábel püspök a tisztelendő asszonyt is megszólította, s arra buzdította, hogy támogassa és erősítse szolgálatában férjét.
A szolgálat súlyát és terhét mintegy már szenteléskor is megérezhette Tóth Attila Ákos: homlokán az oltár nyoma rajzolódott ki, ahogyan főpásztora reáhajolt.
Az első papi feladatait a hierarcha oldalán végezte el az újszentelt: kezébe vette a bárányt, áldoztatott, amboni imát mondott, áldást osztott, és mirovált.
A liturgia végén a nyíregyházi megyéspüspök közölte: az újszentelt pap további rendelkezésig ugyanabban a közösségben marad szolgálattevő, ahol korábban.
A liturgián a Szent Damján-kórus végzett kántori szolgálatot, Dudás György atya vezetésével.
A Szent Damján-kórus 2010-ben kezdte meg működését a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetben. A liturgikus szolgálat csakhamar újabb céllal egészült ki: jótékonysági koncertekkel kezdték el segíteni a Szent Damján-tábor szervezését.
A kórus működése nem folyamatos, de most együtt énekeltek újra: áldozópapok, diakónusok, tanulmányvégzett papnövendékek, Dobos András rektor és más olyan tagok, akik korábban a kórusban szolgáltak, ahogyan maga Tóth Attila Ákos atya is évekkel ezelőtt aktív tagja volt ennek a közösségnek.
Szentelésére elkísérték a paptestvérek: elöljárói, egykori diáktársai, római és görögkatolikus papok, diakónusok papnövendékek, családja, valamint barátai és ismerősei – laikus testvérek, akik a szeretet tanújává váló Attila atyával agapén ünnepeltek tovább.
A szentelés kapcsán az egyházmegyei sajtó interjút készített Tóth Attila Ákossal, melyet meghallgathatnak ITT.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: P. Tóth Nór
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
