Nyitókép: Facebook, Szili Katalin
Hosszú távú nyelvstratégiai kérdés nyelvjárásaink megőrzése – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Magyarságkutató Intézet (MKI) által szervezett Magyar nyelvjárások napja című konferencián hétfőn Budapesten.
A tájnyelvet használók gyakran stigmatizálva érzik magukat és emiatt igyekeznek áttérni a köznyelvre, ez azonban egyfajta elszegényesedését is jelenti a nyelvünknek – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Szili Katalin.
Kiemelte: nyelvjárásaink megőrzése és elismerése nyelvgazdagságunk fennmaradását, a nemzet sokszínűségének megtartó erejét és a határon túli magyar közösségek megmaradását is segíti.
A főtanácsadó felidézte azt a kutatást, mely szerint az 1960-as években a Kárpát-medence magyarságának még körülbelül hatvan-hetven százaléka beszélt nyelvjárásokban, mára viszont az arányuk harminc-negyven százalékra csökkent.
– fogalmazott Szili Katalin.
Mint mondta, 1918. december 1-jén hozták a magyarság számára tragikus, Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári határozatot, aminek következménye volt Trianon is, azonban az MKI által kezdeményezett Magyar nyelvjárások napja nyomán ez a nap pozitív hangsúlyt is kapott, hiszen a határon túli nemzetrészek hagyományai megőrzésének a kiemelt napjává vált.
”Nyelvjárásaink a nemzeti művelődéstörténetünk és nemzeti identitásunk szerves részei, a magyar köznyelv gazdagítói, ezért meg kell őriznünk őket a magyar jövő számára, ez pedig csak akkor lehetséges, ha írott változatai is polgárjogot nyernek”
– fogalmazott üzenetében Kásler Miklós, az MKI főigazgatója, akinek szavait Pomozi Péter, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója olvasta fel.
A magyar nyelvjárások rendkívül hitelesen kötik össze a nemzetet Csángóföldtől Őrvidékig, mert a nyelvjárásokban nemcsak nyelvi értékek, hanem olyan nagyon értékes kulturális hagyomány is rejlik, mint például a népköltészet, a népművészet vagy a néprajz értékei – hívta fel a figyelmet Kásler Miklós.
MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
