Több szakaszban készül a kolozsvári ferences közösség a kisebb testvérek 300 évvel ezelőtti kolozsvári visszatelepedésének megünneplésére. A műhelykonferencia első szakasza tavaly novemberben volt, az idei, második szakaszra pedig november 23-án, szombaton került sor a ferences kolostor dísztermében.
A 300 éves jubileumot több szakaszban igyekszik megünnepelni a ferences közösség, összhangban a ferences nagycsalád 800 éves centenáriumi alkalmaival. Az első szakaszra 2023. november 11-én került sor, amelyen domonkos, unitárius, református és jezsuita egyháztörténészek mutatták be az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek időszakát. A jubileumi műhely-konferencia második szakaszát november 23-án, szombaton tartották a ferences kolostor dísztermében.
A kolozsvári ferencesek második megtelepedése az egykori óvári domonkos helyen a feljegyzések szerint 1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén történt, amikor a „roskatag állapotú templom kulcsait Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének átadta”.
Orbán Szabolcs ferences testvér, a rendezvény egyik házigazdája a résztvevőket köszöntő beszédében kiemelte, hogy a szerzetesi körökben szinte közhellyé vált
gondolat jegyében a 300. évfordulóra készülve fontosnak tartják, hogy hálával tekintsenek az elmúlt három évszázadra és az azt megelőző időszakra is.
A rendtartomány elöljárója, Urbán Erik ferences tartományfőnök is jelen volt az eseményen, aki a köszöntőjében az együtt ünneplés, a hálaadás és az együtt gondolkodás lehetőségére hívta fel a figyelmet, hiszen, mint fogalmazott, a jubileumi alkalom arra hív, hogy együtt fedezzük fel múltunk kincseit, azokat a történelmi, művészeti és kulturális értékeket azzal a lelkiséggel együtt, amely nélkülözhetetlenül hozzájárult Kolozsvár gazdag örökségéhez.
A műhely-konferencia első részében Lupescu Radu művészettörténész A kolozsvári középkori domonkos kolostor építéstörténete címmel tartott előadást.
Előadásában az elmúlt bő másfél évtized személyesen kísért és felügyelt kolostor- és templomfelújítás eddig megmutatkozó középkori részleteit ismertette.
Az építkezés tematikájánál maradva Guttmann Szabolcs építész – aki csapatával, munkatársaival szintén sok éve kíséri és segíti a felújítások folyamatát –, A kolozsvári ferences kolostor kialakítása, egy rendhagyó középkori épületegyüttes keretein belül a XVIII. században című előadásában időutazásban részesítette a jelenlévőket a fényképekkel gazdagon dokumentált felújítások bemutatásával, egészen napjainkig.
Kovács Zsolt művészettörténész A kolozsvári ferences templom és kolostor barokk átalakításai és berendezése címmel, mintegy „körbevezetést” tartva felhíva a figyelmet a művészeti értékekben gazdag templomra, ismertetve a külső és belső, egykori és mai berendezés, felszerelés értékeit.
Zárásként Lupescu Makó Mária történész a Szerzetesek főztje – Étkek és étkezési szokások a szerzetesek körében címmel ínycsiklandó és ízes bemutatót tartott a szerzetesek, kiemelten a ferencesek konyhájáról, asztaláról, arra keresve és adva a választ, hogy hol, mikor, mit és mennyit étkeztek a kisebb testvérek, szem előtt tartva az ezeket meghatározó spirituális tényezőket (például regula szabályok, káptalani határozatok, egyházi liturgikus év böjtjei stb.).
A műhely-konferenciát jó hangulatú ebéd követte a kolostor falain belül. A szervezésben a teljes kolozsvári ferences közösség részt vett: a konyhai munkálatoktól kezdve az előadóterem előkészítéséig, a konferálásig, a technikai, online részletekig a testvérek és munkatársaik szolgáltak.
Az esemény támogatói az MTA Domus szülőföldi ösztöndíjpályázat és az Erdélyi Ferences Rendtartomány voltak.
Forrás és fotó: Kolozsvári ferences közösség/Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
